Az OBT nem biodíszlet – Vadász Viktor: Handó Tünde cáfolni sem próbálta határozatainkat
– Azt írja a Pesti Srácok című internetes oldal, hogy önök egy az egyben beálltak az ellenzék és a Soros György bőkezű támogatását élvező nem kormányzati szervek kórusába. Van kedve reagálni?
– Az Országos Bírói Tanács működése átlátható. Ha bárkinek bármilyen aggálya van, úgy véli például, hogy pártos a tevékenységünk, akkor nézze meg a jegyzőkönyveinket, mindegyik fent van az interneten. Visszautasítjuk ezt a vélekedést, de annak persze nem volna értelme, hogy az OBT reagáljon minden olyan híresztelésre, dezinformációra, amelyekkel a határozatainkról akarják elvonni a figyelmet. Ennek a közlésnek is ez az egyetlen igazi célja: ne arról legyen szó, hogy az OBH általunk ellenőrzött elnökének ilyen vagy olyan gyakorlata törvénysértő. Ha méltatlan vitákba bonyolódnánk, akkor magunk is partnerek lennénk abban, hogy a hamis állítások elfedjék a valódiakat.
– Jó, ne is szánjunk erre több szót. Van viszont egy másik vélekedés. E szerint az OBT „a bíróságot átpolitizáló, értelmetlen és káros konfliktusokat gerjesztő, gyakran egyéni érdekektől vezérelt működése miatt a testület visszafordíthatatlanul eltávolodott az Alaptörvény szellemétől”. Ezt az álláspontot az ítélőtáblai és törvényszéki elnöki értekezlet résztvevői fogadták el, és önöket lemondásra szólították fel. Ez olyan tekintélyes grémium véleménye, amely mellett nem lehet szó nélkül elmenni.
– Kezdjük ott, hogy a Bszi., a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény nem ismer elnöki értekezlet nevű intézményt. Ilyen testület nincs. Kétségtelen, hogy a bírósági vezetők, ahogy máskor, a múlt héten is összegyűltek és tárgyaltak, de semmilyen felhatalmazásuk sem volt a bírói kartól, hogy nevükben az OBT támogatásának megvonásáról vagy bármi másról nyilatkozzanak. Az Országos Bírói Tanács összetétele azok után, hogy a bírói kar küldöttei 2018. január 15-én kinyilvánították, hogy milyen OBT-t szeretnének, a törvényes előírások szerint már nem alku tárgya. Olyan nincs, hogy bárki, akár az OBH elnöke azt mondja: neki nem tetszik ez a tanács, őt nem érdekli a törvény, tessék mindaddig másik testületet választani, amíg az OBT nem olyan lesz, ami neki tetszik. Egy ilyen testület nem biodíszlet. Itt bírák ülnek, akik az előttük megjelent állampolgárokkal közlik, hogy büntetés jár mindazoknak, akik nem tartják be a törvényeket. Azt várják az elnökök, hogy én magam sértsem meg a törvényt? Hunyjak szemet, ha az OBH elnöke nem tartja be a Bszi. előírásait? Jöjjön ide az a bírósági vezető, aki ezt követeli, és vállalja névvel, arccal, hogy sértsek törvényt!
– Nem lehet, hogy ő csak másképpen értelmezi a törvényt?
– Az OBT-t ért kritikák között soha egyetlenegy konkrétum sem hangzott el. És határozottan visszautasítom azt a megállapítást is, hogy tevékenységünk átpolitizált lenne. Az úgynevezett elnöki értekezlet által megfogalmazott kritika csak hangzatos, de üres szavakból áll.
– Tényleg, úgy tudom, hogy Handó Tünde OBH-elnök sem cáfolta soha semmilyen megállapításukat.
– Megtámadhatta volna bármelyiket, érvelhetett volna ellenük, de nem tette. Cáfolni sem próbálta határozatainkat.
– Az OBH elnöke valójában nem is áll szóba önökkel, egyszerűen nem válaszol annak a grémiumnak a megkeresésére, amelynek alkotmányos joga őt ellenőrizni.
– Igen, ez a komoly probléma. Annak pedig, aki azt állítja, hogy mi eltávolodtunk az Alaptörvény szellemétől, nagyon hasznos lenne felütnie az Alaptörvényt, és megnéznie, mi van abban. Azt fogja találni, hogy éppen az OBT garantálja a bíróságok függetlenségét azzal, hogy felügyeli az OBH elnökének tevékenységét, akit az Országgyűlés nevez ki.
