Az I. kerület 20-30 százaléka felett nem rendelkezhet a polgármester

V. Naszályi Márta szerint nem is ez a szám az igazán aggasztó, hanem az, hogy ez az arány folyamatosan nő a kormány miatt.

2021. június 1., 15:57

Szerző:

Kialakult egy mesterséges indulat a Budavári önkormányzati lakások helyzetével kapcsolatban, amit Böröcz László felkarolt - mondta V. Naszályi Márta, az I. kerület párbeszédes polgármestere a 168 oldalán futó KeljfelJancsi című műsorban. 

Ahogy arról a KeljfelJancsiban Tóth Csaba beszámolt, kedden lesz a bérlakástörvény gazdasági bizottság előtti vitája. V. Naszályi Márta elmondta, ő is csak a három ellenzéki módosítót ismeri, nincs tudomása arról, hogy Böröcz László benyújtotta volna a saját módosító indítványát. A polgármester hangsúlyozta: ha valaki komolyan veszi, hogy törvényalkotásban vesz részt, ami utána emberek tömegeire gyakorol hatást, akkor olyan módosító javaslatot kellene benyújtani, ami át van beszélve szakmai szervezetekkel, önkormányzatokkal, nem mellesleg olyan időpontban kellene ezt benyújtani, amikor még a képviselőtársak is megismerhetik a javaslatot részleteiben.

Az I. kerület polgármestere szerint nonszensz, hogy nem lehet megtalálni sehol a módosítót, pedig a politikus már több orgánumnak is beszámolt annak tartalmáról. Fiala ismét felolvasott egy részletet a nemrégiben Semjén Zsolt által benyújtott salátatörvényből, amelyről V. Naszályi Márta elmondta, ez egy másik törvényhez vonatkozik, azonban olyan szinten összefüggnek, hogy a javaslatban szóban forgó épületek és lakások leginkább a VI. és az I. kerületben helyezkednek el. A Párbeszéd politikusa szerint szomorú, hogy nem egy koncepció mentén születnek a törvények és módosítások, hanem salátatörvényekben elrejtve, vagy egyéni képviselők indítványozzák őket. 

V. Naszály Márta elmondása szerint az állam vagy épp az önkormányzat elővásárlási joga csak akkor áll fenn, ha tulajdonoscsere történik. Ez vonatkozik a bérlakásokra és a magántulajdonban lévő lakásokra is. Az elővásárlási jogot akkor szokták bejegyezni, ha valami jelentős érdek fűződik, hogy például egy világörökségi terület örökségvédelme biztosítva legyen. Ezáltal vegyes tulajdonú ingatlanok is létrejöhetnek, amivel V. Naszályi szerint alapvetően nincsen semmi baj, azzal viszont igen, hogy bizonytalan jogi és gazdasági helyzetben nincsenek garantálva a szakmai kompetenciák.

"A magyar kormány szétverte a műemlékvédelmi és a környezetvédelmi hatóságokat" - mondta a polgármester, majd hozzátette: ha garantálva lenne a műemlékvédelmi hatóság független, szakmai működése, teljesen mindegy lenne, hogy egy adott ingatlannak ki a tulajdonosa, ugyanis a garanciák mindenkire vonatkoznának. 

A polgármester szerint azonban jelen pillanatban az a probléma, hogy ugyanaz a kormányhivatal kezeli az örökségvédelmet, amely egyébként a kinyújtott keze és végrehajtója a kormányzati intézkedéseknek. "A műemlékvédelmi hatóság a kormányhatalmon belül szó nélkül nézi azt, ami a Budai Várnegyedben a történelmi örökségünkkel történik" - mondta. Hozzátette: nem kizárható, hogy a kormány élni fog az elővásárlási jogával, ebben az esetben pedig meglehet, hogy olyasmi történik, mint a Mátrai Erőmű esetében, vagyis hogy a kormány ezt követően fillérekért árusította ki valakinek a vagyont a saját holdudvarában. 

Az elővásárlási jogról V. Naszályi Márta azt mondta, van egy tulajdonos, aki eladná a tulajdonát, a vevő mond egy árat, az elővásárlási joggal rendelkező pedig dönthet arról, hogy azon az áron megveszi-e. Ezt utána a vagyonkezelőnél tartják majd számon, és az már az ő felelőssége, hogy mit tesz vele. Az, hogy ilyen lakásokat kultúravédelem céljával vennének meg, V. Naszályi szerint elméletileg lehetséges lenne, azonban idehaza napjainkban mindenki azt gondolja, hogy nem ezért született meg ez a törvényjavaslat. A javaslat szerint a helyszín hitelességét és integritását segítenék, azonban V. Naszályi Márta szerint megalapozatlanok és hiteltelenek ezek az állítások.

"Ha valóban erre akarnának vigyázni, akkor a Szentháromság téren a Pénzügyminisztérium épületét nem építenék vissza a korábbi állapotra, amelynek magassága így vetekedni fog a Mátyás-temploméval és belekavar a világörökségi látványba" - mondta a politikus. 

