Az ellenzéki pártok nem kérnek Botka listájából

Tapintható a feszültség az MSZP-ben, nincs ellenzéki megállapodás, valamit lépni kell – korábban erről beszéltek lapunknak szocialista forrásaink. Volt, aki azon gondolkodott, értelmiségi aláírásgyűjtést szervez az összefogás érdekében, más az októberi választmányi ülésre készült paprikás hangulatban. Bár a legutóbbi választmányi összejövetelen Hiller István testületi elnök csitítani igyekezett a kedélyeket, még így is volt, aki zárt ajtók mögött – sajtóértesülések szerint – programjának átgondolására kérte Botka Lászlót, illetve azt nehezményezte, hogy nincs a pártnak érdemi szövetségese.

Különösen a fővárosi szocialisták tartottak attól, hogy ha az ellenzéki állóháború folytatódik, nekik esélyük sem lesz mandátumhoz juttatni az embereiket. Augusztusban lapunknak több ellenzéki politikus is azt mondta, Botka lépéskényszerben van, valamit tennie kell a közeljövőben.

Gyurcsány Ferenc taktikája (hogy ellenszegül Botka kiszorítósdijának), úgy tűnik, sikerre vezetett. A szocialista jelölt foglyává vált annak a véleményének, miszerint a DK-elnök neve nem szerepelhet a közös listán. Arcvesztés nélkül nem tudott (nem is akart) a csapdából szabadulni, ezzel azonban beleszorult az összefogás kerékkötőjének szerepébe.

A Liberálisok beálltak ugyan Botka mögé, ám Karácsony Gergely, a Párbeszéd elnöke nem jelent meg az MSZP miniszterelnök-jelöltjének évadnyitó rendezvényén. Az ATV-ben ezt azzal indokolta, hogy a szocialisták kicsit előreszaladtak a szövetségkötés sugalmazásával, hiszen ő nem ír kulturális programot az MSZP aspiránsának, amint azt az ATV.hu közölte.

Fotó: Bazánth Ivola

MSZP-s forrásaink ezt a nyilatkozatot a kötelező tánc részének nevezték, azt súgták, a Párbeszéd végül úgyis szövetséget köt az MSZP-vel. AZ LMP és a Momentum viszont rendíthetetlenül jelezték, ők nem vesznek részt a szövetségben. Az utóbbi két pártot épp Botka közös listára vonatkozó ajánlatának bejelentése előtt egy nappal hívta tárgyalni Juhász Péter Együtt-elnök, hogy a pártjaikat tömörítő választási szövetségről, az új pólusról tárgyaljanak. Az Együtt már korábban közölte, szerintük sokkal több szavazót lehetne összehozni, ha az újak listán külön indulnának, de egyéni jelöltjeiket egyeztetnék a szocialistákkal és a többi párttal. Az MSZP viszont teljes összefogást akar: a közös lista és a közös egyéni jelöltek híve.

De van-e létjogosultsága a teljes összefogásnak, vajon akarják-e a választók?

A Liberálisok megbízásából készült, lapunk birtokába került felmérést augusztus végén készítette a Závecz Research. E szerint a választópolgárok kétharmada úgy gondolja, a kormányváltáshoz teljes ellenzéki összefogásra van szükség, míg egynegyedük szerint nincs erre szükség. A kutatás szerint „az MSZP és az LMP táborában a legerősebb a teljes összefogásra való igény: mindkét csoportban csaknem kilencven százalék támogatja ezt, s csak hét százalék ellenzi. A DK hívei kö­­ré­­ben 83 százalék a közös listával és jelöltekkel egyetértők aránya, 13 százalék nem helyesli. A Jobbik hívei körében legnagyobbak az ellenérzések” – állapította meg a Závecz Research. A cég szerint a bizonytalanok kétharmada is teljes körű összefogást akar.

