Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja lassan elmagyarázza Schmidt Máriának és lapjának, hogy mi a tudományos kutatások értelme

„Mi az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban büszkék vagyunk a kutatóinkra. Büszkék vagyunk rájuk, függetlenül attól, hogy a határon túli magyarok helyzete, a társadalmi egyenlőtlenségek, speciális helyzetű társadalmi csoportok, a közpolitika intézményeibe vetett bizalom vagy a sajtószabadság érvényesülése terén folytatnak felfedező kutatást."

A Társadalomtudományi Kutatóközpontban a témaválasztás szabad, mert csak a szabad, kíváncsiság által vezérelt témaválasztásból származik igazi innováció.

A kiválóság egyetlen – igaz, nagyon szigorú – mércéje a kutatásban a tudományosság nemzetközileg elfogadott módszereinek alkalmazása, az eredmények rangos folyóiratokban és kiadóknál való publikálása, a sikerességet egy objektív teljesítményértékelési rendszer minősíti minden évben" – így kezdődik az intézet főigazgatójának frappáns válasznak is beillő köszöntő levele az MTA TK nyitóoldalán.

Rudas Tamás azt írta: „Munkánkkal arra törekszünk, hogy a társadalom számára fontos témákban a tudományos alapú megközelítés véleményformáló szerepet töltsön be.” Arról is szót ejtett, hogy a társadalomtudományi kutatás haszna az, hogy az egyéni sorsok mögött feltárja a társadalmi törvényszerűségeket és ezzel higgadt és kiegyensúlyozott gondolkodási alapot teremt.

„A társadalomtudományi kutatás természeténél fogva kritikai jellegű, azaz a társadalom működésében, az emberek egymás közötti kapcsolataiban jelentkező problémák feltárására, ezek okainak megismerésére törekszik. Ezt a feladatát csak akkor tudja ellátni, ha ellentmondásos jelenségek vizsgálatától sem riad vissza. Az így feltárt és közzétett ismeretekre építve mindenki kialakíthatja a saját véleményét és segítséget kaphat a világban való eligazodáshoz."

Mint megírtuk: alig néhány héttel azután, hogy hatalmas magyarországi és nemzetközi felhördülésre listázta az állítólag Soros György zsoldjában álló civileket, újságírókat és egyetemi professzorokat, a Figyelő összeállítást közölt a Magyar Tudományos akadémiának azokról a kutatóiról, akiket valamiért gyanút keltőnek tart.

Az új listát a tiltakozás nyomán készítették, amelyben az MTA arra kérte az Orbán-kormányt, hogy ne számolja fel az anyagi függetlenségét – a jövő évi költségvetés tervezeté szerint az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz csoportosítják át az MTA összköltségvetésének jelentős részét, a 40 milliárdos támogatásából 28 milliárd forint Palkovics László tárcájához kerül –, Schmidt Mária hetilapjának pedig azt fájlalja, hogy a MTA kutatói a publikációs listájuk tanúsága szerint túl sokat foglalkoznak a homoszexualitással és a genderelmélettel.

Fotó: Ágoston Zoltán

A Figyelő láthatóan csak a tanulmányok címéig jutott, ahhoz már nem vette a fáradságot, hogy tartalmilag is bemutassa bármelyikük inkriminált kutatást. A listázás egyébként pitiáner bosszú is, a MTA legalábbis áprilisban testületileg elítélte Schmidt Mária hetilapját a civilek, az újságírók és az egyetemi professzorok listázásáért.

Schmidt Mária lapja egyébként alig néhány nappal azután hozta nyilvánosságra az újabb, tragikus történelmi időket idéző listát, hogy lezárult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálata a Figyelő listájával kapcsolatban. Áprilisban Tényi István tett bejelentést a hatóságnál a Schmidt Mária lapjában megjelent Spekuláns emberei című cikk miatt. A NAIH elismerte, hogy a listázás aggályos, mégsem tud mit tenni, az ügy a bíróságokra tartozik. A NAIH elnöke, Péterfalvi Attila mindennek ellenére kiemelte: „a kérdéses cikkhez hasonló adatbázisok építése és nyilvánosságra hozatala, állampolgárok valamilyen szubjektív kritérium alapján történő listázása minden esetben adatvédelmi szempontból (is) aggályos." 

Rudas Tamás, az MTA TK főigazgatójának egyébként meglepően visszafogott sorait azért érdemes felidézni, mert a Schmidt Mária tulajdonában lévő és a Terror Háza Múzeum főigazgatója által vezérelt Figyelő újabb listával állt elő. Ezúttal azokat az akadémikusokat listázták, akik szerintük nem megfelelő témákkal foglalkoznak, így aztán előrevetítették, hogy a Magyar Tudományos Akadémia évi 29 milliárd forintos kutatási forrásainak minisztériumi, méghozzá Palkovics László újdonsült innovációs tárcájához való becsatornázása mit is jelent majd a tudomány és a kutatás alkotmányos szabadsága számára.