Az Európai Parlament keresztbe tehet Orbánnak
Nem lanyhult a médiatörvény európai kritikája, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke ettől függetlenül úgy véli, nehezebb és fajsúlyosabb kérdések várnak a magyar EU-elnökségre.
Nem sikerült a magyar EU-elnökség nyitánya, írja Günther Nonnenmacher, a
Frankfurter Allgemeine Zeitungöttagú szerkesztőbizottságának tagja. Ennek oka elsősorban egy olyan médiatörvényben rejlik, amely már azelőtt nagy izgalmat okozott, hogy a miatta izgalomba jövők elolvashatták volna. A kommentátor szerint „a média szabályozása kényes terep, mivel minden törvény a cenzúra lehetőségét rejti magában. A döntő kérdés az, hogyan értelmezik és alkalmazzák.Magyarországon olyan kormány került hatalomra, amely nyugat-európai szóhasználattal 'jobboldali-nemzetinek’, tehát gyanúsnak minősül, és kétharmados alkotmányozó többséggel bír a parlamentben. Ez kísértést jelent a zavartalan kormányzásra, amely nem igazán fordul elő a demokrácia elméletében. Ezért is legitim, hogy figyelemmel kísérjük a budapesti fejleményeket” – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A liberális
Süddeutsche Zeitungban közölt kommentár szerzője szerint a magyar médiatörvény nem olyan jogszabály, amelybe „becsúszott néhány hiba, hanem nagyon is kiszámított támadás a sajtó és annak szabadsága ellen. Ezért is nem bízható Budapestre annak eldöntése, vajon és mikor akar változtatni a törvényen – amennyiben kiderülne, hogy jogosak voltak a bírálók aggodalmai. Ez azt jelentené, hogy várnának a baj bekövetkeztéig. Az EU-n belüli vita csak akkor fog lecsillapodni, ha Barroso elnök – tekintet nélkül néppártbeli kollégájára, Orbánra – az egész törvényt megvizsgálja, mégpedig nemcsak betűje, hanem szelleme szerint is” – vélekedett a Süddeutsche Zeitung kommentátora.
Minden Orbán miatt van címmel közölt kommentárt a konzervatív
Most úgy tűnik – folytatódik a kommentár –, hogy a magyar kormány visszavonulót fog fújni. Az összes érintett számára az a fontos, hogy a budapesti kormány az arcát megőrizve kerüljön ki a slamasztikából. Az EU most hosszadalmas vizsgálódások mögé bújik, holott a magyar médiatörvény már hetek óta részletesen ismert lehet a számára.
„Orbán, a hatalom dörzsölt stratégája tudja, hogy nincs több választása. Ha kemény marad, vagy taktikai játszadozáshoz folyamodik, úgy kudarcba fulladhat a magyar elnökség egy amúgy is roppant ideges Európában. Az Európai Parlament mindenesetre nem fog hallgatni: további engedmények hiányában az EP-képviselők a közelgő találkozás alkalmával hangosan elő fogják venni Orbánt. Az Európai Parlament probléma nélkül blokkolhatja a magyarok törvénytervezeteit a következő hat hónapban” – fogalmazott a Die Welt.
Fidesz: a médiatörvénynél fajsúlyosabb kérdések lesznek napirenden
A parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint a médiatörvénynél sokkal nehezebb és fajsúlyosabb kérdések lesznek napirenden az elkövetkező időszakban a magyar EU-elnökség alatt. Balla Mihály az MTI-nek nyilatkozva a pártja által a legfontosabbnak tartott témák közül kiemelte az Európai Unió bővítését és a Duna-stratégiát.
Magyarország mindemellett különösen érdekelt abban, hogy Horvátország EU-csatlakozásának utolsó szakasza a magyar elnökség időszakára essen, valamint hogy Románia és Bulgária minél hamarabb a schengeni övezet tagja legyen – fejtette ki a politikus. Beszámolt arról is, hogy a kiemelt témák között szerepel a Duna-stratégia, amely részben egy közép-európai program, részben pedig lehetőség több más ügy, így például az ivóvízkérdés, az európai vízpolitika megvitatására. Meglátása szerint ezek lehetnek azok a „speciálisan” magyar ügyek, amelyek előremozdításában segíthet, hogy Magyarország adja a soros elnökséget.
A külügyi bizottság elnöke úgy véli, ezeken felül olyan nehéz kérdések is várnak a magyar EU-elnökségre, mint a közös agrárpolitika felülvizsgálata, a közös energiapolitika megteremtése, valamint a romastratégia kialakítása.
A magyar médiatörvényt ért nemzetközi visszhanggal kapcsolatos felvetésre azt mondta: a médiatörvénynél sokkal nehezebb és fajsúlyosabb kérdések várnak a magyar EU-elnökségre az elkövetkező időszakban.
Balla Mihály a médiatörvénnyel kapcsolatban megerősítette: a jogszabályban megfogalmazottak alapvetően megtalálhatók több más EU-tagállam hasonló törvényeinek passzusaiban. Nem mindegyik tagország kritizálja a magyar médiatörvényt, tehát – mint arra Balla egy merész logikai ugrással rámutatott – vannak államok, amelyek teljesen elfogadóak a jogszabállyal kapcsolatban.
Balla Mihály emlékeztetett: az elmúlt időszak elnökségei mindig egy-egy probléma felütésével kezdődtek. Úgy véli, ez természetes, hiszen a soros elnökséget adó ország mindig nagyobb figyelmet kap. A fideszes képviselő ugyanakkor bízik abban, hogy a médiatörvény körüli negatív hangok csendesedni fognak azzal, hogy immár angol nyelven is elérhető a jogszabály szövege. Azzal kapcsolatban, hogy az elmúlt napokban többen is megkérdőjelezték Magyarország alkalmasságát az elnökségre, a kormánypárti szakpolitikus a belga miniszterelnök csütörtöki szavait nevezte mérvadónak. Yves Leterme, mielőtt a Parlamentben tartott ceremónián átadta az elnökségi zászlót Orbán Viktor kormányfőnek, azt mondta: Magyarország a történelem során már többször bizonyította erős kötődését a szabadsághoz, ezért bizakodva adja át a stafétát.
Magyarország felkészült, és minden szempontból jó elnökségre számíthat - összegezte álláspontját Balla Mihály.
A fideszes politikus szavaira némiképp rácáfolnak az európia média emlékezetesebb reakciói az elmúlt napokból:
A következő félévben Magyarország vezeti az Európai Uniót, miközben az ország új médiatörvénye a szólás szabadságát fenyegeti és ezért rászolgál a többi tagállam kíméletlen kritikájára – így kezdte vezércikkét a legnagyobb példányszámú svéd napilap, a
A
ZDFnémet közszolgálati televízió főszerkesztője pedig Európára nézvést bacilusnak nevezte az Orbán-kormányzat médiatörvényét a csatorna vezető esti hírműsorában. Már az is ritkaságszámba megy, hogy maga a főszerkesztő áll kamerák elé, Peter Frey ráadásul közismert bizalmasa Angela Merkel kormányfőnek (a ZDF politikai műsorai általában közelebb állnak a keresztény pártokhoz).
