Bajnai: Egy szűk érdekcsoport foglyul ejtette az államot
Bajnai Gordon szerint egy szűk, a Fidesz élvonalához közvetlenül és évtizedek óta kötődő érdekcsoport a kormányt, a parlamenti többséget, a hatóságok és az állami vállalatok jó részét, valamint a közmédiát is befolyása alá vonta, foglyul ejtette.
Az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért választási szövetség vezetője ezt szerdán az általa létrehozott Haza és Haladás Alapítvány műhelybeszélgetésén mondta, amelynek témái az átláthatóság, a korrupció és a közbeszerzések voltak.
A volt miniszterelnök szerint Magyarországon 2010 óta olyan új típusú korrupció van, amely a hivatalnokok megvesztegetése helyett a döntéshozói pozíciók birtoklására épül. „A korrupció ma már nem a demokrácia és a piacgazdaság káros mellékterméke, hanem egy tekintélyelvű és államkapitalista rendszer kiépítésének legfőbb eszköze” – jelentette ki.
Hozzátette: az Orbán-kormány a földbérleti és a trafikpályázatokkal a rendszer működtetőinek, „kisrészvényeseinek” kifizetését is megkezdte.
Bajnai Gordon azt mondta: a társadalmi jólét és szabadság érdekében ezt a korrupciós rendszert, a politikai befolyását pénzre, pénzét pedig további politikai befolyásra váltó „polipot” fel kell számolni 2014 után, és erre megfelelő biztosítékot kell adni a választóknak.
Kitért arra, az utóbbi öt parlamenti választás közül csak egy – a 2006-os – volt, amikor a korrupció szülte erkölcsi felháborodás nem befolyásolta döntően az eredményt. Szerinte az emberek azt is tudják, hogy amíg régen „nokiás dobozban vitték a pénzt, most nyerges vontatóval”.
Az Együtt-PM szövetség vezetője szólt arról, hogy a korrupció a gazdaságinál is súlyosabb társadalmi károkat okoz: tízmillió forint ellopása érdekében gyakran rosszul hoznak meg milliárdos döntéseket, a korrupció elveszi a politika becsületét és az emberek törekvési kedvét.
Bajnai Gordon felszólalásában megismételte: az Együtt 2014-PM korrupcióellenes programja nem engedné, hogy az állammal kötött szerződések életbe lépjenek mindaddig, amíg az interneten nyilvánosságra nem hozzák őket. Megígérte, ha kormányra jutnak, lehetővé teszik, hogy a bíróságok soron kívül, néhány hónapon belül felülvizsgálják a dohánybolt- és a földbérletpályázatokat. Emellett nagyobb védelmet biztosítanának a korrupciós ügyek bejelentőinek.
Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal korábbi elnöke a rendezvényen arról beszélt: a korrupciónak is szerepe van abban, hogy Magyarország több mint egy évtizede visszaesik a versenyképességi rangsorokban, és mára lemaradt a régió többi országa mögött. Hozzátette: a korrupció nemcsak a gazdasági hatékonyságot rontja, társadalmi veszteséget is okoz.
Szavai szerint csak az állami vállalatokból évi 35-40 milliárd folyik ki korrupciós csatornákon.
Alexa Noémi, a Transparency International magyarországi ügyvezetője elmondta: noha az elmúlt években is születtek antikorrupciós intézkedések, ezek elszigeteltek, politikai és gazdasági érdekek sérelme akadályozza az érvényesülésüket. Problémaként azonosította az ellenőrző intézmények meggyengülését, politikai befolyás alá vonását is.
Mindebből az következik, hogy az állam magánérdekek fogságába került – mondta a korrupcióellenes civil szervezet vezetője, megjegyezve: legalább ugyanekkora baj a társadalom beletörődése ebbe.
Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke azt mondta, a társadalmi béke feltétele a sajtó- és az információs szabadság, a jogi szabályok azonban önmagukban nem elégségesek, társadalmi nyomás is szükséges érvényre juttatásukhoz.
Ha ez hiányzik, semmi sem gátolja a csalást – fűzte hozzá. Egymilliárd ember szeme láttára is el lehet csalni futballmeccseket bármilyen következmény nélkül – mondta Majtényi László, megjegyezve: amikor 2009-ben lemondott az Országos Rádió és Televízió Testület vezetéséről, akkor is mindenki tudta, hogy csalás történt a frekvenciapályázaton, mégsem lett következménye a dolognak.
A korábbi adatvédelmi biztos szerint a kormányváltás után „helyreállító alkotmányozásra” lesz szükség az 1989-es közjogi szabályozás alapján.
Alexa Noémihoz hasonlóan bírálta az információszabadságról szóló törvény módosítását, valamint Áder János államfőt is, aki a jogszabályt visszaküldte a parlamentnek, ezzel azonban kizárta az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollját, s csak tartalmi pontosítást kért, az alapjog csorbítását nem kérte számon.
Bodoky Tamás, az atlatszo.hu főszerkesztője arról beszélt: bár a kormánytöbbség az általa irányított weboldal adatigényléseivel magyarázta a közérdekű adatkiadás újraszabályozását, eddig is csak a törvény volt jó, a gyakorlat nem, az előző kormányok alatt is sokszor perelni kellett az adatokért.
Ugyanakkor – folytatta – a törvénymódosítás azt jelzi, hogy a kormánytöbbség tart az ellenőrzéstől. Szerinte az is lényeges, hogy miközben a jogelvek valóban kevéssé érdeklik a közvéleményt, a konkrét korrupciós ügyek sokak érdeklődését felkeltik.
