Az ismeretlen Szent-Györgyi, avagy A Nobel-díjas kém

– Miért nevezi kémnek?

– Hagyományos értelemben valójában nem volt kém, már ha lehet hinni a krónikáknak. De az biztos, hogy többször is ráaggatták ezt a jelzőt, amit saját maga nem egyszer barátainak hezitálva ízlelgetett vagy éppen cáfolt. Akkori értelemben valójában titkos ügynök volt, aki nemzetközi ismeretségét és egy isztambuli tudományos konferencia lehetőségét kihasználva a hazája érdekében szerzett bizonyos információkat. Lényegében saját invenciója alapján kapcsolatba lépett a brit titkosszolgálattal és átadta Kállay miniszterelnök szóbeli üzenetét az ankarai amerikai nagykövetnek. A könyv rávilágít arra is, ami szintén sokak által nem ismert tény, hogy a német megszállás majd a nyilas uralom alatt a magyar ellenállás egyik legjelentősebb csoportjának volt megszervezője és vezetője.

– A címmel több könyv szakmabelinek is problémája van.

– Sokan feletették a kérdést, hogy merem Szent-Györgyit kémnek nevezni, mikor előfordult, hogy Szent-Györgyi azt mondta magáról, hogy nem kém. Azt a címet kellett volna választani, hogy „Szent-Györgyi, a Nobel-díjas titkos ügynök”? Ez így hosszú lett volna,  nem címlapra való, ezért választottam ezt az  egyesek szerint bulvárcímet. Ráadásul a rendszerváltás óta az „ügynök” szó mást jelent, mint a két világháború között. Szerettem volna elkerülni, hogy napjainkban a nyilvánosságban ez a szó újabb indulatokat keltsen egy regény címével. Ezért került a címbe is, nem csak a regény szövegébe a „kém” szó.  Nyilvánosan nem mondta magát kémnek, de azért felment Kállay miniszterelnökhöz és vállalta, hogy kémked vagy  politikai ügynöki tevékenységet végez az ország jobb sorsa érdekében.

Fotó: Kovalovszky Dániel

– Honnan jött a könyv ötlete?

– 1983-ban, Amerikában lehetőségem nyílt Szent-Györgyi Albert 90. születésnapja alkalmából két kollégámmal, a rendező Dénes Gáborral és az operatőr Péterffy Andrással egy hatvan perces portréfilmet forgatni róla. 2013-ban írtam egy memoárfélét a családomról és majd negyvenéves riporteri, televíziós pályafutásomról. Ebben egy fejezet a film születésének krónikája, élményei lettek. Elkezdtem kicsit mélyebbre ásni az életében. Mindenki tudta, hogy  a C-vitamin „feltalálásáért” kapta meg a Nobel-díjat, az elsőként azon tudósok közül, akik Magyarországon éltek (a többi Nobel-díjasunk már mind külföldön kutatott, és az új hazájukban kapták meg a díjat). Egyre másra bukkantam olyan tényekre, eseményekre, epizódokra az életéből, amelyek szerintem nyilvánosságért kiáltottak.  Valóságos magánéleti, tudományos és történelmi krimi volt az az életszakasz, amelyben Magyarországon élt. De nem csak a tudományos kutatásban, az ellenállásban végzett tevékenységében, hanem magánéletében is sikerült sok mindent kinyomoznom.

– Hogyhogy?

– Úgy érzem sikerült megtalálni személyiségének ellentmondásos vonásait, vagy ahogy egyetlen ma is Magyarországon élő rokona, veje, Libik György öccse, André Libik mondta: „megfejtettem a Szent–Györgyi titkot”. Valójában igyekeztem róla az eddig ismerteknél teljesebb portrét írni. Lenyűgözött a sokoldalúsága, rendszeresen sportolt, (teniszezett, evezett, lovagolt, biciklivel járt munkába), miközben néha repülőgépet is vezetett. Kiválóan sakkozott, és 70 évesen tanult meg vízisízni, Szóval egy igazi reneszánsz ember volt és mellette a szegedi egyetemen korszakalkotó módszereket alkalmazó pedagógus. Négy felesége volt, és két élettársa. Öltözködését a Dunántúli Napló egyik újságírója eleganciában Cary Granthez hasonlította. Részletesen, regényesen megírtam a politikai szerepvállalását. Kiderült, hogy Horthy és Hitler a Salzburg melletti Klessheimben kétszer is heves vitába bonyolódott Szent-Györgyi „isztambuli kalandja” miatt, amelyről Berlinben napokon belül tudomást szereztek. Kibontakozott egy olyan történet, amelyet egyszerre politikai,  de ugyanakkor tudományos krimiként is tekinthetünk Egy olyan életmű, amit egy amerikai újságíró barátja például, a tudományos értékei alapján Galileihez, Newtonhoz és Einsteinhez hasonlított.

– Miért nevezi ismeretlen Szent-Györgyinek?

– A még élő amerikai családtagok a könyv hírét véve döbbenten értesültek New Yorkban, hogy nagyapjuk a második világháború alatt ellenálló csoportot vezetett. Furcsa volt, hogy minderről semmit nem tudtak, annak ellenére, hogy korábban Woods Hole-ban együtt laktak vele. Nyilvánvalóvá vált, hogy létezett egy számunkra szinte ismeretlen Szent-Györgyi, és ez a könyv segíthet néhány titokról is fellebbenteni a fátylat.

A könyv nagy része a két világháború közötti Magyarországról szól, bár a cselekménybe belecsúsznak az 1945-47 közötti évek, míg a főszereplő elhagyja az országot, majd az utószóban összefoglalom a legfontosabb alakok sorsát. A politika, az akkori élet, az elit, az ellenállás, a művészek, az írók, tudósok szerepe is felvillan benne. Hogy megértsünk bizonyos dolgokat, például, felkutattam és fel is kerestem hogyan cserélgette az illegalitásban a lakhelyeit, említem például az akkori svéd nagykövetséget, és kalandos menekülését innen, ahol találkozhatott Raoul Wallenberggel is. Kiderül, hogyan és miképp segített zsidókat bújtatni és menteni – ez mind a korszakról és az ismerős és ismeretlen tudósról szól. A regényemmel  talán közelebb kerülhetünk Szent-Györgyi Alberthez. Sokak Albi bácsijához. Vagy ahogy diákjai hívták: a  Profhoz.