Az utolsó pillanatban még beleírtak egy álnok sort a Fidesz rabszolgatörvényébe
A Hende Csaba volt honvédelmi miniszter vezette törvényalkotási bizottság az utolsó pillanatban, csütörtök este megváltoztatta a Munka törvénykönyvének módosításáról szóló javaslatot – írja a hvg.hu.
A rabszolgatörvény gúnynéven néven ismert javaslatot a fideszes Szatmáry Kristóf és Kósa Lajos nyújtotta be. Két olyan pontja volt, amely hatalmas felhördülést váltott ki. Az egyik, hogy a maximális túlóraszámot, amelyre egy munkavállalót kötelezni lehet, 250-ről 400-ra emelték volna. Ezen először az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága szeretett volna enyhíteni, mégpedig azzal, hogy alapvetően elég a 250 óra, amelyből csak akkor lehetett volna 400, ha azt kollektív szerződésben rögzítik. Úgy tűnik, hogy ez a törvényalkotási bizottságnak nem tetszett, ezért még egyszer hozzányúltak a javaslathoz, amelynek a végső változatában ugyan 250 óra szerepel, de ezt kollektív szerződésben 300-ra lehet növelni,
„a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján”
pedig kollektív szerződéstől függetlenül 400 óra is lehet.
A javaslat másik nagy felhördülést kiváltó pontján egyik országgyűlési bizottság sem változtatott. Ez arról szól, hogy 12 hónapról 36 hónapra emelnék a munkaidőkeret elszámolását, így a munkáltatóknak nem egy, hanem három éven belül kellene elszámolniuk a munkavállalóiknak járó túlóra díjával és a szabadnapokkal.
A javaslatot ebben a formában csütörtök este 20 óra 9 perckor nyújtották be. Az Országgyűlés plenáris ülése jövő szerdán, december 12-én fog szavazni róla, a fideszes többség borítékolhatóan elfogadja. A szakszervezeteknek úgy ahogy van, nem tetszik az egész, a javaslat elfogadása ugyanis azt jelentené, hogy a munkaadók szinte tetszésük szerint kötelezhetnék túlórákra a munkavállalók jelentős részét. A heti két pihenőnap bármely napra eshetne, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás, például a több műszakos munkarendben foglalkoztatottak esetén pedig havonta egy munkaszüneti nappal kellene beérniük az embereknek. Ez oda vezetne, hogy az érintetteket négy hétig reggeltől estig munkára kötelezhetnék.
a Policy Agenda csütörtökön nyilvánosságra hozott reprezentatív felmérése szerint a munkaképes korú magyarok 83 százaléka ellenzi a Munka törvénykönyvének a módosítását, 81 százalékuk pedig úgy látja, hogy a rendkívüli munkaidő maximális mértékének a növelése csak arra jó, hogy a munkavállalók kiszolgáltatottsága is nőjön.