Az ársapkák hosszútávon inkább rontanak a helyzeten

„Rövid távon talán megfogják az árat, de hosszabb távon inkább rontanak a helyzeten, mert elhúzzák az inflációt. Azonkívül nem nagyon logikus beavatkozás: rontja a gazdasági klímát és tulajdonképpen további áremelésekre serkenti a gazdasági szereplőket” – fogalmazott Bod Péter Ákos, a Jegybank korábbi elnöke az ATV Híradónak az ársapkákról.

A közgazdász szerint az ársapkák hosszútávú fenntartása további pénzromlást eredményez. Felidézte, hogy a legtöbb országban az inflációt ráengedték a gazdaságra, de közben támogatást kaptak a gazdasági szereplők. Franciaországban és Olaszországban például meghosszabbították az üzemanyag-adók csökkentését, az olaszoknál a kenyér és a tészta áfamentes lett. Több uniós államban pedig egyszeri szociális juttatásban részesültek a lakosok. Ezek ugyan gyorsabb ár-növekedést okoznak, de hamarabb lefutó inflációval.

Tóth Levente, a Bank360 elemzője az élelmiszerek ársapkájáról elmondta, hogy azok nem voltak képesek megfékezni az élelmiszerárak inflációját. Például a kenyérért csaknem 92, a sajtért 95 százalékkal kell most többet fizetni.

Az árstop szerinte sosem volt jó ötlet

Molnár László, a GKI vezérigazgatója szerint, hogy az árstop sose volt jó ötlet, mivel „ha adott termék ára rögzítésre kerül, akkor az a statisztikában annak a terméknek a súlyával egy nulla szorzót kap, tehát ténylegesen és fizikailag mérsékelné az árindexet, ha a kereskedők nem hárítanak ezt át más termékek árába, mint ahogy eddig is ez történt.” Vagyis a fogyasztó semmit nem nyer, hanem globálisan bukik mindenki.