V. Naszályi Márta szerint polgármesterként a kerületének 20-30 százalékára nincs konkrét ráhatása, azonban - mint elmondta -, nem ezt tartja a legnagyobb problémának, hanem hogy még ez az arány is folyamatosan emelkedik. "Soha nem tudjuk mikor nő tovább ez a terület, mert salátatörvényekbe ágyazva húznak ki a kezükből hatásköröket és lehetőségeket" - tette hozzá. A polgármester szerint megkülönböztetett figyelemben részesül e téren az I. kerület, ugyanis "a várnegyedben akarnak kormányzati negyedet építeni."

V. Naszályi szerint az I. kerületnek sajátos a helyzete, ugyanis a rendszerváltás utáni lakásprivatizáció idején a vári műemléképületek kimaradtak a privatizációból. Ennek okai közt szerepelt véleménye szerint az, hogy szerették volna egyben tartani és kezelni a műemlék együtteseket. Emellett a barlangrendszer és az ingatlanok kapcsolata is közrejátszhatott. "Ez egy ingatlantulajdoni és a földhivatali nyilvántartási anomália volt" - mondta, majd hozzátette: nem is tudták, nem is akarták, és lehet hogy nem is lehetett volna korrektül kezelni, ezért adták őket egységesen az önkormányzatoknak. Szerinte ha valóban erre kereste volna a megoldást a Fidesz, akkor az előző városvezetés 21 éve alatt lett volna erre lehetőségük. 

Ezek az ingatlanok lakáscserék útján cseréltek bérlőt, aminek az volt az oka, hogy a lakók nem tudták megvenni és az önkormányzat sem tudott velük szabadon rendelkezni. V. Naszályi szerint az előző önkormányzati vezetés ezeket a lakáscseréket hanyagul kezelte; nem győződtek meg ugyanis arról, hogy a cserelakás valóban lakható-e. Emellett a polgármester tartotta kézben ennek az engedélyezési rendszerét. Jelenleg is csak feltételezése van arról az új városvezetésnek, hogyan mehetett ez. 

Polgármestersége kezdetén elkezdték vizsgálni a szerződéseket, majd kiválogatták azokat, ahol a cserelakással kapcsolatban felmerült, hogy lakóingatlan volt-e egyáltalán, vagy kirívó értékaránytalanságot találtak, vagy ahol más gyanús körülmény volt. V. Naszályi Márta szerint ilyen bírósági eljárásra korábban a magyar joggyakorlatban nem volt példa, ezért azt a döntést hozták, hogy két kirívóan problémás ügyet visznek bíróságra, mondhatni próbaperként. Ezek közül az egyik már első fokon az új városvezetésnek adott igazat, és megsemmisítette a csereszerződést. A döntés ellen az ellenérdekelt fél fellebbezett, jelenleg itt tart a tárgyalás. A másikkal kapcsolatban további iratokat kért be a bíróság, tárgyalás azonban még nem volt. 

V. Naszályi Márta szerint ha a bíróság kimondja, hogy a csereszerződés semmis, az önkormányzat és a bérlő abba a helyzetbe kerül, hogy újra kell tárgyalniuk a lakásbérleti szerződést. "Soha nem volt olyan szándéka a jelenlegi városvezetésnek, hogy emberektől elvegye a lakását, egész végig csak a jogszerű helyzet megteremtése volt a célunk" - mondta V. Naszályi, aki később kijelentette: az előző polgármester és családja egy saját maga által kiírt pályázaton jutott lakáshoz a kerületben.

A polgármester szerint a szikra, amiből most kirobbant ez a konfliktus, végig ott volt a kerületben, az elmúlt években folyamatosan bombázták azzal az igényükkel az önkormányzatot, hogy rendezzék ezt a helyzetet. "A választási győzelem óta ennek az előkészítésén dolgoztunk, nem hűbelebalázs módjára álltak neki, mint Böröcz László" - jelentette ki. A bérlők és az önkormányzat számára is korrekt javaslattal akartak előállni, amely a jelenlegi bérleményekkel kapcsolatos lakásrendelet átalakítását célozta volna. 

A Párbeszéd polgármestere pontos adatokkal is szolgált. Elmondta, 1422 önkormányzati lakása van az I. kerületnek, ezek közül 1098 darab az, ami elidegeníthetetlen vagyon, vagyis határozatlan idejű örökbérleti jogú lakás. Hozzátette: más kerületekben jóval kevesebb az ilyen jellegű bérlakás. Terveik között szerepelt, hogy egy új lakásrendelettel a költségelvű lakbért rendezték volna, amelyhez nyolc éve nem nyúltak. Ezzel azt szerették volna elérni, hogy aki a jövedelme és szociális helyzete alapján megteheti, az fizesse ki azt az összeget az önkormányzatnak, amibe a lakás fenntartása az önkormányzatnak kerül. 2017-ben az állam az ugyanilyen helyzetű lakásokat Kodály-köröndön és a Budai várban is egyik napról a másikra piacivá emelte - jegyezte meg zárásként a polgármester. 

(Kiemelt képünk illusztráció: Első kerületi utca a Budai Várban. Fotó: Nurphoto/AFP | Artur Widak)

Az önkormányzati köztisztviselők országszerte sztrájkba léptek, hogy érdemi béremelést követeljenek a 2008 óta változatlan illetményalap és az alacsony fizetések miatt, ezért ma sokkal nehézkesebb az ügyintézés.