Az Orbán-korszak emlékműve

A környezetvédő mozgalmárok már a szombati tüntetésük előtt elhatárolódtak a pártoktól, s arra kértek mindenkit: pártjelvényeket, zászlókat ne hozzanak magukkal. A József Nádor téri civil eseményen pár százan vettek részt. Többségük Geenpeace-aktivista volt.

Így aztán az Összefogás pártjai külön szerveztek demonstrációt másnap az Alkotmány utcában. Tartani lehetett attól, itt is csak lézengenek majd az emberek. Ráadásul vasárnapra piros riasztást adott ki a meterológiai szolgálat: ónos esőt jeleztek több megyében és a fővárosban is. A katasztrófavédelem pedig felszólította a lakosságot: aki teheti, ne induljon útnak.

A „Paksról döntsön a nép” demonstráció előtt az Együtt 2014 közleményt adott ki: „A vidékről indulóknak azt ajánljuk: ne kockáztassanak, inkább maradjanak otthon.”

Politikusoktól szokatlanul önzetlen gesztusa. Egy demokratikus párt úgy döntött: híveinek személyi biztonsága fontosabb, mint hogy minél többen tapsoljanak szónokaiknak.

Pedig az Összefogás számára e tüntetésnek különösen nagy volt a tétje. Megalakulásuk óta ez volt ez első közös megmozdulásuk. Az október 23-i botrányosra sikerült ellenzéki fellépésük óta most álltak először újra közös színpadra Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon, és Fodor Gábor. A PM-et Jávor Benedek képviselte, az MSZP-t Szabó Imre, egykori környezetvédelmi miniszter.

A csontdermesztő hidegben csak a legelszántabb demokraták vonultak fel, de így is megtelt az Alkotmány utca. A DK aktivistái érkeztek elsőként, majd a gyülekező tömegben magasra emelkedtek a Szolidaritás piros lobogói, a liberálisok kék transzparensei is.

Az Összefogás első szónoka, Gyurcsány Ferenc, azonnal felforrósította a hangulatot. „Nem leszünk albérlők a saját hazánkban! Nem fogadjuk el, hogy a miniszterelnök főúrként viselkedik velünk.” Majd a DK elnöke rákapcsolt: „Azt mondták, Orbán azért megy ki Putyinhoz, hogy megbeszéljék az orosz-magyar kapcsolatokat. Hazudtak! Orbán is hazudik, reggel, délben, este. Tíz Őszödi beszéd drámája nem ér fel azzal a hazaárulással, amit ő elkövetett. Orbán hazug, áruló, esküszegő."
Az Alkotmány utcában zúgott az „Orbán takarodj!”

Felszólalásában Gyurcsány nem említette, hogy már korábban, az ő miniszterelnöksége alatt is felmerült Paks bővítésének terve. Persze egy tüntetés pár perces szónoklatában efféle összehasonlító elemzésekre nincs mód. De mi megengedhetünk ennyi kitérőt.

Fontos ez azért is, mert a jobboldali médiában, a közszolgálati televízióban reggeltől-estig ismételték azokat a felvételeket, amelyeken Gyurcsány – 2009-ben, még kormányfőként – a paksi energiatermelés megkétszerezéséről beszélt.

Kétségtelen, hogy a honi atomfejlesztés terve már az „elmúltnyócévben” is téma volt. Csakhogy az akkori balliberális kormányok erről parlamenti vitákat rendeztek. Hatástanulmányokat készítettek a paksi bővítés várható következményeiről. Politikai, társadalmi felhatalmazás nélkül nem kötöttek semmiféle megállapodást Putyinnal. Sőt, éppen Fodor Gábor és Gyurcsány Ferenc kezdeményezték öt évvel ezelőtt is, hogy az népszavazást írjanak ki. atomberuházásokkal kapcsolatban.

