Beton atya intelmei

Folytatódik köztársasági elnökünk, Schmitt Pál vesszőfutása: kinevezésének visszhangja még a jobboldalon is vegyes volt, nyilatkozatai, frissiben felvett allűrjei pedig tovább tépázták renoméját. Az újabb baklövésről, az alkotmányozó testületnek címzett, botrányos nyelvi és tartalmi színvonalú átiratról pedig tömegével jelentek meg a sajtóban az elmarasztaló elemzések. A zavaros, helyenként értelmetlen opust dr. Cservák Csaba hivatalvezető jegyzi ugyan, de a bevezetőben utal rá, hogy az Schmitt Pál eredeti gondolatait tartalmazza.

Ilyképpen

Vigyázat, szó szerinti idézet következik: „A XIX. századi Európában több országon is átsöprő forradalmak az abszolutizmus megdöntéséhez vezettek. Ennek hozományaként az emberi jogok olyan, mint sajtószabadság, vallásszabadság érvényesülése is biztosítottá váltak. Ilyképpen a vallásszabadság (mint kereszténység) része volt a történeti alkotmányoknak is.” (Utóbbi mondat az eredetiben kiemelve – nyilván a fogalmazás alkotmányos szabadságára kívánták „ilyképpen” felhívni a figyelmet...)

A blamázs – ha hihetünk Balás Béla kaposvári megyés püspök cikkének a Magyar Kurír című katolikus napilap november 8-i számában, amelyet a Magyar Hírlap is átvett két nappal később – elkerülhető lett volna, ha megfogadják intelmeit: teológus és nyelvi lektor kirendelését javallotta.

Javasolt persze mást is. De a történet megértéséhez nem árt egy pillantást vetnünk Balás Béla püspök pályafutására. A katolikus főpap jövőre tölti be a hetvenet, 1993-ban lett a kaposvári egyházmegye feje – az első, hisz korábban a vidék a pécsi és a veszprémi püspökség része volt. Balás a hetvenes évektől, fiatal papként aktív szerepet vállalt a Regnum Marianum nevű, félillegális ifjúsági szervezetben, ott kapta fedőnevét is: Beton atya. Ma is az ifjúság a „szakterülete” a magyar katolikus püspöki karban.

Azon kevés katolikus főpapok egyike, akik kezdettől fogva nyíltan vállalták a politizálást. Ebben talán az is közrejátszott, hogy neve nem szerepel a hírhedt „Szakértő”-ügynöklistán, ellentétben számos, ma is aktív kollégájával, akik közül jó néhánnyal – úgy hírlik – nem is ápol különösebben jó viszonyt. Szókimondó, időnként érdes modorú, egyházmegyéjében a papjaival is számos alkalommal nyilvános vitába keveredő jellem.

Pásztorbot

Balás püspök a helyi politikában kezdettől aktív volt: számos alkalommal részt vett a Gyenesei István vezette Somogyért Egyesület rendezvényein, kolumnás interjúkat adott. A baráti viszony az ezredforduló utáni években kezdett el hűvösödni, miután Gyenesei szembekerült a Fidesszel, majd egészen hidegre váltott 2006 után, amikor Gyenesei rövid időre a Gyurcsány-kormányban találta magát.

Közben ugyanis Beton atya – eltekintve egy-két meglepően liberális megnyilvánulástól – harcos ellenzéki lett. Miközben a Krisna-tudatúak egyházának somogyvámosi letelepedését sok egyházi személy a sátán térhódításának tekintette, Balás Béla püspök volt talán az egyetlen, aki a „csendes gondolkodást, az önuralom vágyát és a transzcendencia utáni vágyódást” látta benne.

2005-ben aztán pásztorbotot adományozott a Fidesz elnökének, és Orbán Viktor tanúságtétele címmel szervezett találkozót Kaposváron, ahol Balog Zoltán református lelkészszel faggatták hitéről az akkor még ellenzéki pártvezért.

