Bankadó után telefonadó? A cehhet mi fizetjük meg
Fideszes vezető politikusok 2011-re sem tartanak elfogadhatónak bármiféle lakossági megszorítást, viszont a költségvetési lyukakat be kell tömni. Ha kevés lenne a tegnap elfogadott bankadó, immár az energia- és a távközlési szektorra kivetett különadóban gondolkodnak. A szocialisták attól tartanak: a cehhet végül minden esetben a fogyasztó fizeti majd.
„Fel voltunk készülve erre” – mondta a Népszabadságnak az egyik magyar tárgyaló, aki a Nemzetközi Valutaalap elvárását Magyarországgal szemben nem tartotta „korrektnek”. Azt, hogy az IMF váratlanul a Washingtonba való visszatérés mellett döntött, jórészt az váltotta ki, hogy a magyar fél már az elején egyértelművé tette: kizárólag a 2010-es hiánycél, a 3,8 százalék mellett kötelezi el magát. A korábbi IMF–Fidesz-konzultációkon arról ugyanis nem volt szó, hogy a 2011-es 2,8 százalékos hiánycélt is „kőbe kellene vésni”.
Az informátor szerint az IMF eleve úgy számolt: a magyar kormány nem tette meg a szükséges lépéseket a 2010-es 3,8 százalék eléréséhez. A valutaalap 4,1 százalékot kalkulált úgy, hogy az általános költségvetési tartalék a GDP 0,2 százaléka lett volna. Másrészt szociális fronton rendszerszintű kiadáscsökkentést javasoltak (nyugdíjasok utazási kedvezményének elvonása, a rászorultaknak biztosított gáz- és energiaár-kompenzáció megszüntetése), fontosnak tartotta volna az egészségügyi reformot és a MÁV–BKV-racionalizálást is. Az IMF-delegáció nem utasította el eleve a banki különadót, de a 200 milliárdot megfelezte volna.
Fideszesek a lapnak állították: az már biztos, hogy nem lesznek az önkormányzati választások után megszorítások. Szerintük a „gyurcsányi modell”, mely szerint a választások előtt ígérek, aztán megszorítok, elfogadhatatlan Orbán számára. Népszerűségvesztést el lehet szenvedni, hitelvesztést nem – mondják.
Fideszes vezető politikusok 2011-re sem tartanak elfogadhatónak bármiféle lakossági megszorítást. A 3 százalék körüli hiánycélt a kormány egyrészt az adókedvezmények megszüntetésével szeretnék elérni, másrészt a bankadóval. Erről, és az IMF fenntartásairól szólva Kósa Lajos a köztévében úgy vélte, „a külföldi partnereknek szokatlan az a magatartás, hogy nem az ő kegyeiket keresi egy kormányzat, hanem saját választópolgárainak az érdekeit próbálja képviselni. Bennünket a magyar választópolgárok választanak, nem a Wall Street Journal”. Kósa szerint az IMF „nehezen emészti meg, hogy ha egy pici országban meg lehet csinálni, be lehet vezetni a bankadót, akkor mi lesz a többiekkel”.
A Népszabadság értesülései szerint a kormányzat a bankadóhoz hasonló különadót vetne ki például az energia- és a távközlési szektorra is. A kérdés a Ház tegnapi, utolsó ülésnapján is felmerült. Akkor Mesterházy Attila szocialista pártelnök azt tanácsolta a Fidesznek, járjanak el körültekintően, nehogy a különadók fogyasztókra hárításával végül mégiscsak az állampolgárokat sikerüljön megsarcolni