Van egy másik lényeges különbség is, amelyről megfeledkezik a jelenlegi jobboldal. Ezek a parlamenti viták a fukusimai atomkatasztrófa előtt történtek.
Csakhogy Fukushima után új időszámítás kezdődött az atomkorszak történetében. Sokkal szigorúbbá váltak a biztonsági előírások, s ezért az atomreaktorok árai lényegesen megnőttek. A világ legfejlettebb állami sorra zárják be az atomerőműveiket, s térnek át a megújuló energiaforrásokra. Japánban 58 atomreaktor működött. Ma: három. Németország nullára csökkenti az atomenergiát. Ebben a nemzetközi helyzetben a magyar áramszolgáltatás 80 százalékát a paksi bővítésére alapozni: csődpolitika.

Az Alkotmány utcai tüntetésen kiemelte ezt is Bajnai Gordon. Aki egyébként meglepő fejlődést mutatott szónoki képességeiben. Úgy tűnik, jót tesz neki, hogy ellenzéki belháborúk után végre valódi nemzeti ügyekért állhat ki. Mondta azt is: a Fidesz-kormány szimbolikus emlékműve lehetne a titkos paksi szerződés. Szörnyű jelképe Orbán Viktor önkényuralmi rendszerének.

Az elmúlt négy évben „atomgyorsasággal” számolták fel nálunk a demokráciát, lebontották a független közintézményeket. Egy párti alaptörvénnyel teremtettek új államot. Korlátozták a parlamenti ellenzék jogkörét, megszüntették a társadalmi egyeztetés fórumait. S miközben lassan négy millió koldus országa lettünk, épül az Orbán, Simicska birodalom. A Putyinnal kötött szerződés azonban mindezen is túlmegy. Orbán úgy írt alá egy atomberuházást, hogy erről senkivel nem egyeztetett. S ami még elképesztőbb: a felhatalmazás nélkül megkötött szerződést a kormány tíz évre titkosította. A parlamentben a kormánypárti képviselők tehát az általuk sem ismert, titkos tervek megvalósítására szavaznak majd. Mert szavazni fognak, ha Orbán erre utasítja őket. Efelől ne legyen kétségünk.

Vagy bízzunk abba, hátha valamelyik fideszes vagy kereszténydemokrata képviselőben feltámad a lelkiismeret, és nemet mondanak a demokratikus jogokat meggyalázó döntésre?
Mert végig kellene gondolni! A szerződés titkosítása miatt nem tudjuk a paksi beruházás pontosan mennyibe kerül majd? Milyen ütemben, mikorra épül meg? Nem tudjuk, ki milyen kockázatot vállal, kit milyen felelősség terhel. Ha az egyik fél visszalép, annak milyen következményei lesznek? Nem tudjuk, Orbán szerződése milyen kötelezettségeket ró a következő magyar kormányokra. Nem tudjuk, készültek-e hatásvizsgálatok. Számolnak-e a dunai gátak építésével, s milyen biztonsági rendszer épülne ki a két új paksi reaktor körül? Nem tudjuk, mivel jár, ha a sugárzó atomhulladékot elszállítják Oroszországba, majd húsz év múlva a veszélyes szemetet visszahozzák ide.

Nincs a világon még egy olyan ország, amely ilyen szerződést elfogadna. Nemhogy Nyugaton, de a Balkánon sincs. Például a törökök már négy éve tárgyaltak az oroszokkal atomerőmű építéséről. A török államtanács megvitatta a terveket, s mivel nem találta azokat elfogadhatónak, visszamondták az orosz ajánlatot. Bulgária azért tett le az egyik orosz kivitelezésű atomerőműről, mert nem tudtak megállapodni az építkezés finanszírozásáról.

E keleti országok szinte már fejlett jogállamnak tűnnek a mi „unortodox” demokráciánkhoz képest.

Bajnai Gordon arra is emlékeztetett a tüntetésen: „A Fidesz annak idején népszavazást kezdeményezett a 300 forintos vizitdíj miatt. Most a 3700 milliárdos szerződésről nem hajlandók népszavazást rendezni.”

Az Összefogás politikusai hangsúlyozták: április 6. nem csak a választás napja lesz, hanem népszavazás is Paksról. Unokáink jövőjéről. Döntenünk kell arról is: hová akarunk tartozni. Európához? Vagy despota uralkodók sötét birodalmaihoz?

A válasz most már a mi felelősségünk.

(Videó: Balogh Dénes)