Az Orbán-kormány kedvenc egyeteme és a KSH bírálja a sajtószabadság itthoni helyzetét

2018. december 10., 12:08

Szerző:

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Központi Statisztikai Hivatal összeállította Jó Állam című 2018-as jelentését, amelyben a kormányzat számára nyújtanak értékelő áttekintést a magyar állam működésével összefüggésben. A jelentés tájékoztató jellegű, a kormányzás minőségének javítását célozza. Kritikát is kapott benne a kormány, főleg a sajtószabadság helyzetével kapcsolatban. Annak ellenére, hogy még csak a 2017-es adatokra támaszkodhattak a készítők – írja az mfor a birtokába jutott dokumentum alapján.

– Habár a sajtószabadság megítélése – annak természetéből adódóan – nehezen megfogható, szubjektív elemeken alapul, értékelése mégis kiemelten fontos a demokratikus jogállam minőségének meghatározása szempontjából. A sajtó- és szólásszabadság teljes körű érvényesülése nélkül nem beszélhetünk szabad demokráciáról sem, mert a választópolgárok nem jutnak hozzá a politikai álláspontjuk kialakításához szükséges valós információkhoz

– áll a jelentésben.

Az évente elkészülő jelentés az alábbi területeket elemzi: Biztonság és bizalom a kormányzásban, Közösségi jóllét hatásterület, Pénzügyi stabilitás és gazdasági versenyképesség, Fenntarthatóság, Demokrácia, Hatékony közigazgatás.

A demokráciáról szóló fejezet szerzői arra hívják fel a kormány figyelmét, hogy a sajtószabadságra vonatkozó összetett adatok alapján 2013-tól kezdődően folyamatosan romló tendencia figyelhető meg a mutatóban, amelynek értéke 2015-ben és 2016-ban tovább romlott.

Amíg 2012-ben még 74,5, néhány évvel később, 2017-ben már csak 64,5 ponttal volt jellemezhető a hazai sajtószabadság szubjektív megítélése.

– A visegrádi országok közül az összevont mutatók alapján hazánk teljesít a leggyengébben: Csehország, Szlovákia és Lengyelország magasabb pontszámmal rendelkezik, vagyis ezekben az országokban erősebbnek ítélik a sajtószabadság érvényesülését – írják az elemzők.

Fotó: Fotó: MTI

A sajtószabadságról szóló rész szerint a sajtó szabadságának mérése alapvetően szubjektív elemekre épül, de figyelembe vették a Freedom House Freedom, a Reporters Without Borders, valamint az Economist Intelligence Unit Democracy ezzel kapcsolatos indexét is.

A kötetben említett nyolc ország körül Magyarország csak Oroszországot és Iránt előzte meg:

  • Norvégia: 83,7 pont
  • Csehország: 79,4
  • USA: 77,6
  • Szlovákia: 76,7
  • Lengyelország: 68,7
  • Magyarország: 64,5
  • Oroszország: 33,1
  • Irán: 23.1

Az mfor azt írja, hogy 2017-esnél frissebb adat nem állt a könyv formájában publikált jelentés készítőinek rendelkezésére, tehát a fideszes médiabirodalmat egybeolvasztó Közép-európai Sajtó- és Média Alapítvány létrejöttét még nem is vehették figyelembe.

Európa háborúba sodródásától tart, az európai parlamenti választások tétje pedig, hogy hány voksot kapnak a háború- és hány voksot a békepárti erők – többek között erről értekezett Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A miniszterelnök szerint Magyarországon a békére csak az szavaz, aki a Fideszre szavaz, aki a baloldalra szavaz, a háborúra adja a voksát.