Bajnai véget vetne az Orbán-rezsim tisztességtelen játékának

Reuters

A hírügynökség szerint a Bankszövetség elnökének távozása rávilágít a kormánnyal kialakult vitára, amely megtorpedózhatja az ország reményeit, hogy külföldi segítséget kapjon. Patai Mihály lemondása csupán a legutolsó fejezet a pénzintézetek és Orbán Viktor közötti konfliktusban. A kormányfő unortodox adóintézkedésekhez folyamodott, hogy a megadott szint alá szorítsa a deficitet a térség legeladósodottabb országában. Emellett visszalépett attól az ígéretétől, hogy megfelezi a banki különadót, viszont megkétszerezte az újonnan bevezetendő tranzakciós adót. Az adóváltozások egy részét bírálta az Európai Unió, mondván, hogy azok torzító hatást fejtenek ki és ártanak a növekedésnek. Más lépések, köztük a közüzemi szolgáltatók vezetékeire kirótt közteher ellentétes a Valutaalap ajánlásaival, így rontják az esélyt, hogy megszületik a hitelmegállapodás az egy éve húzódó tárgyalásokon. A bankok úgy látják, hogy a csomag megnehezítheti a gazdaság finanszírozását, miközben az ország négy év alatt már másodszor él át visszaesést. A véleményt osztja az MNB is.

A Reuters arról is beszámol: Bajnai Gordon a rendszerváltás óta az egyik legkeményebb politikai csatára készül, mivel szövetséget igyekszik létrehozni Orbán Viktor megbuktatására. Mint mondta, a kormány nem irányít, inkább arra használja ki a kétharmados többséget, hogy rezsimet építsen ki. Ezért nagy, erős politikai közepet kell kialakítani ellene, különböző értékeket és ideológiákat képviselő emberekből, akik normálisan fejlődő európai országban akarnak élni, és nem olyanban, amely elfelé sodródik a földrésztől. Hozzátette, hogy az általa szorgalmazott összefogás elhagyná az unortodox gazdasági módszereket és véget vetne az Orbán-rezsim tisztességtelen játékának a demokráciával. Bajnai, aki a hatalmon gyakorlatias stílusáról volt ismert, úgy véli, hogy az IMF-szerződés nem váltaná ki a jó kormányzást, de mindenképpen szükséges, hogy helyreállítsák a befektetők bizalmát. Úgy fogalmazott, hogy a mostani vezetés nem képes fenntartható gazdasági programot kidolgozni, részben a hozzá nem értés, részben pedig amiatt, hogy politikai megfontolásokból felülírja a gazdasági ésszerűséget. Szerinte a Valutaalappal és az EU-val kötendő egyezmény egyfajta pecsét volna a gazdaságpolitikán, amire rettenetes nagy szükség lenne, mivel az ország hitelessége jelenleg romokban van.

Bloomberg

Bajnai Gordon szerint 2014 lesz valószínűleg az utolsó esély, hogy feltartóztassák vagy megsemmisítsék Orbán Viktor rezsimét, mielőtt az évtizedekre bebetonozza magát. Az Együtt 2014 társelnöke külföldi tudósítók előtt bejelentette, hogy januárban gazdasági tervet tesznek közzé, illetve a következő kilenc hónapban átfogó csomagot írnak. Szólt arról is, hogy az ellenzék számára nehéz feladat követni a választási rendszer változásait. A Parlament egy nappal korábban hagyta jóvá, hogy a választások előtt a kereskedelmi tévékben és a netes sajtóban nem lehet politikai hirdetéseket közölni. Előzőleg újra rajzolták a választási körzetek határait és bevezetik a regisztrációt is. Márpedig – mondta Bajnai – ezek a módosítások a Fidesznek kedveznek és arra kényszerítik az ellenzéket, hogy koalíciót alkosson. Ennél a pontnál elkerülhetetlennek nevezte az Együtt kooperációját a szocialistákkal. A jelentés megemlíti, hogy a technokrata Bajnai irányításával 2009-10-ben Magyarország megkezdte a kilábalást a gazdasági bajokból. Jelenleg viszont ismét recesszióba került a gazdaság.

FT

A Bankszövetség vezetőjének leköszönése újabb csavar az Orbán-kormány és a pénzügyi szektor közötti hosszadalmas csatában. A döntés előzménye, hogy mégsem felezik meg a bankokra kivetett különadót, az új tranzakciós teher szintje ugyanakkor az eredetileg tervezettnek a kétszerese lesz. A kabinet arra hivatkozik, hogy enélkül nem lehet elérni az unió által megjelölt hiánycélt, márpedig a hatalom fél attól, hogy különben elveszti az EU-s támogatás egy részét. Az új csomag szembemegy a bankokkal kötött decemberi megállapodással, amely új típusú együttműködéssel kecsegtetett a két fél között. Akar László, a GKI vezérigazgatója azt mondja, Patai Mihály lemondása csupán jelképes, igazából az a lényeges, ami mögötte van. Az tudniillik, hogy az ígéretek megszegése és az új közterhek rettenetes helyzetet teremtettek a kereskedelmi bankok számára. A következmény ugyanis az lesz, hogy még inkább visszaesik ezeknek az intézményeknek a tevékenysége, ami egyaránt rossz a bankok, valamint az egész gazdaság számára. A Gazdaságkutató most már a jövő évre stagnálást jósol. Matolcsy György viszont a közelmúltban kijelentette, hogy sikeresen befejeződött a költségvetés konszolidációja, sőt ő 2013-ra 1 %-os növekedéssel számol.

Die Presse

Vette a kalapját a Bankszövetség első embere, mivel a kormány két katasztrofális év után még inkább meg akarja adóztatni a bankokat. Előzőleg az Országgyűlés jóváhagyta a gazdasági tárca takarékossági csomagját, így már a következő ülésen dönthetnek a képviselők a bankadó megtartásáról, illetve a tranzakciós adó bevezetéséről. Márpedig a megállapodás az volt, hogy 2013-ben felezik a pénzintézetekre kirótt különterhet, ami 72 milliárd forintot jelentett volna számukra a pozitív oldalon. A tranzakciós adó megkétszerezése viszont 130 milliárdot vesz ki a zsebükből. (Készpénzfelvételnél a kulcs nem is 0,2, hanem 0,3 %.) Patai előzőleg felszólította a kormányt, hogy gondolja át a tervet, mert a pénzügyi szektor a romba dőlés szélén áll, és ily módon nem tud hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez.

Washington Post

A Gazprom közelebb került ahhoz, hogy megvalósítsa a Déli Áramlatot: Moszkvában az orosz és a szlovén kormányfő jelenlétében aláírták a vonatkozó megállapodást. A vezeték a tervek szerint 2015-ben kezdi meg működését és évente 63 milliárd köbméter gázt szállít majd. A tulajdonjog fele az orosz vállalaté, a többin a francia EdF, az olasz ENI és a német Wintershall osztozik. A Gazprom vezérigazgatója azt közölte, hogy végleges beruházási szerződést most szerdán ismertetik, az építkezés pedig december 7-én indul a Fekete-tenger partján. Elemzők és befektetők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a program túl költséges, azon kívül a létesítés hatalmas kiadásai, plusz a fenntartás költségei jócskán rontják majd a Gazprom mérlegét. Közben a bolgár miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy ők várhatóan csütörtökön kötik meg az oroszokkal az építési egyezményt. Bulgária alacsonyabb gázárat szeretne elérni. Boriszov jelezte is, hogy a maga részéről a rövid távú, és nem a több mint 6 évre szóló szerződést favorizálja.