Az egészségügy lassan omlik össze, nem úgy, mint a kártyavár
Komplett kórházi osztályok dönthetnek úgy, hogy nem írják alá a március 1-jétől érvényes egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló szerződést - véli Soós Adrianna, aki szerint sok helyen fél óra lesz a döntésre. A Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke szerint a folyamat a közkórházak lassú összeomlásához és a halottak számának drasztikus növekedéséhez vezethet.
Vasárnap lejárnak az egészségügyi szerződések, mindenki megkapta már az újat?
Nem, sőt több olyan intézmény is van, ahol azt az információt kapták a dolgozók, hogy legkorábban ma kapják kézhez az új szerződéseket. Ezeket még ma vissza is kell küldeni, így esetükben fél óra lesz döntésre, ráadásul azt mindenhol megtiltották, hogy a munkavállalók fotót készítsenek a szerződésről és azt adott esetben egy jogásznak is elküldjék. Korábban volt egy olyan előírás, amely szerint a dolgozóknak harminc napjuk van a megállapodás-tervezet áttanulmányozására, de ez rejtélyes módon kikerült a szabályzatokból. Azok sem jártak feltétlenül jobban, akik már megkapták a szerződéseket, sok helyen ugyanis nem voltak jók a munkaköri besorolások vagy nem jól határozták meg a szolgálati időt. Rengeteg hiba és kétség van még mindig, pedig már csak néhány nap van hátra március elsejéig.
Előfordulhat, hogy lesz, aki rosszabbul jár az új szerződéssel?
Igen. Néhányaknak csökkenhet is a bére, de múlt hét pénteki szabálynak köszönhetően, talán nem sokaknak. De vannak dolgozók – gyógytornászok, mentőtisztek, beteghordók, szülésznők, védőnők vagy diplomás ápolók - akik nem főállásban közalkalmazottként vagy munkaviszonyban dolgoztak, hanem szellemi szabadfoglalkozású státuszban, megbízási vagy vállalkozói szerződéssel. Most ezek is megszűnnek, így előfordulhat, hogy ők anyagilag rosszul járnak, mert magasabb adót kell fizetniük, mint korábban. A hálapénz eltörlése, elsősorban az orvosokat érintette, de a betegszállítóknak, az ápolónőknek vagy bizonyos asszisztensi területeken dolgozóknak volt ebből némi plusz bevételük. Nem óriási, de akinek 200 ezer a bruttó alapbére, annak a 20 ezer forint is jelentős plusz. Szóval nagyon-nagy most a belső feszültség.
Hányan lehetnek azok, akik nem írják alá az új szerződést?
Erről nincs pontos adat, mert ez egy egyéni döntés, ami bármikor változhat. Azt viszont felmértük, hogy hányan vágyódnak el az egészégügyből. A nővérek 20 százaléka nem szeretne az állami egészségügyben dolgozni, megint húsz százalék pedig a magyar egészségügytől maradna távol, további 25 százalék pedig nem szeretne olyan helyen alkalmazott lenni, ahol ezek az új szabályok érvényesek. Riasztó adat az is, hogy a szakdolgozók 95 százaléka elégedetlen a bérével. Az elmúlt hetekben pedig egyre többen keresnek meg azzal, hogy szeretnék megszüntetni a jogviszonyukat, mert van egy új álláslehetőség vagy külföldre mennek dolgozni. Ők eddig a felmondási tilalom miatt nem léphettek ki. Nem állítom, hogy ez tömeges jelenség, de a jelenlegi helyzetben néhány százalékos kilépést is bőven megérez az egészségügy, mert így is hiány van a dolgozókból.
Akkor most adódik egy kiskapu a felmondásra.
Igen, aki már döntött, megragadja az alkalmat és egyszerűen nem írja alá a szerződést. Ezzel megszűnik a munkaviszonya. Orvosokat is kérdeztem, többen is azt mondták, hogy az utolsó pillanatban fognak dönteni. Kellene még idő.
Komplett kórházi osztályokról hallani, hogy ha nem teszik rendbe a hibás, hiányos szerződésüket, akkor felállnak és másnaptól nem lesz ellátás, mondjuk a traumatológián. Ez valós veszély lehet?
Nagyon is valós veszély, hogy komplett osztályok állnak fel, ha nem tudnak megegyezni az intézményekkel. Már az is nagy érvágás, ha mindenhonnan elmegy egy-két ember, mert így is alig bírja a terhelést az egészségügy. Legutóbb egy intenzív osztályról hallottam, hogy megelégelték és nem írják alá a szerződést, ha nem változik a helyzet.
Melyik ez a kórház?
Az maradjon titok.
A kórházak részéről előfordulhat nyomásgyakorlás? Van erre példa?
Igen. Van olyan megyei osztályvezető, aki közölte, hogy ha nem írjak alá a dolgozók a szerződést, akkor a megyében sem kapnak később állást. Ez teljes mértékben elfogadhatatlan.
Mi lesz a megoldás, ha egész osztályok állnak fel?
