Az óraakadémikus

Pár perccel a megbeszélt időpont előtt becsöngetek Becsei Áron budai házába. A pontosság nyilván a legfontosabb egy órás számára is. A harmincas fiatalember máris kalauzol a lakásuk melletti műhelyébe.

Ő a világ egyik legfiatalabb és legsikeresebb órakészítő mestere. Egyedi tervezésű időmérőiért rajonganak a műgyűjtők. Karórái mechanikus ékszerek: az arany fogaskerekektől a kékített acélmutatókig saját alkotások.

Műhelye pedig akár egy laboratórium: itt minden alkatrészt mikroszkóppal, mikronpontossággal kell kidolgozni. Nálunk ilyen órákat egyedül Áron képes létrehozni. Ő mégis megdöbbent, hogy a Példakép Alapítvány pályázatán a zsűri különdíját kapta. A magyar példakép műveit ugyanis itthon még kevesen ismerik.

– Most először készítek hazai megrendelőnek órát, de ő is külföldi üzleti partnerének szánja ajándékul – jegyzi meg Áron.
Háromgenerációs óráscsaládból származik. Nagyapja, Becsei József Újvidékről települt át, az ötvenes években Budapesten nyitott órásműhelyt. Annyira elismert volt a szakmájában, hogy a többi órás is hozzá vitte azokat a darabokat, amelyeket ők nem tudtak megjavítani. Az öreg mester meghalt, mielőtt Áron megszületett, de gyönyörű, régi órásszerszámait ma is féltve őrzi unokája.

Édesapja, Becsei Zsolt viszont még mindig dolgozik saját műhelyében. Szinte minden szakmai fortélyt tőle tanult a fia. Az antik órák restaurálását is. Ám a srácot sokáig jobban érdekelte a számítástechnika, s főleg a vízilabda. Aktívan pólózott. Úgy gondolja, sokat köszönhet a sportnak: a kitartás, a türelem, az önfegyelem nélkülözhetetlen az ő hivatásában is.

Áron végül mégsem tudott elszakadni a családi órás tradícióktól. Aztán úgy döntött: javítgatások helyett saját időmérőket készít. Csakhogy mivel ilyen képzés idehaza nem volt, beiratkozott a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karára. Közben az órák alkotását autodidakta módon sajátította el. Külföldi szaklapokat bújt, kísérletezett. Édesapjával járta Európa nagy óramúzeumait. Az egyik bécsi kiállításon látott 18. századi ingás Zappler órák vonzották leginkább. Apja mesélte neki: a régi mesterek versengtek, ki tud a műremekből minél kisebbet készíteni. Áron meg elhatározta, beszáll a történelmi versenybe, és megcsinálja a világ legkisebb antik óráját. El is készült vele, mire az egyetemet befejezte.

A páratlan darabot ma műhelye páncélszekrényében őrzi. Kedvünkért megmutatja. Fehér glaszékesztyűt húz, úgy tartja tenyerében az apró szerkentyűt. Az arannyal, drágakövekkel díszített, pajzs alakú ingaóra csupán két centiméteres. Ezt száz alkatrészből megépíteni finommechanikai bravúr. Aranykulcsocskával kell felhúzni hátul. Egyébként Áronnak egyszer elbüszkélkedett a Bécsi Óramúzeum igazgatója: neki is van hasonló méretű Zapper órája. De az sosem járt. A működőképes verzióval a magyar fiú 24 évesen világrekordot állított fel 2003-ban. Az órát megtartotta magának. Csak a világ legrangosabb órakiállításain látható.

Széfjében őrzi Primus nevű karóráját is. Ez is rendkívüli alkotás, többfunkciós időmérő, amely egy átlagos karórára nem is hasonlít. Fehérarany a tok, de az igazi különlegessége a „háromtengelyes tourbillon szerkezet”. A legelső mechanikus forgórendszereket úgy kétszáz éve készítették a zsebórákhoz, hogy minden pozícióban pontosan járjanak. Egy neves külföldi szakértő azt mondta korábban Áronnak a terveit látva: ha ezt a háromtengelyű komplikált mechanikus rendszert karórába tudná építeni, azzal a világ legjobb húsz órakészítője közé kerülne. Megszületett a karóra. A mintadarabon kívül egy van belőle a világon.

