Bayer-cikk – Az ügyészség elutasította a feljelentést

Bayer Zsolt ellen a Magyar Hírlap szombati számában megjelent, a szigethalmi késeléssel kapcsolatban született írása miatt érkezett feljelentés, az ügyészség azonban azt bűncselekmény hiányában elutasította.

A megbízott fővárosi főügyész közleményében emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) egy 1992-es állapította meg határozatában állapította meg azt a zsinórmértéket, amely a véleménynyilvánítás szabadságának és a közösség elleni izgatás bűntettének elhatárolására alkalmas. Az Ab-döntés alapján kialakult egy töretlen bírói gyakorlat, amely az ilyen bűncselekmények jogi megítélését mára egységessé tette – tette hozzá.

Ibolya Tibor felidézte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla egy 2003-as döntésében kifejtette: „nem a véleménynyilvánítás szabadságával él, hanem gyűlöletre uszít az, aki erőszakos cselekedetre ilyen magatartás vagy tevékenység kifejtésére hív fel akkor, ha a veszély nem csupán feltételezett, hanem a veszélyeztetett jogok konkrétak, és az erőszakos cselekedet közvetlenül fenyeget”.

Az ügyészség minden olyan ügyben, amelyben e hármas követelmény megvalósul, megindította, megindítja a büntetőeljárást – írta a megbízott fővárosi főügyész. Ennek egyik friss példájaként említve meg azt az eljárást, amelyben szerdán a Pesti Központi Kerületi Bíróság első fokon Polgár Tamást közösség elleni izgatás bűntettében bűnösnek mondta ki. Ebben az ügyben a terhelt olyan konkrét kijelentést tett, amely a megkövetelt hármas elemet az ügyészség álláspontja és az első fokú bíróság döntése alapján is megvalósítja. A Tomcat néven ismert blogger, Polgár Tamás a vitatott bejegyzésben azt írta: „Szedjetek össze húsz embert, menjetek le, és egy szó nélkül verjétek szét őket!” Ez az a konkrét magatartási forma, amely a kialakult bírósági gyakorlat szerint a közösség elleni izgatás megállapításához szükséges – magyarázta Ibolya Tibor.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy az ügyészség korábban több ügyben megkísérelte tágítani a fenti gyakorlatot, ez azonban nem vezetett eredményre, hanem felmentő ítéletek születtek.

Az ügyészségnek mint büntetőügyekben eljáró állami szervnek, büntetőjogi kérdésekben kell állást foglalnia. Egyéb állásfoglalásra nem terjed ki a hatásköre – zárta közleményét a megbízott fővárosi főügyész.

Fazekas Géza ügyészségi szóvivő szerdán közölte, két magányszemély is feljelentést tett közösség elleni izgatásra hivatkozva a cikk miatt. A Magyarországi Cigányok Országos Fóruma (MCF) pedig jelezte, hogy hétfőn tesz feljelentést.

Bayer Zsolt a szóban forgó, január 5-ei írásában a szigethalmi esetre utalva úgy fogalmazott, hogy „gyáva, undorító, kártékony állatok” késeltek. Hozzátette: „a tények pedig ezek, a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. (...) A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik. (...) Állatok meg ne legyenek. (...) Ezt kell megoldani – de azonnal és bárhogyan!” – zárta írását.

A publicista kedden válaszolt a bírálatokra, és azt írta, hogy szándékosan félreértették a mondatait. „Nem akarom likvidálni a cigányságot, sem egy részét, sem egyetlen cigányt. (...) Rendet akarok. Azt akarom, hogy minden tisztességes cigány ember boldoguljon ebben az országban, és minden, társadalmi együttélésre képtelen és alkalmatlan cigány pedig legyen kirekesztve a társadalomból” – fogalmazott keddi írásában Bayer Zsolt.

Liberation: Bayer kijelentései a kormányoldalon is tiltakozást váltottak ki

A

A francia baloldali lap kiemelte, hogy az „Orbán Viktor miniszterelnökhöz közel álló” publicista olyan „cigány állatokról” írt, akik nem méltók az emberi életre, hiszen „ott és akkor ürítenek, ahol és amikor rájuk jön”, a romák jelentős része „gyilkos”, akiket meg kell semmisíteni. Megemlítette, hogy Bayer kijelentései nemcsak az ellenzéki körökben, hanem a kormányoldalon is tiltakozást váltottak ki, valamint hogy az ellenzék, amely gyűlöletre való uszításnak tartja a szöveget, vasárnapra tüntetést tervez.

Der Standard: Orbán „tart” olyan embereket

Nyilvános rasszizmus Magyarországon: Orbánnak lépnie kell! Ezzel a címmel közöl kommentárt a Der Standard. A lap cikke rámutat, hogy a kormányfő már a legutóbbi választások előtt sem hagyott kétséget politikai céljai felől: hosszú távra be akarja betonozni a hatalmát. De még működik a hatalmi ágak megosztása, erről tanúskodik a regisztrációt eltörlő alkotmánybírósági döntés. Ideológiáját tekintve Orbán a kommunizmus vége óta liberálisból nemzeti populista lett. Ami ember- és világképét illeti, ismerői közül sokan hidegvérű cinikusnak tartják, aki igazodik a leginkább többségre esélyes hangulathoz. Ez politikailag legitim, még ha nem is túlzottan rokonszenves. Aggasztó azonban, ha e taktikai számításhoz az emberi jogok és az emberi méltóság ügyében hozzátartozik a tudatos kétértelműség. Ő maga bizonyosan nem rasszista, sem antiszemita. De megvannak az emberei, akik ezt a szegmenst kiszolgálják, mind a médiában, mind a kultúrában. Közéjük sorolandó Bayer Zsolt, aki a legtöbb cigányt állatnak tekinti. A hang a nemzetiszocialista Stürmerre emlékeztet, ám ezzel egy vörös vonalat lépett át. Hallgatni vagy bagatellizálni már nem lehet. Orbánnak állást kell foglalnia. Egyértelműen.