Az európai roma keretstratégia a tagállamoktól várja a megoldást

„Ha a romák azt látják, hogy a hejőszalontai óvoda alkalmazottja együtt vonul a fekete egyenruhás gárdistákkal, és híveikkel a roma lakosság megfélemlítésére szervezett fáklyás felvonuláson, akkor nem fogják óvodába küldeni a gyerekeiket. És akkor mi beszélhetünk a korai fejlesztés, az oktatás, a szakképzettség megszerzésének a fontosságáról, teremthetünk erre európai forrásokat, kitűzhetünk nagyra törő célokat arra, hogy minden roma végezze el a nyolc általánost, ezek nem fognak megvalósulni” – mondja Göncz Kinga, aki szerint az ilyen helyzetek kezelésére a mediáció, vagyis a konfliktuskezelés a legcélravezetőbb módszer.

Nem csak rövidtávon, a pillanatnyi feszültség csillapítására alkalmas a fölkészült szakemberek irányítása mellett zajló „békéltetés”, hanem hosszabb távon is, a gyűlölködés, az előítéletes gondolkodás fölszámolására. A képviselő emlékeztetett arra, hogy korábban épp egy óvoda körül kirobbant konfliktusban sikerült elsimítani az ellentéteket a mediáció segítségével.

„Volt már példa arra is, hogy egy faluban a mediátorok egy asztalhoz ültették a romák és a rendőrség képviselőit: a romák azért panaszkodtak, mert a helyi közeg gyakran ok nélkül vegzálta őket, a rendőrségnek pedig az a néhány roma okozott fejfájást, aki tolvajlásból próbált megélni. Végül sikerült közös nevezőre jutni, a túlbuzgó rendőrt leváltották, és a bűncselekmények száma is számottevően csökkent, mert a helyi roma közösség vállalta, hogy részt vesz a bűnmegelőzési munkában” – meséli a képviselő.

A mediáció, vagyis a konfliktuskezelés hosszú távú projekt, lényege, hogy az erre felkészített szakemberek többször a helyszínre utaznak, fölmérik a helyzetet, előkészítik az egyeztetést, majd vezetik a közösségi mediációs üléseket. „Néhány ilyen ülés után több helyen olyan hosszú távú együttműködés alakult ki a helyi szereplők között, amely nem csak a konfliktusos területen hozott megoldást, hanem új programokat, fejlesztéseket, forrásokat hozott a településnek. A módszer haszna, hogy mozgósítja a közösségi energiákat és aktivitást is. Magyarországon egyébként sok jól képzett roma mediátor is van, akik jártasak a közösségi konfliktusok kezelésében és akik hozzá tudnának járulni a helyi béke megteremtéséhez.

”Őszintén remélem, hogy a társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárság által felvázolt modell, amely szerint a megyei kormánymegbízottak koordinálnák a konfliktus megelőzést és kezelést, építeni fog a képzett roma és nem roma mediátorok segítségére, akiknek a tevékenységét azért is kíséri bizalom, mert nem hatalmi szóval lépnek fel és a konfliktusban érintett minden féltől egyenlő távolságot tartva segítik a megegyezést„ – hangsúlyozza Göncz Kinga, aki szerint hasznos lenne, ha a helyi szervek, szervezetek megismernék a módszer hatékonyságát, és lehetőség szerint igénybe is vennék.

”Az Európai Bizottság által a napokban előterjesztett roma keretstratégia világos üzenete az, hogy a roma integráció a tagállamok feladata. Sajnálom, hogy az uniós végrehajtó testületet nem tudtuk meggyőzni arról, hogy Európának fajsúlyosabb szerepet kéne vállalnia ebben. A harcot nem adjuk föl, most a magyar EU-elnökségen a sor, hogy komolyabb kötelezettségvállalást csikarjon ki közösségi szinten. Azt azonban látni kell, hogy a feladatok és a felelősség oroszlánrésze a helyi hatóságokra hárul majd, nekik kell biztosítaniuk, hogy az ellentétek föloldódjanak, a szembenállás enyhüljön, ne fajuljon erőszakká. Ez nem menti föl a kormányt, amelynek viszont kötelessége, hogy az egyenruhában masírozó szélsőjobboldalt megfékezze, a törvénytelenségeket megtorolja, a megfélemlített embereket megvédje az erőszakkal szemben".