– Ezeknél az óráknál a szerkezet szépsége és bonyolultsága a fontos. A fedél azért van átlátszó zefírüvegből, hogy az óra belsejét is lássuk. Amúgy a legolcsóbb kvarcóra is pontosabb a legjobb mechanikusnál, amelynél naponta 15 másodperc késés vagy sietés még elfogadott. Az én óráimnál ez csak öt másodperc.

Áron hozzáteszi: óriási különbség van a jó és a nagyon jó órák között. De ő tökéleteset akar alkotni.

Még egyetemistaként ismerte meg feleségét, aki mindenben társa lett. Együtt határozták el, az óráshobbit profi vállalkozássá fejlesztik. Mindenki le akarta őket erről beszélni: „Meg vagytok őrülve? Ennek nincs itthon piaca. A nagy svájci óráscégekkel hogyan tudnátok versenyezni?”

– Csakis a minőséggel tudunk versenyezni. Nem hazai eladásra terveztünk, bár persze nagyon örülnénk, ha magyar vevők is akadnának – kapcsolódik a beszélgetésbe Becsei-Marton Eszter, aki a családi vállalkozás minden ügyintézését átvette ma már.
Persze a világon nem Becsei Áron az egyedüli megszállott órásmester. A Svájci Független Órakészítők Akadémiájának (AHCI) körülbelül harminc tagja van. Mindannyian egyedi műveket alkotnak. Ők az órakészítés elitje. Ide bekerülni nagyon nehéz. Áron az első magyar, sőt kelet-közép-európai, akinek ez sikerült.

A házaspár évekkel ezelőtt felkereste az AHCI elnökét. Megmutatták neki Áron óráit. Az elnök elismerően biztatta a magyar fiút. Tagjelölt lett a szervezetnél, munkáit bemutathatta az AHCI bázeli kiállításán. A svájci óraakadémiánál szabály: a tagjelöltnek két éven át újabb és újabb fejlesztési tervekkel kell előállnia. Végül 2007-ben a világ legjobb órásainak köre úgy döntött: felveszik társaságukba az ifjú magyart. Japántól Indonéziáig minden kiállításukon ott lehetett Áron a műveivel. Neve bekerült a luxuskatalógusokba, szaklapokba. A külföldi műgyűjtők számára kuriózum lett a magyar Bexei márka.

Ezek a gyűjtők legalább olyan szenvedélyesen imádják az órákat, mint az alkotók. Rajonganak az új technikai megoldásokért, élvezik a különleges formák szépségét. Vadásznak egy-egy új darabra. Számukra az óra műtárgy. Teljesen másféle ízlésű kör ez, mint azoké, akik, mondjuk, arany Rolexet villantva jelzik, mennyire gazdagok. Áron műgyűjtői a finom kézimunkában gyönyörködnek.

A többfunkciós Bexei órák általában százezer euróba kerülnek. Alapkategóriában olcsóbb. Ugyanakkor legalább egyéves alkotómunka egy ilyen órát létrehozni. A külföldi gyűjtők mégis sorban állnak, e-mailen, telefonon jelentkeznek. A vevők többnyire középkorú férfiak, nemzetközi nagyvállalatok, áruházláncok vezetői, főleg Nyugat-Európából, Ázsiából. Áronék az elkészült műveket mindig személyesen viszik ki és adják át a megrendelőnek. Mindez ünnepélyes díszvacsorán történik.

Becsei Áron a műhelyen kívül minden idejét a családjával, feleségével és két kisgyerekükkel tölti. Arra végképp nincs ideje, hogy magának is készítsen egy időmérőt. A világ egyik legjobb órásának tehát nincs saját órája. Amíg el nem készül vele, mobilon nézi az időt.