Az új orvosetikai kódex a szocializmust idézi

Elkészült az orvosok magatartását szabályozó új etikai kódex, amelyet a Belügyminisztériumhoz tartozó testület szövegezett. Hegedűs Zsolt, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Etikai Kollégiumának vezetője szerint az új szabályozó évtizedekkel veti vissza a gyógyítást, és esélyt sem ad arra, hogy az orvosok elleni eljárások nyilvánosak legyenek.

2023. július 26., 18:55

Szerző:

Az európai jó gyakorlatokat figyelmen kívül hagyja, a fejlődést nem szolgálja, a betegek orvosokba vetett bizalmát nem növeli, az őszinteséget nem támogatja, ráadásul nem is transzparens az új orvosetikai kódex és ügyrend – állítja Hegedűs Zsolt, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Etikai Kollégiumának vezetője a 24.hu-nak.

Új etikai szabályozás azért készül, mert a kötelező tagság felszámolásával a MOK-tól az etikai ügyek lefolytatásának feladatát is elvették. Az etikai eljárások lebonyolításával az eddig az egészségüggyel kapcsolatban csak véleményező feladatot ellátó, jelenleg a Belügyminisztérium alá tartozó Egészségügyi Tudományos Tanácsot (ETT) bízták meg, akik a honlapjukon közzétették az új orvosetikai kódexet. A készülő szöveget a kamara véleményezhette, de a megírási folyamatban tevékenyen nem vehetett részt.

Hegedűs Zsolt ortopéd főorvosként nyolc éve foglalkozik egészségügyi szakpolitikával, és azt mondja, nem kirívó,hogy egy országban függetlenítik a kamarától az etikai eljárásokat. Csakhogy ahelyett, hogy a politikától teljesen független etikai bizottságok jönnének létre, az elérhető dokumentum alapján inkább az körvonalazódik, hogy még zártabb, a kórházigazgatók által kijelölt és jóváhagyott bizottsági tagok járnak majd el az etikai ügyekben. 

„Az új orvosetikai kódex? Visszamegyünk 30–40 évet. Vissza a szocializmusba”

– fogalmaz markánsan Hegedűs.

A kamara elnöksége június elején több oldalon keresztül sorolta kifogásait a készülő új kódexszel kapcsolatban, és arra jutott, hogy annak használatát sem erkölcsi, sem szakmai okokra hivatkozva nem támogatja. A MOK Országos Hivatalának jogászcsapata úgy értékelte a készülő szöveget, hogy a kamara eddigi etikai kódexe, amely 2012 óta van érvényben. részletesebb, áttekinthetőbb és az etikai eljárásokban iránymutatásként használhatóbb.

„Nincsenek leírva azok a tényállások, amelyek világosan mutatják az orvos számára, hogy mit nem szabad csinálnia. Olyan mondatok vannak benne, amelyeket erősen szubjektíven lehet értelmezni, és egy jó ügyvéd bármikor gond nélkül megtámadhatja az ilyen alapon meghozott szankciót” – állítja az orvos. Az ETT által készített kódex komoly hiányossága az is, hogy nem definiálja pontosan az etikai vétség fogalmát, és nem tesz különbséget enyhe, súlyos és kirívóan súlyos szabályszegés között sem – teszi hozzá a szakember.

 

Az új orvosetikai kódex százkilenc pontból állt. Ebből a MOK huszonhat pontot vitatott, illetve javasolta a módosításukat. A kódexen – a kamaráé mellett más javaslatokat is elfogadva – végül 18 változtatást hajtottak végre, ezekből hét törlés, hat szóhasználati változtatás, öt módosítás – írta a lapnak az ETT.

Hegedűs azért küzd, hogy az orvosetikai eljárások nyilvánosak legyenek. Hisz abban, hogy a transzparencia visszaadja a betegek orvosokba vetett hitét. Az új etikai kódexben azonban nyoma sincs efféle kezdeményezésnek.

„Hazaköltözésem után nyolc évet tettem a szakmapolitikába, a hálapénzmentes egészségügyi rendszer kialakításába, a kórházi fertőzések kérdésének fókuszba állításába, az orvosetika megújításába, az úgynevezett értékalapú egészségügy szemléletének terjesztésébe. Vannak sikerek, de vannak jelenleg még lehetetlen küldetések itthon, mivel alapjában nincsenek döntéshozói szerepkörben olyanok az egészségügyben, akik európai és ténylegesen betegcentrikus szemléletet képviselnének. Így nekem ez a harc egyelőre elég volt” – összegezte keserűen az orvos. Hozzátette:

„Magyarország ennél sokkal többet érdemel.”

(Kiemelt képünk: MOK. Fotó: 168.hu Arhív)