Átcsoportosítják a dolgozókat egy másik osztályról. De ezzel együtt biztos vagyok benne, hogy a halottak száma is nőni fog. Mert az egészségügy nem úgy omlik össze, mint a kártyavár, hanem lassan. Egyre kevesebb dolgozó és figyelem jut a betegekre. Ha pedig nincs, aki elássa, megetesse a pácienst vagy időben elrendeljen bármilyen beavatkozást, akkor annak az a következménye, hogy egyre többen halnak meg.
Ezek szerint kimondhatjuk, hogy az egészségügyi dolgozókkal szembeni bánásmód és a szerződések körüli fejetlenség miatt nőhet a halálozási arány?
Igen, biztosan. Valószínűleg február 28-án éjfélkor nem teszik le a munkát és nem hagynak ott csapot-papot, mert az egészségügyben dolgozók felelősséget vállalnak a betegekért. De erre igazságtalanság alapozni. Az viszont már elképzelhető, hogy a néhány nappal ezelőtt elkészített márciusi műszakbeosztásból a hónap elején rengeteg ember egyszerűen kiesik. Akkor pedig a korábbi toldozott-foltozott rendszer léphet életbe.
A kormány történelmi béremelésről beszél, extra magas juttatásokról, mégis csalódott sok egészségügyi dolgozó. Van, aki ezzel az új helyzettel mégis elégedett lehet?
Kevesen, de például a rezidens orvosok, akiknek most jócskán megnőtt az alapbére, nem panaszkodnak. Viszont, velük kapcsolatban sem lehet általánosítani, mert nem mindegy milyen osztályon dolgoznak. Az orvosok 30-40 százaléka egyértelműen rosszabbul járt, de ennél is többen elégedetlenek. Nem vették figyelembe hogy a különböző szakterületek között az intenzitásban igen jelentősek a terhelésbeli különbségek. A korábbi munkaerőpiaci helyzet kikényszerítette az intézményekből, hogy ezekre a területekre plusz pénzeket adjanak, mert különben egyszerűen nem kaptak oda orvost és ápolót. Ilyen az intenzív terápia, sürgősségi ellátás, traumatológia, pszichiátria és még sorolhatnánk. Itt most ugyanannyi fizetést fognak kapni, mint egy olyan osztályon, ahol sokkal kisebb a terhelés, nem kell naponta életmentő beavatkozások tömegeit elvégezni. Nem véletlen, hogy ezek az osztályok mondják azt, hogy nem csinálják tovább. Ezzel eleve az orvosok között is kialakult egy ellentét. Ráadásul csak ők kaptak béremelést, a szakdolgozók és technikai munkások nem, pedig az ő vállukon is hatalmas a teher és úgy érzik, a kormányzat semmibe veszi őket.
Ön most mit tanácsol, aláírják az egészségügyisek a szerződést, vagy ne?
Nehéz kérdés. Én azt mondom a dolgozóknak és a tagjainknak is, hogy ne adják fel a hivatásukat egy a kormány által kreált átgondolatlan helyzet miatt. Az tény, hogy méltatlan, bántó és megalázó, ami kialakult, de remélem, hogy a jövőben ezen lehet változtatni.
Ha valaki most aláírja és néhány hét vagy hónap múlva dönt úgy, hogy mégsem tetszik neki a helyzet, akkor komoly anyagi kieséssel számolhat, mert elesik a végkielégítéstől, amit most kaphatna.
Ezt mindenkinek egyénileg kell átgondolni, hogy megéri-e vagy sem. Egy harminc éve a pályán lévő szakorvos természetesen jobban járhat, de másoknál nem hiszem, hogy ez akkora horribilis összeg. De hiszek benne, hogy összefogva a következő időszakban el tudunk érni olyan változásokat az egészségügyi dolgozók számára, ami kedvező lesz, és úgy fogják érezni, hogy érdemes itt dolgozni.
Hogyan? Eddig nem úgy tűnt, hogy meghallgatják a szakszervezeteket. Van párbeszéd a kormánnyal?
Márciustól októberig csak mi, a szakszervezetek ostromoltuk a döntéshozókat. Párbeszéd viszont nem volt. Októbertől pedig folyamatosan jeleztük, hogy baj lesz, ekkor elindult egy minimális kommunikáció, azóta pedig a javaslatok hatására történtek változások. Például nem vesznek el minden kereseti többletet, vagy nem egy évre rendelik ki az embereket, hanem 44 napra. Ilyen értelemben látjuk, hogy van befolyás, van hajlandóság a változtatásra.
Mit tanácsolnak a kormánynak az intézményvezetőknek?
Ha a kormányzat azonnal feloldaná a bérkonfliktusokat a szakágak és a szakdolgozók között, az segítene, ahogy az is, ha kitolnák a szerződések aláírásának határidejét.
(Kiemelt kép: Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke beszédet mond a Tüntetés a magyar egészségügyért! elnevezésű demonstráción Budapesten, az Alkotmány utcában 2018. március 24-én. Fotó: MTI | Balogh Zoltán)
