Bojkottdilemma
Az Alkotmánybíróság (AB) tizennégy tagja közül háromnak, köztük az elnöknek hamarosan lejár a mandátuma. Ám a Fidesznek, kétharmad híján, az ellenzék segítsége kell az új tagok megválasztásához. A kormánypárt ajánlata szerint a Fidesz mellett a Jobbik és a baloldal is egy-egy bírát jelölhetne. A baloldali ellenzéki pártok beintettek, bár az MSZP-ből hallani ezzel kapcsoltban ellenérveket is. Az LMP és a Jobbik viszont várhatóan beszáll a jelölésbe. A lapunknak nyilatkozó alkotmánybíró úgy véli, a jelölési adok-kapokban a pártok egy dolgot felejtenek el, a szakmaiságot. Itt az újabb apropó elgondolkodni azon: miben kell, lehet együttműködni a NER-rel?
– Nincs könnyű helyzetben az ellenzék, mert az Alkotmánybíróságot érintő szabályozást nem egyik napról a másikra, hanem fokozatosan alkotta meg a Fidesz. Amit ma Alkotmánybíróságnak hívunk, azt egy napon se lehetne emlegetni azzal, amit 2010 előtt ez a szó jelentett – mondja Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász. – A testület hatáskörét jelentősen szűkítették, legfontosabb eszközeit elvették. Ha ezeket a változtatásokat egyszerre lépi meg a kétharmad, a jogász szakma fellázad, a bírák egy része lemond.
Apránként viszont mind átment. Az ellenzék, bár tiltakozott, a jelölési folyamatban azért általában részt vett. Akkor miért épp most száll ki?
– Ez a testület tényleg más. Bragyova András különvéleményeit a szakma száz év múlva is olvasni fogja, annyi intellektuális tudás halmozódott fel bennük. De ő még egy másik világban került be, 2005 és 2014 között dolgozott. Ma már túl vagyunk azon, hogy nüánszok számítsanak, hogy egy-egy kósza, a jogállamiságra utaló félmondat felett örüljünk. Ez a testület ma a hatalom kiszolgálója.
Schiffer András, az LMP társelnöke szerint a tavalyi év döntéseit kell vizsgálni, ez a releváns összetételű testület.
– Márpedig 2015-ben több fontos ügyben a Fidesz szája ízével ellentétes módon döntött az AB: kétszer a földtörvénnyel kapcsolatban, egyszer Quaestor-ügyben, de a devizahitellel és az egyházügyi törvénnyel összefüggésben is. Több lényeges kérdésben 8:6-os szavazati arány alakult ki, vagyis igenis számítanak a nüánszok. Handabandázás helyett például meg kell nézni, hogy a Stumpf–Szalay–Czine hármas mindig becsületes szerepfelfogás szerint dönt, s hozzájuk csatlakozik Lévay, Kiss, Sulyok, Lenkovics is.
Az LMP az alkotmánybírák kérdését csomagban kezeli: nemcsak egyetlen, a párt számára elfogadható jelöltet akarnak bejuttatni, hanem négy szakembert, plusz jó elnököt választani.
– Arra kaptunk mandátumot a választóktól, hogy szavazzunk: az ország érdekét nézzük, nem pedig arra, hogy bojkottal bohóckodjunk – figyelmeztet Schiffer. – A párt korábban akkor nem vette fel a szavazólapot, amikor a Fidesz a saját frakciójából emelte be a testületbe Salamon Lászlót. Akkor ezzel magát a jelölési eljárást elleneztük.
Az MSZP a DK-hoz és az Együtthöz hasonlóan a jelölést bojkottálja. A szocialisták inkább javasolják, hogy a bírák kiválasztása szakmai alapon történjen és a testület elnökét ne a parlament válassza, hanem maguk az AB-tagok. A pártelnök bejelentése szerint elég 11 alkotmánybíró, életkorukat 70 évben kell maximálni. Lapunk azonban beszélt olyan szocialista politikussal is, aki kritizálta az elnöki bejelentést.
– Kicsit olyan ez, mint a Brian életében az öngyilkosok. Megölik magukat, és azt gondolják, most aztán jól megmutattuk.
Szerinte a jelölés mellett is szólnak érvek. Ha a baloldal nem juttat be senkit, akkor teljesen elveszíti kapcsolatát a testülettel. Amúgy viszont – még ha kisebbségben lenne is – mutatna alternatívát, ami írásban is fennmaradna.
Beszélgetőtársunk azt is nehezményezi, hogy szerinte a pártelnök egyszemélyi döntést hozott. Tóbiás, forrásunk szerint nem egyeztetett a frakcióval, és az elnökség is csak öt nappal a bejelentését követően szavazott a kérdésről. A bojkottot kritizáló forrásunk szerint nehezen magyarázható: ha alkotmánybírót nem jelöl a párt, akkor a Nemzeti Választási Bizottságba, a nemzeti bank felügyelőbizottságába, a közmédia kuratóriumába miért delegál tagot?
– Hol itt az elvszerűség?
A 168 Óra csütörtöki számában a szocialista belvitáról, a NER-rel való együttműködésről olvashatnak, és kiderül az is, mit gondol az alkotmánybíró-választás körüli vitáról egy érintett, egy alkotmánybíró.
