Bezárták a legjobb dohányboltokat
Szombaton már nem nyithattak ki a bevásárlóközpontokban, hipermarketekben és benzinkutakon üzemeltetett nemzeti dohányboltok. Az intézkedés néhány száz trafikot érint, ám ezek voltak messze a legnagyobb forgalmú ilyen egységek.
A hipermarketnél, beváráslóközpontoknál dohányboltot üzemeltető trafikosok most a saját bőrükön is megtapasztalták azt, amit szűk egy évvel ezelőtt az addigi dohányárusok éreztek, amikor a piac államosítása és újraelosztása, a fideszes klientúraépítés keretében elvették addigi megélhetésüket – számolt be róla a Népszabadság.hu.
A nagyáruházi trafikosok alól ugyanis a Fideszhez jobban bekötött konkurenciájuk kilobbizta az üzletüket. Egy tavaly novemberi kormánydöntés nyomán május 31-től a 2500 négyzetméternél nagyobb eladóterű áruházban, illetve annak parkolójában nem lehet trafikot üzemeltetni. A határidő most lejárt, az üzletekre lakat került.
A trafikosok, kereskedők azóta is találgatják, hogy valamelyik Fidesz-közeli hazai kereskedelmi lánc, vagy a kormánypárttal szintén szoros kapcsolatot ápoló, a trafiktörvény kialakításában is résztvevő, a nemzeti dohányboltokból komoly hálózatot szervező dohánygyártó járta-e ki ezt a döntést.
A polgári kormány mindenesetre a döntés meghozatala során arra nem volt tekintettel, hogy az érintett vállalkozók trafikonként átlag 3-5 millió forintot fektettek be bízva a kabinet egy évvel ezelőtti ígéretében és a húsz évre elnyert dohánykoncesszióban. Most ezt a pénzt elbukják, mivel a koncessziós szerződés alapján ilyen helyzetben nem számíthatnak kárpótlásra, sőt a most helyükön maradó trafikok üzemeltetői is csak addig érezhetik magukat biztonságban, amíg veszteségesek – legalábbis ez következik a tavaly novemberi döntésből.
Az indoklás szerint a nagyáruházakban azért kellett a szombati nappal lehúzni a rolót a trafikoknak, mivel túl sok pénzt kerestek. Gyulay Zsolt, a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (NDN) Zrt. vezetője tavaly novemberben azzal magyarázta a lépést, hogy a 6300 trafikból ez a kétszáz, nagyáruházi dohánybolt viszi el a forgalom 17 százalékát, és ezt az „aránytalan koncentrációt” kellett orvosolni.
A valóságban „finomhangolás” helyett életmentő beavatkozásról volt szó: a trafiktendert levezénylő döntéshozók a maguk által előidézett problémán próbáltak valahogy úrrá lenni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adataiból világosan kiderül, hogy a sebtiben összetákolt új trafikrendszer indulásával gyakorlatilag összeomlott a dohánypiac, a legális forgalom 20-30 százalékkal esett. Ez részint a feketepiac térnyerése, részint a fideszes káderekből lett dohánykereskedők hozzá nem értése, részint pedig az íróasztal mellett kiagyalt trafikrendszer életképtelensége miatt történt.
Amint arról a Népszabadság már beszámolt, iparági adatok szerint háromból két trafik tartósan mínuszosan gazdálkodik. Ezt később egy kiszivárogtatott minisztériumi vezetőség feljegyzés is megerősítette, amelyben leírták, hogy a trafikok nagy része veszteséges, vagy éppen csak eltartja magát. Nemrégiben derítette ki a Napi Gazdaság, hogy sok trafik nem tudja kifizetni a dohánygyártónak a beszállított termék árát, s immáron kétmilliárd forint adósságot görgetnek maguk előtt a nemzeti dohányárudák.