– Az OBH elnöke politikai kinevezett, tehát a bírósági rendszerben való ténykedését éppen a bírák által alulról választott OBT ellenőrzése teszi összeegyeztethetővé a bírói függetlenséggel.
– Hadd tegyem hozzá: amikor azt mondjuk, hogy az OBH-elnök politikai kinevezett, akkor ez nem valamilyen értékítélet. Nem jelenti azt, hogy ő személyében köthető volna valamilyen politikai párthoz vagy nézetrendszerhez.
– Én mondjuk azért megkockáztatnám ezt is.
– Én nem. Nem tekintem őt párthoz köthetőnek. Ez nagyon fontos. Mindössze arról beszélünk, hogy őt a parlament nevezi ki és a parlament mentheti fel. Ott pedig politikusok, politikai pártok küldöttei ülnek. Ezért mondom, hogy ő a politika világából érkezik, legitimációját tehát a bírói rendszerben kell megerősíteni, aminek eszköze az OBT ellenőrző tevékenysége. Az Országos Bírói Tanács, amit hol forradalminak, hol ellenzékinek neveznek, semmi mást nem csinál, mint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényt akarja betartatni az OBH elnökével, amit éppen ez a kormány terjesztett a parlament elé 2011 végén. Valójában éppen mi vagyunk az Alaptörvény őrei a bírósági szervezetben.
– Annak mi az oka, hogy ezt tanult kollégái a bírósági szervezet kulcspozícióiban nem látják? Miért állnak be egységesen azok közé, akik önöket szidalmazzák, amivel megkérdőjelezik saját függetlenségüket is?
– Először is nem egységesek. Az, hogy az OBH honlapján megjelent: „a bírói kar szerint” és az „elnökök álláspontja”, egyáltalán nem jelenti, hogy minden bíró és minden elnök így gondolkodna. Vagy akár a bírák többsége. Én valójában azt nem értem, hogy azok az elnökök, akik másképpen látják az OBT szerepét, mint mi, miért nem választatták meg magukat, hogy képviseljék közöttünk az álláspontjukat, győzzenek meg minket. Tálcán volt felkínálva számukra a lehetőség. Én azt gondolom, hogy ezekben a kérdésekben nem az elnökök akarata érvényesül, hanem valaki másé.
– Az igazságügyi miniszter eddig óvakodott attól, hogy állást foglaljon. Két független szerv jogi vitájaként pertraktálta a helyzetet, amiben a minisztérium nem illetékes állást foglalni.
– Az Igazságügyi Minisztérium képviselője tanácskozási joggal aktívan részt vesz az Országos Bírói Tanács ülésein. Töretlenül. Május óta is, amikor az OBH elnöke kinyilvánította, hogy szerinte az OBT a lemondások miatt működésképtelenné vált. Vízkeleti Mariann bírósági kapcsolatokért felelős államtitkár folyamatos jelenléte jelzésértékű, nyilván nem jelenne meg egy illegitim testület ülésein.
– Ön volt az elnöke annak a bizottságnak, amely kidolgozta testületük törvénymódosítási javaslatát az OBH-elnök és az OBT viszonyának rendezésére. Milyenek a kilátások? A miniszterelnök nem szokta cserben hagyni közeli szövetségeseit, amikor úgy gondolja, hogy támadják őket.
– Ez politikai kérdés, amire én nem tudok felelni. Mi az igazságügyi miniszterrel állunk kapcsolatban. Az ő nyilatkozatai a bírói függetlenség fontosságáról számunkra azt üzenik, hogy nyitott az indítványainkra. Látni kell, hogy amiről mi beszélünk, az nem politikai ügy. Az igazságszolgáltatás függetlensége nem lehet kérdéses. A miniszterelnöknek egy témába vágó nyilatkozatárról tudok. Ő azt mondta, hogy meg kell vizsgálni az elmúlt hat év tapasztalatait. Megtettük. Megvizsgáltuk, hogy az elmúlt hat év és különösen az idei év első kilenc hónapjának eseményei alapján milyen változtatásokra lenne szükség, és ennek alapján tettünk előterjesztést. Mi nem javaslunk modellváltást. Nem akarjuk szélesíteni az OBT jogköreit, csak azt a modellt akarjuk hatékonyabbá tenni, amit a jelenlegivel nagyjából megegyező jogalkotó létrehozott. Álláspontunk semmiben sem tér el az övétől.
