Az Orbán-kormány felhőkarcolói – A korrupció tornya

Ha megépül a Lágymányosi-öbölnél a 120 méteres toronyház, ez lesz Magyarország legmagasabb épülete. Fölé magasodik majd az Országháznak, hazánk történelmi jelképei, a budai Vár, a Bazilika eltörpülnek mellette. Majdnem akkora lesz, mint a Gellért-hegy. Az új budapesti felhőkarcolóval kapcsolatban Tarlós István nemrég kijelentette: „A 21. században szükség van ilyen jelekre.” De vajon minek a jele ez a toronyház? Kérdeztük ezt is a Fővárosi Önkormányzattól, ám választ nem kaptunk.

A felhőkarcolóknak kétségtelenül kultuszuk van, főleg Amerikában és a Távol-Keleten: a bankok, a pénzvilág és az olajsejkek hatalmát hirdetik. Az európai építészetben a jel nem kötődik magassághoz: Rómának a Szent Péter-bazilika a jele, Berlinnek a Brandenburgi kapu, Prágának a Hradzsin. A toronyház nagysága leginkább a befektető gazdagságát fejezi ki.

A legmagasabb felhőkarcoló jelenleg Dubajban a 828 méteres Kalifa torony: hozzá képest a mi 120 méteres lágymányosi tornyunk pöttöm lesz. Üzenete tehát nem a világnak szól, inkább csak nekünk, magyaroknak. Az építészet nyelvén hirdeti, hogy Orbán Viktor és Garancsi István „kötélbarátságánál” nincs nagyobb hatalom nálunk.

A lágymányosi tornyot ugyanis Ga­­rancsi István üzletember Market Építő Zrt. cége építi. A dúsgazdag vállalkozó a Videoton FC labdarúgócsapat tulajdonosa is, a Magyar Természetjáró Szövetség elnöke. Kedvenc hobbija a hegymászás, talán ez is magyarázza vonzódását a magasságokhoz. Orbán Viktorral akkor vált szorosabbá a kapcsolata, mikor 2009-ben elhívta a miniszterelnököt és feleségét egy ausztriai hegyi túrára. Ezután nyilatkozta Garancsi: „kötélbarátság fűzi Orbánhoz”. Hegymászókörökben ez a legmegbízhatóbb barátság jelképe.

A „kötélbarátság” kitűnő anyagi befektetésnek is bizonyult. Az ominózus G-nap után a kegyvesztett Simicska Lajos helyett az új favorit Garancsi István lett. Cége, a Market Építő Zrt. pedig tavaly már nettó 86 milliárd forintos rekord árbevételt ért el.

A Market cégcsoport egy másik vállalkozással (River Dunainvest Kft.) kö­­zö­­sen tavaly januárban vette meg a Kopaszi-gátnál, illetve a Lágymányosi-öbölnél lévő 56 hektáros területet. Itt építenék fel a 120 méteres irodaházat és lakóparkokat. Garancsi ingatlanfejlesztő magánbizniszét azonnal kisegítette 16,5 milliárd forintos állami hitellel a külügyminisztériumhoz tartozó Eximbank. Csakhogy ezt a bankot azzal a céllal hozták létre, hogy az export-importban részt vevő, hazánk versenyképességét elősegítő vállalkozásokat segítse.

– Ebbe a profilba nem illik bele Ga­­ran­­csi ingatlanfejlesztő cégének a támogatása – állítja Pataki Márton, az Együtt politikusa.

Ő hűtlen kezelés gyanúja miatt tavaly januárban tett feljelentést az Eximbank ellen, de keresetét a rendőrség elutasította. Mások azt szerették volna megtudni, milyen feltételekkel adott ilyen horribilis összegű állami hitelt egy magánépítkezésnek az Eximbank.

– A levélben feltett kérdéseimre máig nem kaptam választ a banktól – közli Tóbiás József, az MSZP tagja.

Szigetvári Viktornak, az Együtt politikusának banktitokra hivatkozva tagadta meg a választ a bank.

Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója szerint az Eximbank eljárása törvénysértő.

– Megérné próbapert indítani ellenük – mondja –, valószínűleg el is veszítenék. Mivel a hatalmas hitelt közpénzből nyújtották, nem hivatkozhatnak banktitokra.

