Bajban van a Budapest Airport fejlesztési pénze
Civilek szerint az EBB több tényezőt figyelmen kívül hagyott, amikor pénzt adott a fejlesztésre.
A Budapest Airport az elmúlt időszakban leginkább annak kapcsán került be a híradásokba, hogy a magyar állam vissza akarja vásárolni annak tulajdonjogát a jelenlegi, külföldi tulajdonosoktól. Azonban évek óta folyik egy nemzetstratégia szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított óriásberuházás is a területen, melynek célja az volt, hogy a forgalom jelentősen bővülhessen a 2020-as évek második felétől.
A projekt kapcsán azonban két civil szervezet is szót emelt, mondván nem készült értelmezhető hatásvizsgálat arról, hogy milyen következményekkel jár a bővítés a klíma, a zajhatás és légszennyezettség terén, ráadásul a környéken élők véleményét sem kérték ki. Mivel azonban ez egy nemzetgazdasági szempontból kiemelt projekt, a magyar állam nem mutatott tárgyalókészséget. A projekthez szükséges forrás azonban nem kizárólag állami pénzeket tartalmaz: a korábban 225 milliárd forintra becsült projektből 200 millió eurót (74 milliárd forintot) az Európai Beruházási Bank (EBB) finanszíroz.
A Telex szerint az EU költségvetéséből működő bank egy átlagos pénzintézethez képest jobban kell figyelnie, milyen beruházásokat hitelez, főleg úgy, hogy az EBB 2019 végén elhatározta, hogy „klímabankká” alakul, amelynek eléréséhez azt is vállalta, hogy 2020 végéig minden finanszírozási tevékenységét a Párizsi Megállapodás céljaihoz igazít. A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület (KLKE) ezért 2020 márciusában – a bank panaszkezelési mechanizmusa révén – panaszt emelt az EBB-nál a reptéri óriásprojekt finanszírozása ellen, azt hangsúlyozva, hogy a reptérfejlesztési projekt hitelének jóváhagyásakor az Európai Beruházási Bank több fontos szempontot is figyelmen kívül hagyott. Az EBB idén novemberben adott helyt a panasznak.
Ennek értelmében a maradék pénz – a teljes összeg mintegy harmada – folyósítását leállítják, amíg a Budapest Airport nem tesz eleget bizonyos kötelezettségeinek.
Ezek között szerepel a reptér kapacitásnövelését eredményező projektelemek, beruházások együttes környezeti hatásának értékelése, valamint a lakossági életminőséget firtató kérdésekre adott válasz. A reptér szerint ugyanakkor ez nem a finanszírozás felfüggesztése, „az EBB csupán új eljárásjavaslatot fog megfogalmazni a repülőtéri beruházásokra vonatkozóan”.
(Kiemelt kép: Budapest Airport. Fotó: Shutterstock)
