Az egyetlen EU-tagállam Magyarország, ahol nincs női miniszter

A rendezvényen a norvég és az amerikai nagykövet, civilszervezetek és a témát kutató tudományos szakemberek, valamint a közelgő önkormányzati választásokon induló pártok – női – képviselői vettek részt. A kormánypárt kivételével. A FIDESZ ugyanis – a szervezők felkérése ellenére – egyetlen politikusát sem delegálta az eseményre.

„A nők részvétele a politikában – hazai és nemzetközi körkép címmel rendezett eseményt az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség szervezte.

Ez utóbbi szervezet több tagja – elsősorban az emberi jogi kérdésekkel foglalkozó egyesületek, alapítványok – rajta vannak a sajtóban a közelmúltban ”a piszkos 13„ néven hivatkozott csoportnak: ezek azok a norvég támogatásban részesült szervezetek, melyek adatait kereste és lefoglalta a rendőrség az

(A 168 órának nyilatkozó, névtelenséget kérő szakember felhívta a figyelmet: a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség nem emberi jogi problémákkal foglalkozó tagjait – amelyek a ”hagyományos női értékekre„, például anyaság, stb. fókuszálnak – nem érinti a kormány vizsgálódása. Annak ellenére, hogy ezek ugyanúgy részesültek a norvég támogatásokból).

A rendezvényen felszólaló norvég nagykövet szerint szembetűnő, hogy egy olyan országban, mint Magyarország, ahol sok a képzett és tehetséges nő, a parlamenti képviselőknek csupán 10%-a tartozik a szebbik nemhez. A norvég támogatások pedig többek között a női esélyegyenlőséget, a nők érdekképviseletét is segíteni kívánják, ebből a szempontból is sajnálatos a magyar kormány hozzállása.

A nagykövet a 168 órának nyilatkozva azt mondta: ” ha több nőt akarunk a közéletben, politikában, cégvezetésben, akkor a férfiaknak aktívabb szerepet kell vállalniuk a háztartásban és a gyerekek ellátásában„.

A civil szférát ért kormányzati támadásokkal kapcsolatos kérdésünkre még annyit mondott: ”ha nem találunk a jelenlegi helyzetre megoldást, lehetetlenné válik az eddig támogatott, elkezdett projektek finanszírozásának folytatása, így elveszhet az eddig befektetett pénz. Ezért azon dolgozunk, hogy egy esetleges ilyen helyzet által okozott károkat minimalizáljuk, valamilyen, a törvényes keretek által megengedett módon.„

A nagykövet asszony beszélt arról is, hogy a norvég társadalom megdöbbenve értesült a norvég támogatásokkal kapcsolatos magyar kormányzati lépésekről, és sokan felteszik a kérdést: ”ha Magyarország nem kér a pénzünkből, miért kellene folytatnunk a támogatásukat?„.

A magyarországi civil társadalom erejét és bátorságát hangsúlyozta a konferencián M. A. Goodfriend, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Kiemelte többek között a Szabadság-téri német megszállási emlékmű ellen hónapok óta folyamatosan tiltakozó csoport kitartását, és hangsúlyozta, milyen fontos szerepük van a civilszervezeteknek a társadalmak jövőjének alakításában. Az ügyvivő sorolta az amerikai nőmozgalom története során elért eredményeinek a fontosságát, de azt is elismerte: van bőven tennivaló hazájában is ezen a területen, például a nők politikai szerepvállalásának növelése érdekében.

Az amerikai elnök által a közelmúltban tett, a civilszervezetek elleni támodásokról, ezek megfélemlítéséről szóló és a magyarországi helyzetre is utaló beszéde kapcsán a nagykövetség ügyvivője a 168 óra kérdésére azt mondta: abban próbálnak segíteni, hogy az egyének, civil csoportok a hangjukat hallathassák , mert ez nagyon fontos része a demokratikus társadalmaknak. ”Mert a civil társadalomnak erős gyökerekre van szüksége, ezért abban szeretnénk segíteni a civileknek, hogy meg tudják értetni a társadalom tagjaival, hogy milyen haszna van a civilszervezetek munkájának, hogy valódi partnerség alakulhasson ki az állampolgárok és az őket képviselő civilek között, a kormányoktól függetlenül."