Igaz, egy gigaberuházással a befektető is kockázatot vállal, hisz mi a garancia arra, hogy az Újbudán, a Lágymányosi-öbölnél épülő több ezer lakásra lesz majd vevő? Persze a miniszterelnök „kötélbarátjának” nem kell attól tartania, hogy a mélybe zuhan. Nem sokkal azután, hogy Garancsi cége, a Market Építő Zrt. megvásárolta az 56 hektáros terület, a kormány – részben a hazai építőipar felpörgetésére – bejelentette a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (csok) programot. Ez a Lágymányosi-öbölnél épülő lakásoknál is igénybe vehető lesz, vagyis az oda költöző családok akár tíz- plusz tízmillió forintos vásárlási kedvezményhez juthatnak. Nem csoda, hogy máris hatalmas az érdeklődés a tervezett ingatlanok iránt.

S hogy az ingatlanbizniszt semmiféle külső kontroll ne zavarja meg, a kormány nemzetgazdaságilag kiemelt beruházássá nyilvánította. Ami azt jelenti, hogy pél­­dául nem kell az építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt beszerezni, továbbá minden engedélyt – beleértve műszaki, környezet- és örökségvédelmi engedélyt is – gyorsított eljárással kapja meg a beruházó.

De vajon irodák és lakások építése miféle kiemelt kormányzati célt szolgál, amiért mentesül a másokra vonatkozó előírások alól?

– Ez a korrupció melegágya – mondja Barabás Richárd, Újbuda PM-es képviselője. – Egyébként a Lágymányosi-öböl azért is lett kiemelt beruházási terület, mert ide is tervezték volna a 2024-es budapesti olimpia helyszíneit. De erre hivatkozva szabad kezet adni egy ingatlanfejlesztő cégnek nonszensz.

Barabás már tavaly nyílt levélben szólította fel Tarlós Istvánt, hogy tájékoztasson arról, milyen beruházások várhatók a XI. kerületben. Hívta lakossági fórumra is.

– A főpolgármester nem reagált. Máskor sem szokott – jegyzi meg a PM-es politikus.

Ám ahhoz, hogy Garancsi István 120 méteres tornya felépülhessen, még egy-két fővárosi szabályzatot félre kellett söpörni. Például azt a városfejlesztési tervet, amely előírta, hogy a Lágymányosi-öbölnél 65 méternél magasabb épület nem építhető.

Budapest városfejlesztési terveiben a ki­­lencvenes évek közepétől területenként szabályozták a magasházak építését is. Az akkori főépítész, Schneller István azt mondja, különböző domborzati, városképi, történelmi hagyományokat figyelembe véve egységes, rendszerszintű szabályozással akarták óvni Budapest egyedülálló panorámáját, amely a világörökség része is.

– Mi úgy gondoltuk, Budapesten nincs szükség toronyházakra. Ha erre mégis lenne igény, a beruházások helyszínéül Csepel-sziget északi részét jelöltük ki. Itt van elég hely arra, hogy a magasházakat kompozícióba állítva építhessék meg. Ráadásul a főváros Csepel felé tervezte kivezetni az 5-ös metrót. Párizsi példát vettünk alapul: egész közigazgatási területén tilos a magasházak építése. Ezért kijjebb hozták létre a La Défense kereskedelmi központot a felhőkarcolókkal. Viszont már előtte kiépítették oda a tömegközlekedést: metrót, vasutat is – magyarázza Schneller István.

A 120 méteres tornyot a főváros fi­­deszes képviselői közül is többen ellenezték. A fővárosi önkormányzat városfejlesztési bizottsága múlt év november végén egyhangúlag elutasította a toronyépítést. Ennek okait a bizottság MSZP-s képviselője, Horváth Csaba sorolja:
– A beruházó cég semmivel nem indokolta, hogy miért lenne szükség ott ekkora épületre, és környezetvédelmi hatástanulmányt sem nyújtottak be.

Veszélyezteti a világörökséget

A Property Market Ingatlanfejlesztő Kft. lapunknak azt írta: örökségvédelmi szempontból is minden előírásnak megfelel a toronyház építése. Ezt azonban vitatja a Budapesti Világörökségért Alapítvány, valamint és UNESCO műemlékvédelmi világszervezetének, az ICOMOS-nak magyar nemzeti bizottsága is. A szervezet elnöke, Fejérdy Tamás azt mondja, ők is azt tanácsolták a fővárosnak, ha már mindenképp toronyházat akarnak építeni, más helyszínt keressenek, illetve legalább ezen a helyszínen belül helyezzék oda az épületet, ahol kevésbé zavaró.

– Lesöpörték a javaslatunkat. Pedig a 120 méteres torony belelóg dunai partok látképébe, amely a világörökség része. A kormánynak minden olyan jelentősebb változtatást előre be kell jelentenie az UNESCO-nak, amely a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékét (amelynek ez esetben a látvány az egyik fő eleme) érinti. Ezt akkor is meg kell tennie a kormánynak, ha a beruházás a védett területen kívül történne. Budapest már korábbi fejlesztési és rehabilitációs programok miatt is állandóan szerepel a világörökség-bizottság napirendjén. Nem kellene azt kockáztatni, hogy eljárást indítsanak ellenünk és a veszélyeztetett világörökségi listára kerüljünk, vagy szélsőséges esetben visszavonják a világörökségi címünket – hangsúlyozza Fejérdy Tamás.

