Az ügyészség ritmusa

Javában dübörög már a kampány, amikor Juhász Ferenc volt honvédelmi miniszternek bíróság elé kell állnia. Ügyében február végén várható elsőfokú ítélet. Hosszú, több éves út vezetett idáig.

– Abban, hogy eddig húzódott a per, az ügyészségnek nagy szerepe van – mondja Juhász, aki szerint semmilyen okirat vagy vallomás nem erősíti a hatóság vádját, vagyis azt, hogy a segítségével jogosulatlanul jutott volna Fapál László exállamtitkár honvédségi lakáshoz. Az ügyészség két éve emelt vádat jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt. Azóta nincs döntés.

– Jól jönne a Fidesznek, ha azon a plakáton, amelyen baloldali vezetők mellett egy bohóc is áll, szerepelne még néhány elítélt politikus – mondja a volt honvédelmi miniszter.

Juhász „jó célpont”, hiszen Nyíregyháza második számú választókerületében egyéni jelöltként indul.

De segítene a jobbos kampányban, ha a volt rendőrségi vezetőket 2006 miatt, illetve Szilvásy György extitokminisztert is elítélné a bíróság az úgynevezett kémügyben, vagy a korábban felmentett honvédségi tábornokok is büntetést kapnának az úgynevezett viszkisdoboz ügyben – egy vallomás szerint abban kapták volna a kenőpénzt. Valamennyi ügy kampányidőben jutott a finisbe.

Tóth Mihály büntetőjogász nemrégiben úgy nyilatkozott a 168 Órának: „Az ügyészségen sok a tisztességes, felkészült szakember, akik jól döntenek. De előfordul – én is látom –, hogy nem kellően mérlegelnek, és a vádhatóság demonstratív jelleggel, valamilyen érdek alapján indít eljárást.”

Hogy ezzel politikai küldetést teljesítenének?

Tóth szerint talán akaratlanul, de belesodródhatnak a politikába: „Hisz nem lehet azt mondani, hogy függetlenek a politikától, ha eljárást indítanak Gyurcsány Ferenc, Molnár Gyula és más politikusok ellen, majd kiderül, tévedtek.”

A tárgyalások időpontját a bíró határozza meg, nem az ügyész. De a vádhatóság embere a vádlottak szerint sokszor furcsán viselkedik. „A mai nap legmeglepőbb és legizgalmasabb része az volt, amikor az utolsó tanú kihallgatásánál jártunk, és a katonai ügyész – néhány kérdés után – jelezte a bíróságnak, hogy a tanút ismét kihallgatásra kellene berendelnie a bíróságnak, mert még lennének kérdései. De már annyira elfáradt, hogy nem jutnak eszébe a kérdések – írja az egyik vádlott, a már említett Fapál László internetes naplójában, aztán így folytatja: – Ekkor egy húr elpattant, de most nem nálam, hanem az elsőrendűnél. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter kikérte magának, hogy a vádhatóság képviselője, aki a vádiratban végrehajtandó szabadságvesztést kért rá, az hivatkozik fáradtságra, inkább végezze rendesen a munkáját!”

Egy másik bejegyzésben Fapál így fakadt ki: „A Központi Nyomozó Főügyészségen futó, kreált ügyben a harmadik iratismertetést követően először úgy gondolkoztak 54 napig a vádemelésen, hogy 4 munkanapra nyomozást rendeltek el, amit most a Legfőbb Ügyészség 4 hónappal meghosszabbított, vagyis 2014. február 25. napjáig megint lehet nyomozgatni. A vádemelést pedig majd megejtik a választási kampányban.”

Fapál azt írja, nem ez az első eset, hogy „nyomozási határidőkkel játszik az ügyészség”.

Több mint kétezer napja tart Molnár Gyulának, Újbuda korábbi szocialista polgármesterének a büntetőügye. Most a harmadfokú ítéletre, a Kúria döntésére vár. Az önkormányzati választásokig várhatóan meglesz az is. Őt és Lakos Imre egykori alpolgármestert első fokon bűncselekmény hiányában felmentették, majd nemrégiben másodfokon nyolc hónap szabadságvesztésre ítélték a Kopaszi-gát fejlesztése miatt: a vád szerint pályáztatás nélkül adtak át önkormányzati területet egy magáncégnek. Molnár korábban lapunknak úgy fogalmazott, képtelenségnek tartja, „hogy huszonhárom évvel a rendszerváltás után egy ügyész szemrebbenés nélkül kimondhassa: bár nem történt károkozás, visszaélés, és minden jogszerűen zajlott, valakinek mégis valami rejtett haszna származhatott ebből. Képtelenség, hogy 2013-ban, húsz évvel a privatizáció lefutása után bűncselekmény legyen, ha az állami vagyon bizonyos része magánkézbe kerül.”