Feltehetően ezt próbálja segíteni Botka azzal, hogy egy ideje hátrébb lépett saját pártjától, mellőzi az MSZP-s jelképek használatát, a Kormányváltó Szövetség elnevezéssel, valamint a kék háttér és a trikolór szerepeltetésével azt sugallja, hogy a politikai szervezetek felett áll. Ezt erősítette az is, hogy a pártoknak adresszált ajánlatát elsőként Molnár Gyula pártelnök s vele az MSZP fogadta el.

Botka mostani javaslata az elmúlt időszak közvélemény-kutatási adatai­­ra épít. (Lásd táblázatunkat.) E szerint az MSZP a lista felét odaadná a többi pártnak. A 96 helyet három nagyjából azonos részre osztották, és így határozták meg, hogy az adott pártnak hány képviselője lehet a közös választási lajstromon. Harmadonként 16-17 képviselő jutna így az MSZP-nek és összesen ugyanennyi a többi pártnak. Az ajánlat szerint továbbra sem kerülhetne fel a közös listára a DK elnöke, azt javasolják neki, induljon egyéni körzetben. Gyurcsány Ferenc nemrégiben azt mondta, nem zárja ki, hogy egyéniben is induljon az országgyűlési választásokon, de továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a DK vezető politikusai – őt is beleértve – szerepeljenek egy közös ellenzéki országos listán.

Így nehéz lesz megállapodni. Az MSZP stratégiája egy­­értelmű: aki nem csatlakozik, az Orbán hatalomban tartását segíti. Készítettek egy tablót is ennek illusztrálására, az ellenzéki pártok logóit visszajelzésük alapján teszik majd fel a kormányváltó vagy az Orbánt segítő mezőbe.

Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke ezt bántónak tartja.

– Mindjárt a Fidesz ügynökei vagyunk, ha valamiben nem értünk egyet százszázalékosan Botka Lászlóval?

Azt mondja, ultimátumszerűnek tartja Botka ajánlatát. Ők a kis pártok külön listájában hisznek, de egyéniben készek visszalépni MSZP-s, DK-s vagy LMP-s jelöltek javára is.

A Liberálisok pozitívnak tartják a felvetést, a Párbeszéd jelezte, részt vesz mind az Együtt, mind az MSZP által kezdeményezett tárgyalásokon. Szerintük a kormányváltáshoz elengedhetetlen, hogy az egyéni választókerületekben mindenhol egy hiteles, a sokszínű ellenzéki szavazótábor integrálására képes jelölt legyen a Fidesz kihívója. Fontosnak tartják, hogy az egyeztetéseknek nem a még meg nem szerzett mandátumok osztogatásáról kell szólnia, hanem arról, hogy az ellenzéki pártok közötti együttműködés mely formája teszi lehetővé, hogy 2018-ban kormányváltás legyen Magyarországon.

A Momentum elutasítja az ajánlatot. E-mailben e közleményt juttatták el lapunkhoz: „Botka ugyanazt kínálja most, 2018-ban, amit Mesterházy kínált 2014-ben. Az eredmény ismert, mai napig isszuk a levét a 2014-es összefogás kudarcának, nem szeretnénk hozzájárulni ennek megismétléséhez. A Momentum nem azért politizál, hogy parlamenti székekhez jusson, hanem hogy jobb hellyé tegyük Magyarországot, így nem az számít, hogy hány parlamenti helyet ajánl az MSZP.”

Az LMP elnöksége hamarosan megtárgyalja az ajánlatot, de Kanász-Nagy Máté szóvivő szerint nagy valószínűséggel nemet fognak rá mondani.

– A kormányváltásban vagyunk érdekeltek, de ennek két feltétele van: csak új szereplőkkel és új lendülettel lehet ezt elérni, valamint az elmúlt harminc év vezető politikusai nem szerepelhetnek együtt az újakkal, mert annak bukás lesz a vége. 2010-ben és 2014-ben is így történt. Jó lenne végre arról beszélni, hogyan lehet megváltoztatni ezt az országot, kinek mit tartalmaz a programja – mondja a szóvivő.