Bár a városfejlesztési bizottságnak csak véleményezési joga van, a fővárosi vezetésnek figyelembe kellett volna vennie ezt. Néhány nappal később, december 7-én a Fővárosi Közgyűlés megszavazta a városfejlesztési szabályzat módosítását, és engedélyezték Garancsi felhőkarcolóját.

– A szavazás előtt kaptunk egy negyvenoldalas anyagot a szabályzat módosításához. Elolvasni sem volt időnk. Riz Levente, a városfejlesztési bizottság fideszes elnöke elhagyta a termet. Bizottsági elnökként ő is a toronyház ellen voksolt, s nyilván nem akart saját döntésével szembefordulni – mondja Horváth Csaba.

Megkeresésünkre Riz Levente (a XVII. kerület polgármestere) sem reagált. A Fővárosi Közgyűlés fideszes többségét vélhetően az is a toronyépítés mellé állíthatta, hogy az ingatlanfejlesztő cég egymilliárd forintot ígért a lágymányosi tömegközlekedés kiépítéséhez, a fonódó villamos meghosszabbításához.

– Csakhogy ennek a teljes költsége legalább tízmilliárd forint, és erre a fővárosi büdzsében nincs fedezet – állítja Horváth Csaba.

Ezt erősíti meg a 2016. december 15-én készült településrendezési szerződés is, amelyben az szerepel: „A főváros törekszik a Budai Fonódó II. Villamosközlekedés projekt megvalósulására, annak finanszírozására.” A „törekszik” nem jelent jogi garanciát.

Garancsi Market-üzletcsoportja a lágymányosi beruházások megvalósítására hozta létre a Property Market Ingatlanfejlesztő Kft.-t. Persze tőlük is sok mindent szerettünk volna kérdezni, de e-mailünkre csupán szűkszavú sajtóközleményt küldtek. Ebben hangsúlyozták: „A BudaPartot érintő beruházások, fejlesztések minden jogszabálynak és törvényi előírásnak megfelelően zajlanak.”

Körmendy Imre építészmérnök úgy véli, az utóbbi években szinte tendenciává vált a jogszerűség sajátos értelmezése. Ha valami törvényes akadályokba ütközik, a döntéshozók saját érdekeiknek megfelelően átírják a jogszabályokat, és máris törvényes lesz minden.

– Nem csak a 120 méteres toronyház esetében történt ez így. A Liget-projektben kitalálták, hogy hét múzeumot építsenek a Városligetbe. Egyéni képviselői törvénymódosítást nyújtottak be, és a parlamenti többség megszavazta, hogy a Városligetre vonatkozó korábbi építkezési korlátozásokat eltöröljék – mondja Körmendy Imre.

Egyébként elismeri: toronyházügyben a szakma megosztott. Sok építész és mérnök számára hatalmas kihívást és presztízst jelentene az ország legnagyobb épületének megalkotása. Csakhogy egy rossz helyre, rosszul tervezett toronyháznak veszélyei is lehetnek.

– Ötven-száz méter magasan a légmozgások sokkal erősebbek. Ha ebbe beleállítunk egy toronyházat, felgyorsítja és megváltoztatja a légmozgásokat. Iszonyatosan nagy lesz a szél az épületek között – teszi hozzá Körmendy Imre.

Szerinte a beruházásnál nem csak a toronyházzal van gond. A főváros honlapján is olvasható a Lágymányosi-öböl településrendezési tervezeteinek módosítása. E dokumentumokból is kiderül, hogy a lakóterületeket elképesztően sűrűn akarják beépíteni.

– Sok helyen 4-es, 5-ös szintterületi sűrűségi mutatókkal számolnak. Ez hektáronként 1300–1500 lakost jelent. A belső-Erzsébetváros az ország és Budapest legsűrűbben lakott kerülete, de ott csak hektáronként 300 fő a lakósűrűség.

Körmendy úgy gondolja, hogy a lágymányosi projektben minden más probléma – a várható közlekedési dugók, a levegőszennyezés és zaj – az óriási sűrűség következménye lehet.