Molnár emlékeztet arra, hogy ezernapi nyomozás után az ügyészség 2010. szeptember végén, az önkormányzati választások előtt pár nappal akarta kézbesíteni neki a gyanúsításról szóló papírokat. Példátlan módon személyesen két ügyész és az „erősítés”, Fazekas Géza akkori ügyészségi szóvivő kereste őt nagy igyekezettel.

Október 3-án aztán Molnár elvesztette a választásokat. Azt mondja, másnap bement az ügyészségre, de nem történt semmi. Decemberben ismét felhívta őket, hogy érdeklődjön az ügyéről. Azt a választ kapta: jöjjön, ha akar. Ám ismét nem történt semmi. Akkor szerinte már nem volt sürgős az ügyészségnek. Végül 2011 áprilisában emeltek vádat ellene.

Molnár szerint attól kezdve a tárgyalások időpontjáról a bíróság a saját rendje szerint határozott. De az ügy elhúzódását az ügyészség halogató taktikája befolyásolhatta.

Akkoriban a főügyészség úgy reagált: akkor közlik a megalapozott gyanút, amikor az megfogalmazódik, ez pedig szeptemberben történt, és szeptember közepén küldték ki az idézéseket. Azt is hozzátették, hogy a főügyészség politikai nyilatkozatokra nem kíván reagálni.

Nem ez az egyedüli eset, amikor kilógni látszik az a bizonyos lóláb.

Bár tavaly a Kaposvári Törvényszék felmentő ítéletével „ráborította az asztalt” az ügyészségre, még mindig tart az úgynevezett tábornokper. A vád súlyos: a katonai ügyészség üzletszerűen és bűnszervezetben elkövetett vesztegetéssel vádolta meg a Honvédelmi Minisztériumban dolgozó magas rangú katonákat. Eszerint 2002-tol nyolc éven át pénzt kértek a tárcának szállító és szolgáltatást végző cégektől.

A törvényszék tavaly – a Népszabadság helyszíni tudósítása szerint – azt mondta ki, hogy az ügyészség valótlan ígérettel szerzett vallomást, és mintha az ügyben nem is akartak volna nyomozni, nem alkalmaztak több nyomozati eszközt (elmaradt például az ilyen ügyekben bevett lehallgatás), nem jártak utána számos részletnek. A bíró azt feltételezte, hogy az ügyészség talán azért kerülte ezeket a technikákat, mert maga sem volt meggyőződve a vád valódiságáról.

A vádhatóság nemrégiben új eljárást kért, és a Kaposvári Törvényszék kizárását kezdeményezte az ügyben.

– Nincs adat arról, hogy a büntetőügyeket a kampányra időzítenék – fogalmaz dr. Sándor Zsuzsa, a Fővárosi Bíróság volt tanácsvezető bírája. Szerinte korábban a tárgyalások kitűzésekor nem sok múlott az ügyészségen. – Őszintén remélem, hogy ez nem változott – teszi hozzá. Sándor Zsuzsa szerint amióta Polt Péter a legfőbb ügyész, számos ügyben felmerült, hogy az ügyészség politikai befolyás alatt tevékenykedik. Bíraként azt tapasztalta, hogy az ügyészek korábbi viszonylagos szabadsága megszűnt, a vádbeszéden menet közben már nem módosítanak. Ha megkérdezik őket, miért nem teszik, hiszen változtak a körülmények, azt válaszolják: „Mert ez az utasítás!”

Az ügyészség váderedményessége magas: 96,8 százalékos. Magyarán: az ügyek döntő többségénél a bíróság igazoltnak tartja a vádat. Sándor Zsuzsa szerint ez az adat a bíróságra vet rossz fényt: – A bíró sokszor a könnyebb utat választja, nem foglalkozik azzal, hogy más bizonyítékokat is beszerezzen azokon kívül, amelyeket az ügyész elé tár. De az is igaz, hogy a Budai Gyula kormánybiztos által indított ügyek jó részében felmentő ítélet született, ami azt mutatja, hogy a bíróságok nem fogadnak el szolgaian mindent.

Telefonon kerestük a Legfőbb Ügyészséget, amely írásban várta kérdéseinket. Azt kértük a vádhatóságtól, reagáljon nyilatkozóink állításaira, amelyek szerint az ügyészség – véleményük szerint politikai megbízásból – úgy befolyásolta a folyamatokat (többnyire időhúzással, a nyomozati cselekmények lassításával), hogy a bírósági tárgyalások lehetőleg tavaszra, a kampányidőszakra essenek. Megírtuk azt is: azzal természetesen valamennyi nyilatkozó tisztában van, hogy a bírósági tárgyalások időpontjának kitűzése nem az ügyészség dolga.

Merhej Raullától, a Legfőbb Ügyészség helyettes szóvivőjétől a következő rövid választ kaptuk: „A bírósági tárgyalások időpontját kizárólag a bíróság tűzi ki. Az ügyészségnek ezzel kapcsolatban nincs döntési jogosultsága.”

Hát, ennyire vették komolyan a kérdést.