Bírálja Magyarországot a korrupcióellenes szervezet, a válasz: kilépünk

A Magyar Közlönyben megjelent 1719/2016-os kormányhatározatban Orbán Viktor felszólítja Szijjártó Péter külügyminisztert, hogy a kilépésről szóló szándéknyilatkozatot azonnal küldje meg a Nyílt Kormányzati Együttműködést irányító bizottságnak, egyúttal visszavonja a csatlakozásról szóló 2012-es határozatot.

A kilépés közvetlen előzménye, hogy a szervezet kritizálta Magyarországot, amiért a kormány szembe ment az átlátható kormányzás alapvető elveivel, továbbá határozott lépéseket követelt annak érdekében, hogy ne tegyék Azerbajdzsánhoz és Törökországhoz hasonlóan inaktívvá az ország tagságát – írja a K-Monitor.

A Külügyminisztérium sértődött hangú közleményben indokolta a kilépést. Szijjártó Péter a döntést egyebek mellett azzal magyarázta, hogy az OGP „egyes országok leckéztetésének terepévé vált, valós párbeszédet nem folytat, a tényeket elferdíti és egyoldalú jelentéseket készít”.

A gyenge vállalásokat sem sikerült teljesíteni

A nyáron még úgy tűnt, hogy valamilyen módon megpróbál a kormány egyezségre jutni az OGP-vel, például a második magyar akcióterv végrehajtásáért felelős Nemzeti Védelmi Szolgálat kezdte felgöngyölíteni az amúgy elég gyengére sikerült vállalásokat.

Azt, hogy Magyarország mennyire nem teljesített jól, az is mutatja, hogy a kormány második akcióterve jelentős részben az elsőnek az ismétlése. Mindemellett szinte havi gyakorisággal születtek azok a törvények, amelyek korlátozták az állam költekezéseiről szóló információk nyilvánosságát. A kormány napokkal az első OGP-akcióterv bemutatása után fogadott el átláthatóságellenes törvényt. Ehhez jött hozzá a kormány és a civilek közötti párbeszéd hiánya, egyrészt az akciótervek kidolgozása során, másrészt amiatt, hogy a kormány a folyamatban részt vevő partnerek nagyját ügynöknek, idegen érdekeket képviselő szervezeteknek nevezte, és rájuk küldte a KEHI-t.

Arcvesztés helyett inkább kilép a kormány

Az OGP ezek után kezdte meg Magyarország státusának felülvizsgálatát. A civilek felhívása nyomán indult egyéves vizsgálódás pedig igazolta a panaszokat. A több mint százoldalas jelentés részletesen beszámol az elmúlt évek hazai fejleményeiről. A héten kezdődik Párizsban a Nyílt Kormányzati Együttműködés éves csúcstalálkozója. Meghívták Pintér Sándor belügyminisztert is, hogy a legmagasabb szinten vitassák meg a magyar helyzetet, a kormány ugyanis egy levélben visszautasította az OGP nyári jelentését és az abban megfogalmazott vádakat. A magyar kormány vállalásai teljesítése helyett inkább a kilépés mellett döntött.

A történet eredetileg szépen indult: több antikorrupciós szervezet felhívására döntött úgy a kormány 2012-ben, hogy felvételét kéri az OGP-be: „Célunk egy átlátható és nyílt, a nemzeti vagyont és a közpénzeket felelősen kezelő, elszámoltatható kormányzat és közigazgatás megteremtése. Mivel a jó és nyílt kormányzás alapvető feltétele a társadalom aktív részvétele a döntések előkészítésében és megvalósításában, így az akcióterv kidolgozása során és a későbbiekben is törekszünk a társadalom és a civil szervezetek minél szélesebb körű bevonására” – írta a Kormány.hu a csatlakozás kapcsán.

A Nyílt Kormányzati Együttműködés egy 2011-ben életre hívott, az országok önkéntes részvételén alapuló nemzetközi kezdeményezés. Az OGP-nek az a célja, hogy a csatlakozó államokban elősegítse a polgárok felé nyitott kormányzás megteremtését és erősítse a közhatalmi döntések átláthatóságát. A kezdeti nyolcról mára hatvankilenc tagúra duzzadt szervezet filozófiája szerint a kormányok az országukban működő civil szervezetekkel együttműködve elkötelezik magukat a közhatalmi döntések átláthatóságát és a közérdekű adatok hozzáférhetőségét könnyítő intézkedések gyakorlati alkalmazására – írja a K-Monitor.