A nyilvános dokumentumokból kiderül: „Az építésre szánt területek növényzetben szerényen ellátott, jellemzően tetőkertekkel dekorált épülettömbök lesznek, melynek környezetében a növényzet környezetállapot javító-humanizáló hatása csak kevéssé fog érvényesülni.” Pedig a beruházó cég a nagy zöldfelületekkel is csábítja a vevőket. Körmendy szerint visszás játék folyik manapság a zöldfelületek számításával:

– Divattá vált, hogy az építtetők a mélygarázsok tetejére is ültetnek füvet és néhány díszcserjét, s akkor azt már zöldfelületnek nevezik. Ez azonban nem pótolja a nagy lombozatú fákat, erdős részeket. Egy főre két és fél négyzetméter zöldterületet jut majd itt. A sokat szidott szocialista panellakótelepeken ez az arány hét négyzetméter volt.

A dokumentumokban az is olvasható: „Számolni kell azzal, hogy a nagy tömegű, magasházakat is tartalmazó épülettömeg az átszellőző hatást a közvetlenül mögötte lévő, de már tervezési területen kívüli területrészeken csökkenti, így ott a levegőminőséget rontja.”

A Fővárosi Közgyűlés többsége mégis megszavazta ezt a tervezetet.

Ne épüljön toronyház a Belvároshoz közel, a budai Duna-parton! címmel jeles szociológusok, urbanisták és építészek – köztük Schneller István és Körmendy Imre – január végén nyílt levélben tiltakoztak a 120 méteres felhőkarcoló és a lágymányosi beruházás ellen. Sem az ingatlanfejlesztő cég, sem az önkormányzati vezetők, sem a szakma nem reagált a levelükre. Mi több neves építőirodát megkerestünk, köztük olyanokat is, amelyek nagy kormányzati projektekben is részt vesznek. Egyikük sem kívánt ebben az ügyben nyilatkozni.

Schneller István azt mondja, leginkább attól tartanak, hogy a lágymányosi példa precedenst teremt, és ha legközelebb egy másik beruházónak támad kedve toronyházat építeni valahol, az ő kedvéért is módosítják a szabályzatot.

Az aggodalom jogos. Három, 90 méter magas toronyból álló irodaház-komplexum épül majd az Árpád híd pesti hídfőjénél, és az egyik kivitelező Finta József építészeti stúdiója lesz. Kérdeztük tőlük, hogy a toronyházak miként hatnak majd a már így is elviselhetetlen forgalmi dugókra. A korábbi városfejlesztési tervek ott legfeljebb 55 méter magas házakat engedélyeztek. Miért kellett a korlátozást túllépni? A Finta stúdió reagált az e-mailünkre. Igaz, a konkrét kérdé­­seink közül egyre sem válaszoltak, viszont hosszan elemezték, milyen káros, ha az építészet ideológiai szempontokkal keveredik. „Ha nem jön a második világháború, ma egészen más fővárosban élnénk, mint ahogyan a jelent megszoktuk. A magasházproblémák – a harmincas, negyvenes években – nem osztották meg annyira a közvéleményt és sajnos a politikát, mint manapság, s nagyon nem jó, hogy a szakmai kérdések folyamatosan politikai »árnyékot« vetnek. (…) Mi mint stúdió szívesen veszünk részt effajta vitában, ha vitapartnereink felkészültek, s nem politikai hovatartozásuk fűti őket, ide-oda ugráló »hőmérséklettel«, nem a város iránti elkötelezettséggel.”

A szakmai viták kezdeményezését remek ötletnek tartjuk. Talán arra is lenne akkor magyarázat: a Árpád híd pesti hídfőjénél három irodaház építését miért minősítették szintén „nemzetgazdasági szempontból kiemelt” beruházásnak?

A diktatúra építészete

A 20. századi kelet-európai történelemben a toronyházak gyakran a birodalmi nagyságot és a vezér hatalmát jelképezték. Sztálin 1931-ben tervpályázatot hirdetett: elképzelése az volt, hogy Moszkvában a Megváltó Krisztus-székesegyházat felrobbantják, és helyére a 426 méteres Szovjetek Palotáját építik fel, amely akkor a világ legnagyobb épülete lett volna. El is kezdődtek a munkálatok, de később, a háború miatt az épület acélszerkezeteit fegyvereknek olvasztották be, és felfüggesztették az építést.

A Horthy-rendszerben is terveztek felhőkarcolókat, de egyik sem valósult meg. Budapesten épült volna meg a 130 méter magas Magyar Történelem Tornya vagy a 32 emeletes új városháza.

A Kádár-korszakban is épültek magasházak, amelyek a párt ideológiáját szimbolizálták: a szocializmus is van olyan erős, mint a kapitalizmus. Akkoriban épült például a 72 méteres szakszervezeti székház az Árpád hídnál és a 92 méteres ­SOTE-épület a Nagyvárad téren.