Bod Péter Ákos: Visszatérünk a munkahelyre. De hova és milyenre?

A járvány beleszólt az emberek életébe, megszakított folyamatokat, felgyorsított más trendeket – írja a Magyar Nemzeti Bank egykori elnöke a 168 Óra nyomtatott hetilap legfrissebb számában. A közgazdász szerint még tehetős országokban is rögtön megmutatkoztak a technikai és emberi feltételek egyenetlenségei.

FIZESSEN ELŐ A NYOMTATOTT 168 ÓRA HETILAPRA ITT!

Innentől szó szerint idézzük Bod Péter Ákos írásának néhány passzusát: 

Nem kell messzire mennünk gondokért: általános iskoláinknak egy hétvége alatt kellett volna átállniuk online oktatásra.

Az ilyen sokkok felnagyítják az országok közötti eltéréseket, a társadalmon belül pedig a térségi, nemzedéki, szociális szakadékokat. Itt van a védőoltás ügye. A leginkább veszélyeztetett korosztályok átoltottsága egyáltalán nem jó európai összevetésben, részben azért, mert az online jelentkezési forma miatt nálunk sok idős eleve kimaradt a védelemből.

Illusztráció: Szabó Levente

Az Egyesült Államok már csak fejlettsége miatt is egy sor folyamatban a többiek előtt jár, mintegy megmutatja a jövő irányát.

Az európai gazdaságok többségében a munkanélküliség kevésbé emelkedett meg a szociális, munkahelyvédő intézkedések következtében, viszont az amerikaihoz mérve jóval elnyújtottabb a munkaerőpiaci aktivitás helyreállási folyamata. Európában a céghalál sem lett olyan gyakori jelenség 2020-ban, mint lehetett volna ilyen erős termelés-visszaesés mellett: ez is az állásmegtartó támogatás következménye. A magyar helyzet ebben is sajátos, mert a munkahelyek védelmére az európai arányokhoz mérve kevesebb jutott.

Az üzleti szektor dinamizmusa és a támogató makrogazdasági politika hatására az amerikai gazdaság gyorsan visszajut a válságév előtti szintre, ahogyan sok elemző várta és magabiztosan megjósolta („V alakú válság”). De a gyors helyreállítás leginkább a makroszámokra és a tőkepiacra érvényes. Viszont azoknak is igazuk lett, akik a korábbi válságok tapasztalatai alapján lassú, elnyúló munkaerőpiaci helyreállítást valószínűsítettek.

Az „elveszett munkás” jelensége mögött több magyarázó tényezőt mutatnak ki az amerikai elemzők; ezek a tényezők nálunk is relevánsak. Féléves vagy pláne egyéves állásvesztést követően nem mindenki képes visszakerülni a munkaerőpiacra. Főleg az álláskínálat lett hirtelen más. 

Más munkakörbe keresnek embert a cégek, újfajta működésmód mellett. Ahol a válság erősen érintette a termelési láncokat és a vállalat szervezeti kultúráját, ott a cégvezetők hamar leszűrték a tanulságokat, és egyebek mellett felgyorsították a robotizálást, az egyszerűbb adminisztratív feladatok algoritmusokkal való felváltását. 

Életünk és munkahelyünk már más lett. Több a digitális megbeszélés és közös munkavégzés, és nem a járványügyi megfontolások miatt. Aki rászokott az érintésmentességre, online vásárlásra, nem tér vissza teljesen a másfél évvel ezelőtti gyakorlatához.

De mi lesz azokkal, akik egy éve kiestek a világ menetéből? Nem csak egészségügyi probléma a „poszt-COVID” állapot: a társadalom legkülönfélébb rétegei most szembesülnek mindazzal, ami a járvány lefutása után rájuk vár.

Illusztráció: Szabó Levente

Bod Péter Ákos írását teljes terjedelmében a nyomtatott hetilapban olvashatják. A 168 Óra aktuális, június 3-i számának címlapsztorija a munkahelyek pandémia utáni, megváltozott helyzetével foglalkozik. De találnak benne

• részletes pályaképet Márki-Zay Péterről,
• elemzést a Gellért-hegy megújításának tervéről és megvalósulási lehetőségeiről,
• cikket a Milliomosok.hu társkereső weboldalról,
• interjút Mészáros Blankával az új Gothár-film kapcsán,
• nekrológot Jankovics Marcellről,
• szülőkről szóló esszét Háy Jánostól,
• nagyszülőkről szóló tárcát Szendi Nórától,
• és még sok minden mást.

A 168 ÓRA HETILAPOT MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN MEGTALÁLJA AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL IS!

(Kiemelt illusztráció: Szabó Levente)