Védvonalak

2006 forró őszén a Fidesz kaposvári önkormányzati győzelmét így ünnepelte: „Tisztelt Polgármester úr! Tisztelt képviselők! Kedves vendégeink! Sokak nevében gratulálok megválasztásukhoz, és egyúttal a másként gondolkodók felé részvétemet fejezem ki... Kérem, ne feledjék, e testület működése a magyarok szent évében kezdődik. Az ötven éve félbeszakadt forradalmunk legalábbis folytatásra vár. Szemben álló feleit, eszközeit, hadszínterét ma már pontosabban látjuk.

A romlás és vele szemben az ellenállás a védvonalakon belülre került. Itt nem szabad tűrnünk a mocskot kicsit se, rejtve se, fent se, lent se.”

2007-ben ott találjuk a püspököt a Csoóri-féle Márciusi Charta aláírói között. A kezdeményezés „csak” annyiban emlékezetes, hogy az agg költő kiáltványánál egyértelműbben a rendszerváltás óta senki nem vonta kétségbe a demokrácia létjogosultságát azáltal, hogy egy szellemi-morális felsőház létrehozását követelte.

És aztán már nem is vesz vissza a tempóból Beton atya. 2009-ben írott püspöki körlevelét, amelyet egyházmegyéjének hitoktatóihoz címzett, ezzel kezdte: „Idegen erők próbálják most térdre kényszeríteni nemzetünket...”

A Zalai Hírlapban pszichésen sérülteknek nevezi az ateistákat, s mellesleg ismét hitet tett a Csoóri-féle charta mellett.

Mindezek után nem meglepő, hogy a köztársasági elnök hivatala a püspök úrnak (és még ki tudja, kinek) küldi el véleményezésre az alkotmányozásról szóló direktíváit. Csak az a kérdés, hogy a minimum kebelbélinek számító Beton atyának miért volt fontos, hogy nyilvánosan üssön tüskét Schmitt Pál körme alá.

Feltesszük: joggal tartott attól, hogy ő is kínos helyzetbe kerül, s ebben a dátumok nyújtanak fogódzót. Az alkotmány-előkészítő bizottság honlapján október 18-án jelent meg a szöveg. Balás Béla írása viszont november 8-án kelt, tehát bőven az első cikkek megjelenése után. A püspök úr sejthette, hogy a szöveg után a „szakértők” is kínpadra kerülhetnek, másrészt – joggal – zavarhatta az eszement tempó és az eljárás: elküldik ugyan neki a szöveget, de jóformán napok alatt kellene áttanulmányoznia és újraírni. Amúgy meg nem is kíváncsiak a véleményére, hiszen vele párhuzamosan a célállomásra, az alkotmány-előkészítőknek is megküldik.

Ámokfutás

Az viszont elgondolkodtató, hogy burkoltan ugyan, de utal rá cikkében: nem támogatná a Szent Korona (Schmitt-nyelven: szent korona) tanának az alkotmányba való beemelését. Így fogalmaz: „Az új magyar Alkotmány előkészítésekor politikai, vallási feszültséget gerjesztenénk, továbbá időt, erőt veszítenénk, ha nem vennénk figyelembe az elmúlt évszázadok változásait... A hívők régi »hatalom« fogalma, »igazság« élménye természetesen továbbra is érvényes, de számos új szempont miatt az ősi szabályozás betűszerinti folytatása ma sokak számára nemcsak érthetetlen, hanem fenyegető is.”

Ezért aztán prompt meg is kapja a magáét: egy Jobbik-honlapon már „Folytatódik a katolikus ámokfutás: a Szent Korona-tan ellen foglalt állást a kaposvári püspök” címmel jelent meg cikk a ma már szokásosnak nevezhető módszert követve: a bombasztikus címet két semmitmondó, a történteket összefoglaló bekezdés követi, az a fontos csupán, hogy így be lehet kerülni az internetes hírgyűjtők főoldalára.

Beton atyát azért persze nem féltenénk – megvédi ő magát.