A DK szerint nincs új elem az ajánlatban. Úgy látják, Botka László korábbi, már többször elmondott javaslatát ismételte meg, ezért érdemben nem foglalkoznak vele. Készek a tárgyalásokra, de ismételten felhívják a figyelmet arra – mint közleményükben áll –, „ahogy mi elfogadjuk a reménybeli szövetségesek kongresszusi döntéseit az együttműködés módjáról, úgy kérjük, hogy ők is tartsák tiszteletben a DK pártszavazáson hozott döntését”. A pártszavazáson a tagok 94 százaléka elutasította a Gyurcsány nélküli listát.

Ha elfogadnák a Botka-ajánlatot, az MSZP mellett a DK-nak és az LMP-nek várhatóan lenne frakciója a parlamentben, a többieknek (Együtt, Párbeszéd, Liberálisok) erre kevés esélyük maradna. Az előbbi pártok vélhetően most úgy vélik, az MSZP-vel való szövetségkötés nélkül még többre lennének képesek.

Ebben a helyzetben Botka dönthet úgy is, feladja, hogy Gyurcsány ne szerepeljen a közös listán, vagy magát a közös listát dobja ki az ablakon, hogy tovább tudjon lépni. Arcvesztés nélkül egyik megoldás sem megy. De határozhat úgy is, hogy kivár, hátha az utolsó pillanatban a pártok egy része meggondolja magát. Az ellenzéki forgatókönyv lapzártakor úgy fest, a pártok egymással szemben próbálnak jobb pozíciót kiharcolni maguknak, ami nemcsak a Fidesznek, hanem a rovásukra egyre jobban erősödő Jobbiknak is kedvez.

Harcolok tovább – Botka: A választók megbüntetik azokat, akik nemet mondanak

Néhányan azt a hazug látszatot próbálták kelteni, hogy létezik olyan megoldás, miszerint a 106 egyéni körzetben közös jelöltekkel, de külön listákon indulunk – állítja Botka László, az MSZP kormányfőjelöltje a DK és az Együtt ötletéről. Szerinte két pólus van, az egyik különböző álviták mögé bújva Orbánt támogatja, a másik képes hazában és nem pártban gondolkodni. Az LMP és a Momentum különutasságáról azt mondja, az orbáni és a demokratikus világ között félúton nincsen semmi.

– Nagyvonalú vagy inkább kétségbeesett ajánlatot tett az ellenzék pártjainak?

– Nagyvonalú, de a lényege, hogy ez az egyetlen, nem vágyálmokra, fantáziákra, hanem tényekre alapozott ajánlat. A listán lévő helyek felét felajánlottuk lehetséges szövetségeseinknek. A szocialista párt, mint a legnagyobb és egyben legnagyobb felelősséggel bíró demokratikus párt kész volt az áldozatra, egyhangúlag támogatták a javaslatomat. Valamennyi meghívott szervezetnek garantált képviselete lenne a parlamentben. Ráadásul, ha a választásokon jól szerepelünk, még frakciót is tud alakítani az összes párt. Ma az MSZP-n és a Jobbikon kívül egyetlen ellenzéki párt sem lehet biztos abban, hogy egyedül eléri a parlamentbe jutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt. Ráadásul az ajánlatban szerepel az is, hogy a koalíciós kormányzás a cél. Mert mi kormányzásra és nem túlélésre készülünk.

– A kétségbeesett jelzőnek lehet létjogosultsága, hiszen a választmányi ülésen néhány szocialista állítólag programja átdolgozására kérte önt. Mások azért kritizálták, mert becsukja mindenki előtt a kaput, kevés az idő a választásokig, és még nincs érdemi szövetséges.

– Azért tisztázzuk: az ajánlat politikai tartalma nem változott, ezt mondom január óta. Bárki bármit mond, csak akkor van esélye az ellenzéknek, ha 106 közös jelöltet állít, s ezt akkor tudja megtenni, ha közös a lista is. Néhányan azt a hazug látszatot próbálták kelteni, hogy létezik olyan megoldás, miszerint a 106 egyéni körzetben közös jelöltekkel és külön listákon indulunk. De nem!

