Befektetők Magyarországon: szemet becsukni és hajrá
A külföldi vállalatokra kirótt különadók, az eltűnő félben levő vásárlóerő és a rajtaütés szerű törvénymódosítások drasztikusan lefékezik a befektetési kedvet. Nacionalizmus mint válságrecept: Külföldi befektetőkre kiszabott különadókkal akarják feltölteni az államkincstárt – írja a bécsi Kurierban Franz Jandrasits és Anita Staudacher.
„Megvalósítjuk, amit már elkezdtünk és megfinanszíroztunk. Egyébként rendkívüli módon visszafogjuk a beruházásokat”. Így vázolja fel a szomszédos keletei EU-tagállamban uralkodó katasztrofális helyzetet valamennyi magyarországi osztrák vállalkozó képviseletében Rudolf Staudinger, a Spar Österreich magyarországi üzletekért felelős elnöke. A külföldi kereskedelmi láncokra, bankokra, energia- és telekommunikációs cégekre kirótt különadók elriasztották a befektetőket. Azok a vállalkozások, amelyek ennek ellenére is bővíteni szeretnének, gyakran vallanak kudarcot a finanszírozás miatt. Staudinger: „gyakorlatilag nincs olyan európai bank, amelyik megfinanszírozna egy magyarországi projektet”. A Spar mégsem gondol arra, hogy kivonuljon Magyarországról. A vállalat reméli, hogy idén a drasztikusan lecsökkent vásárlóerő ellenére is 4,5%-os forgalomnövekedést érhet el, 2010-ben 4%-kal 1,4 milliárd euróra csökkent a forgalom. Az áfa 25%-ra emelése mindenesetre tovább csökkentette a magyarok vásárlóerejét, és 2012-ben 27%-ra növekszik a legmagasabb áfa-kulcs.
Hasonló szólamot fúj Inghild Rumpf asszony, az Osztrák Gazdasági Kamara budapesti képviselőjének a helyettese: „a kormány kiszámíthatatlan politikája rendkívüli módon elbizonytalanította a befektetőket, és gyakorlatilag teljesen leálltak a befektetések”. A bizonytalan helyzet ellenére sem gondolja, hogy teljesen kivonulnának az osztrák befektetők erről a piacról. „Biztosan léteznek áttekinthetőbb piacok is, de hála Istennek, az osztrák anyavállalatok készek arra, hogy a válságos helyzetben támogassák a magyar leányvállalataikat”. Idén is tovább növekszik a Magyarországra irányuló export, amely 2010-ben közel 3,3 milliárd eurót tett ki. 2011 első félévében 16%-kal növekedett az export.
Állami szemét
Az osztrák szemétszállító- és feldolgozó cégek nem akarják lemerülve kibekkelni az ágazatban körvonalazódó válságot. Magyarország ugyanis azt tervezi, hogy 2013-ban visszaállamosítja a túlnyomó részben magánkézben levő szemétszállítást- és feldolgozást. Ez a felső-ausztriai Energia AG (EAG) AVE nevű szemétfeldolgozó leányvállalata számára 55 millió euró értékű forgalom eltüntetését jelentené. Leo Windtner, az EAG elnöke a Kurier-ral folytatott beszélgetésben kijelentette, hogy az ágazat minden jogi eszközzel küzdeni fog ez ellen a lépés ellen.
A Porsche Holding, a legnagyobb európai autókereskedelmi cég elnöke, Wolf-Dieter Hellmaier számára is „problémás gyermek” Magyarország. Ebben az évben 70%-kal kevesebb autót adnak el, mint a válságot megelőző 2008-as évben.
Nem látszik az enyhülés. Ugyan is legkésőbb 2013-ban újabb pénzügyi gondok jelentkezhetnek. És kérdéses, hogy segítséget ad-e majd a Valutaalap, amelytől Magyarország 20 millió eurós hitelt szeretne felvenni. December 16-án az IMF delegációja megszakította a tárgyalásokat, mert a kormány a Magyar Nemzeti Bank és a pénzfelügyelet tervezett összeolvasztásával a kormány felügyelete alá kívánja helyezni a Jegybankot.
Nehéz idők jönnek a munkanélküliekre
A magyar kormány a munkanélküliek esetében is húz egyet a nadrágszíjon: 2012-től a munkanélküliek kevesebb pénzt kapnak, és jelentős mértékben megszigorítják a munkanélküli juttatás feltételeit. Ennek alapján a tartósan munka nélkül levőket közhasznú munkára lehet kötelezni. Ha visszautasítják, akkor három évre megfoszthatják őket az állami támogatástól. Egy kormányhatóság dönt majd arról, hogy valaki munkaképes-e vagy csak részben munkaképes-e. A kormánynak az a célja, hogy visszaszorítsa a korkedvezményes nyugdíjazásokat, és javítsa az 54%-os foglalkoztatási átlagot, amely az egyik legalacsonyabb Európában.
A nehéz gazdasági helyzet következtében 2012-ben lényegesen a 10% fölé emelkedik a munkanélküliek aránya. Október végén a 9,8%-os EU-átlag közelében volt a munkanélküliség aránya. A 23,2%-os ifjúsági munkanélküliségi arány is az EU-átlag közelében van. Összehasonlításképpen: Ausztriában a 25 éven aluliak 9%-a keres munkát.
Az Osztrák Munkaerőpiaci Szolgálas (AMS Österreich) egyelőre nem számol azzal, hogy növekvő számban érkeznek a magyar munkavállalók. „Ősszel már lényegesen kevesebben jöttek Ausztriába, mint tavasszal” – állítja Herbert Buchinger, az AMS Österreich elnöke. Május elseje óta Ausztriába érkezett 20 000 kelet-európai munkavállaló közül csak 7535 fő származik Magyarországról. Közöttük a határ menti régióból származó szakácsok és ingázók voltak többségben.
Fordította: dr. Gonda László