Belevágunk

– Ha holnap az ölébe hullana a hatalom, mit tenne először?

– Segítségért kiabálnék. Magyarországon a hatalom jó ideje önkényuralmat jelent, a társadalom pedig ennek kiszolgálásában mostanáig partnernek bizonyult. Ennek kell megváltoznia.

– Akkor változtassák meg a társadalmat...

– Mi ezt sem felülről lefelé képzeljük, az organikus, grass-root szerveződésekben hiszünk: erős, értékalapú közösséget alakítunk az „ahogy egymással bánunk, az a hazánk” elképzelés mentén. Emberséges mozgalmat építünk, egyfajta morális forradalmat vívunk.

– Ezt a hétköznapokban hogyan kell elképzelni?

– Pont fordítva, mint a megszokottat: közömbösség, arrogancia és cinizmus helyett segítjük, elfogadjuk és elismerjük egymást.

– Vagyis példát mutatnak, amitől azt várják, hogy átformálja a társadalmat?

– A jó minták nagyon fontosak. Olyan közösségi szervezeti modellt szeretnénk kidolgozni, amelyik nem esik szét, amelyet nem lehet diktatórikusan vezetni. Amelyben elkötelezett emberek szabad akaratukból vállalnak feladatot. Ez a kulcs a változáshoz. És ez nem a spanyolviasz.

– Van rá működő példa bárhol a világban?

– Ilyen a korai egyházépítés, ilyenek a Waldorf-iskolák, de számtalan más közösség is. Célunk, hogy a társadalom vegyen részt a közügyek formálásában, magyarán: érezze őket magáénak.

– Nem aprózzák el.

– „Kis kovász az egész tésztát megkeleszti.” Olyan rendszert szeretnénk, amelyben a politikai hatalom felhatalmazás és szolgálat.

– Ön részt vett az időközben megszűnt Milla szervezésében, majd Várady Zsolttal létrehozta a MostMi-t. Csakhogy Várady – arra hivatkozva, hogy élnie kell valamiből – a minap „visszavonult” a közélettől. És eljött az ön ideje. Hogy kezdődött a Takács Bori-sztori?

– Évek óta részt veszek a különféle szerveződések munkájában. A Milla történetét követően segítettem a Hallgatói Hálózat akcióit, a Humán Platform tevékenységét, de az Eleven Emlékmű indulásakor is ott voltam. Ezért is hívtak korábbi társaim, amikor tavaly, az őszi tüntetéshullám nyitányaként október 23-ra a Blaha Lujza térre szervezték a Tedd Magad Szabaddá tüntetést. Épp azon a héten jött ki az internetadó terve, ezért hívtuk szónoknak az iWiW ötletgazdáját, Várady Zsoltot, aki az adómorál javítását tekintette a változás kulcsának. Én meg már az őszödi beszéd idején, 2006 tavaszán is a rendszerváltás, a korrupció és más társadalmi diszfunkciók összefüggéseiről írtam a szakdolgozatomat a Közgázon, a Bod Péter Ákos vezette Gazdaságpolitikai Tanszéken. Zsolttal gyorsan egymásra találtunk.

– Ön képes követni, hány civil formáció próbálja megbuktatni Orbánt? Hogy az aktivistacsoportok között ki van kivel és ki kit utál?

– A netadó elleni tüntetés szervezője Gulyás Balázs, akinek nem is csapata, inkább rutinja van abban, a Facebookon hogyan kell mozgósítani. Ő keresett meg minket mint az október 23-i szervezőket, hogy segítsünk neki. Jó ügy volt.

– De most már nincsenek jóban. Olyannyira, hogy Gulyás a minap bejelentette: Merkel látogatásának apropóján, az önök által meghirdetett február másodiki tüntetés előtti napra, elsejére szervez demonstrációt. Jól megszívatják egymást.

– Gulyás már valóban nem a korábbi csapattal, hanem a 60 ezren a MAGÁN nyugdíjukért nevű, pártokhoz, parlamenti szereplőkhöz is kötődő szerveződéssel működik együtt. Mi tőlük függetlenül jutottunk arra már az év végén, hogy Angela Merkel látogatásának napján van miért demonstrálnunk.

– Ez egyre montipájtonosabb.

– Ezért is fontos tisztázni, a MostMi álláspontja szerint a kormányváltás kevés, új rendszer kell. Ez a cél persze nem közös olyanokkal, akik a régi struktúra fenntartásában érdekeltek. Kevés az egy a zászló, amelyen az áll: Orbánnak mennie kell! Hiszen a 2014-es választásokon háromszor is kiderült, hogy ez az érvelés és irány tévedés.

– Az aktivistaéletből induló Juhász Péter Bajnai Együttjéhez csapódott, így lett belőle ötödik kerületi önkormányzati képviselő. Új jogosítványaival tavaly október óta sorra túrja elő a messzire elérő, botrányos ingatlanügyeket. Önök számára nem vonzó ez az út?

– Amit Juhi az ötödik kerületben csinál, az sok ponton lenyűgöző és példaértékű. Csakhogy beült a rendszerbe, közben egyrészt űrt és káoszt hagyott maga után, sok erőforrást és emberi kapcsolatot felemésztett a célratörésével. Másrészt – és talán ez a nagyobb baj – tevékenysége azt is bizonyítja: onnan, belülről ez egyedül nem fog menni.

– A civilek számára az egyetlen út ahhoz, hogy érdemben részt vegyenek a közügyekben, ha bekerülnek a professzionális politikába. Az LMP története is erre példa.

– Az a mondás járja az LMP kapcsán, hogy a bázisdemokrácia annak a diktatúrája, akinek a legnagyobb a telefonszámlája. Azt is mondja mindenki, hogy Schiffer András nélkül nem lenne LMP. Miközben az ő parlamenti munkája legalább annyira fantasztikus, mint Juhász Péteré az önkormányzatnál. De Schifferrel arról lenne érdemes beszélgetni, mi volt a szerepe abban, hogy az LMP nem erősödött húsz-harminc százalékos párttá. Ahogy Juhász Péterrel arról, mi volt a szerepe a Milla szétesésében. A MostMi azt mondja, legyen alapelv a tanulni és fejlődni akarás, az önreflexió, így sokkal előrébb juthatunk mindannyian.

– A MostMi torzulhat diktatórikussá?

– A belső normák ezt kizárják.

– Hányan vannak a szervezetben?

– Még nincs formális szervezet vagy tagság, csak egy kezdeményezői kör.

– Marad is így?

– Semmiképp sem, dolgozunk rajta.

– Kivel?

– Egyelőre nem szeretnék neveket említeni.

– Várady Zsolttal ellentétben önnek marad ideje a munkája mellett az aktivistáskodásra?

– Egy multinál dolgoztam csaknem nyolc évig, amikor eljöttem, azt mondtam, fél évig azt csinálom, amit szeretnék. És jöttek is az októberi tüntetések.

– Van még másfél hónap. Aztán nem jelenti be, hogy meg kell élnie valamiből, és kiszáll?

– Nem. Ha létrejön egy helyettesítési rendszer, amelyben mindenki előre be tudja mondani, mennyi ideje van a szervezetre, akkor összeegyeztethető a munka és a közélet.

– A MostMi-nek honnan lesz pénze?

– Idáig csak közadakozásból volt, de a jövőben pályázni is fogunk. Január másodikán is több mint kétmillió forint jött össze csak a helyszínen. Sok bátorítást kapunk. Meg kell próbálni. Belevágtunk.