– Most az Együttre és a DK-ra utal.

– Ha külön pártlisták vannak, akkor egyetlen közös egyéni jelölt sem lehet. Koordinált indulás esetén a pártok megállapodnak abban, hogy bizonyos körzetekben csak egyik, a többiben pedig a másik állít jelölteket. Ez azt az üzenetet hordozza, hogy az ellenzék nem akar győzni, hisz még közösen indulni sem tudnak, nemhogy kormányozni. Aki a koordinált indulás híve, az a meglévő baloldali táborból akar magának kiharapni egy nagyobb szeletet.

Fotó: Bazánth Ivola

– A szocialisták azért voltak feszültek, mert a DK sikeresen blokkolta az MSZP és Botka László népszerűségének növekedését. Ön a Gyurcsány-afférral lényegében a megállapodásra képtelen politikus szerepébe szorult.

– Szeptember vége van. Az utolsó órában vagyunk ahhoz, hogy megmutassuk, mi, demokraták vagyunk az alternatívája Orbán rendszerének. Választóink elsöprő többsége együttműködést akar. Kutatásaink szerint az engem ért DK-s támadások miatt sok potenciális kormányváltó választópolgárnak ment el a kedve attól, hogy az ellenzékre szavazzon, közben a Demokratikus Koalíció támogatottsága nem nőtt.

– A közös listáról való megállapodás gátja lehet, hogy az Együtt az ön bejelentése előtt egy nappal újra felmelegítette az „új pólusos” tárgyalásokat, valamint Gyurcsány Ferenc nemrégiben azt nyilatkozta, a közös ellenzéki listára mindenképpen fel akar kerülni.

– Győzni csak közös listával lehet. Két pólus van, az egyik különböző álviták mögé bújva Orbánt támogatja, a másik képes hazában és nem pártban gondolkodni.

– Eddig csak a Liberálisok álltak ön mögé.

– Egyszerű, de történelmi döntést kell hoznia minden pártvezetőnek: Orbán hatalomban tartása vagy a leváltására egy szövetség létrehozása a cél. Azért történelmi a döntés, mert most le tudjuk váltani, de később már esélyünk sem lesz rá.

– A Momentum és az LMP már régen kimondta, hogy nem akar önökkel együtt indulni. Az ajánlat egy utolsó kísérlet arra, hogy meg­­gondolják magukat?

– Nekik is tudomásul kell venniük, hogy az orbáni és a demokratikus világ között félúton nincsen semmi. Ez olyan, mint az országút: az úttest közepén csak szaggatott csíkok és döglött macskák vannak.

– Magát akarta védeni ezzel az ajánlattal, hogy mindent megtett az összefogásért?

– Nem. Én kormányt akarok váltani.

– Le akarja zárni az ügyet október 23-a előtt?

– Fél év van csak a választásokig. A választókat az érdekelné inkább, hogy milyen Magyarországot akarunk. Őt nem lehet hülyére venni, átlát az álvitákon, és pontosan tudja, ki akarja elzavarni Orbánt, és ki az, aki csöndben asszisztál neki.

– Mi lesz az egyéni körzetekkel?

– Ott nem látok nagy problémát. Az országjárásomon megismertem a demokratikus oldal mind a 106 egyéni körzetben esélyes jelöltjeit. Gyorsan meg fogunk állapodni ebben a kérdésben. Nem fog érdekelni az, hogy az adott jelölt melyik párttal szimpatizál inkább.

– Eljöhet az a pillanat, hogy hagyja a csudába az egészet?

– Sokakban él ez a remény, de szó sincs erről. Nem látok más győzelmi stratégiát. Kőkeményen harcolok tovább. Erőt az ad, hogy ismerem a választópolgárok véleményét: nagyon meg fogják büntetni azokat, akik az ajánlatunkra nemet mondanak, és megágyaznak Orbán újabb győzelmének.