Bejött a koronavírus a Balatonnál, ráncfelvarráson esik át a térség turizmusa
A Magyar Turisztikai Ügynökség 23 százalékos javulást mért a Balaton-környéki turizmusban.
Átrendeződött a Balaton turizmusa, míg nyáron az egy napra érkező látogatók száma 7 százalékkal csökkent, a hét közben több napra Balatonhoz utazók száma 30 százalékkal emelkedett a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ és mobilcella adatok alapján – mondta Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) turizmusszakmai igazgatója a III. Balatoni Médiahajón.
A kereslet pillanatok alatt reagált arra, hogy a hétvégeken magasabbak az árak, és bár a Balaton mondhatni megtelt a nyáron, a korábbinál több vendég arányosabban oszlott el. Kevésbé voltak zsúfoltak a hétvégék, kicsit élhetőbbé vált a térség, ahová egyébként nagyon sokan le is költöztek - tette hozzá Juhász. Az idei nyár országosan is kiemelkedő volt. Júniusban 65, júliusban 20, augusztusban 10 százalékkal volt magasabb a vendégéjszakák száma, mint egy évvel korábban, főleg a belföldi turizmusnak köszönhetően. Ebben szerepe volt a Széchenyi-, illetve Szép-kártya bővülő lehetőségeinek és rugalmasabbá váló felhasználásának – idézte az MTÜ igazgatóját az MTI.
A balatoni üdülőrégió az ország legforgalmasabb turisztikai térségévé vált (két éve még Budapest számított annak), itt realizálódott a vendégforgalom 50 százaléka. A legnépszerűbb települések a vendégéjszakák száma alapján Siófok, Balatonfüred, Hévíz, Balatonlelle és Zalakaros térsége. Belföldről érkező vendégek töltötték el júliusban a balatoni vendégéjszakák 88 százalékát, augusztusban a 81 százalékát. A júliusi adatokat megvizsgálva elmondható, hogy a balatoni vendégéjszakák 52 százaléka magán- és egyéb szálláshelyeken realizálódott, a szállodák 25, a kempingek 11, a panziók és közösségi szálláshelyek 5, míg az üdülőházak 2 százalékkal részesedtek belőle - számolt be az igazgató a főszezon adatairól.
A Balatonhoz az elmúlt években 125 milliárd forintnyi hazai forrás jutott – mondta Juhász. Szállodák, panziók épülnek, újulnak meg. 2030-ig a szabadvízi strandokat teljesen meg kívánják újítani, amely program az első négy ütem után idén 3 milliárd forintos kerettel folytatódik, a kiírás hamarosan megjelenik. Több más, főként attrakció fejlesztés is zajlik uniós források bevonásával, amelyek markánsan meghatározzák majd a Balaton turisztikai kínálatát - véli az MTÜ munkatársa. Az európai uniós finanszírozású Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) folytatásában a tervek szerint két fő tématerület lesz. Az egyik a kastélyok és várak fejlesztése, a másik az eddig kimaradó terület, a gyógyfürdők fejlesztése, ami a Balatonnál valószínűleg Hévízt, Zalakarost és Kehidakustányt fogja érinteni.
Az MTÜ igazgatója szerint a turizmus intézményrendszerében háromszintű az ideális rendszer. Ma az országban a központi irányítási szintet az MTÜ tölti be. A lokális szintet a 105 tagú, országos Tourinform-hálózat, a TDM-ek, az önkormányzatok, és a vállalkozások. Az ezeket összekötő köztes szint megteremtéséért még idén létre kívánnak hozni 3 térségben – Budapest, Debrecen, valamint a Balaton térségében balatonfüredi központtal – egy-egy desztinációs menedzsment szervezetet. Ezt kiegészíti majd egy térségi turisztikai tanács is, amelyet meghatározó helyi szervezetek és önkormányzatok alkotnak - mondta a turizmusszakmai igazgató.
(Kiemelt kép: Fesztiválozók a Balaton partján a balatonvilágosi Strand Fesztiválon 2021. augusztus 18-án. A fesztivált augusztus 18. és 22., valamint 25. és 29. között tartják a Balaton-parti településen.
Fotó: Vasvári Tamás / MTI)
