Átrajzolták a menekültútvonalakat – ORFK: Nem követtek el bűncselekményt a mezőőrök
Nem követtek el bűncselekményt azok az ásotthalmi mezőőrök, akik június 20-án 19 óra 45 perckor a földre fektettek tizenegy illegális határátlépőt. Az, hogy mi történt aznap este a déli határnál, Toroczkai Lászlónak, Ásotthalom polgármesterének, a Jobbik alelnökének a Facebook-bejegyzéséből derült ki: az arccal a földnek heverő menekültek képeivel büszkélkedett a helyi mezőőrség éberségével.
A fotók és a Facebook-bejegyzés alapján a rendőrség hivatalból vizsgálatot indított – tudtuk meg az Országos Rendőr-főkapitányság sajtóosztályától. Az ORFK azonban nem tapasztalt jogsértést a mezőőrök intézkedése kapcsán. Elmondták azt is, hogy a mezőőrök a feltartóztatás után értesítették a rendőröket, ők pedig visszakísérték a tizenegy menekültet a határ túloldalára.
Az eset kapcsán Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke kényszerítés gyanúja, a Párbeszéd pedig bántalmazás gyanúja miatt indítványozta az eset kivizsgálását. Szigetvári Viktor lapunknak azt mondta, semmiféle hivatalos értesítést nem kapott még a vizsgálat eredményéről. Amikor megemlítettük, hogy az ORFK nem talált jogsértést az ásotthalomi mezőőrök intézkedésében, Szigetvári azt mondta: ez felháborító, hiszen egy lelkiismeretes vizsgálatot eleve nem lehet lebonyolítani néhány nap alatt, már csak a tanúk meghallgatása miatt sem, ráadásul a fotók magukért beszélnek. Véleménye szerint az biztosan nem szabályszerű egy mezőőr részéről, ha hátrakulcsolt kezű embereket letérdepeltet. Hangsúlyozta, az eset elmismásolásának az lehet a folyománya, hogy megnő az önkéntes rendőröket játszó paramilitáris csoportosulások száma. Csak aztán nehogy egyszer tragédia legyen a vége! – mondta Szigetvári.
Fotó: Bazánth Ivola
Kétségtelen, egy idő óta hazánknak nincsen jó híre azokban az országokban, amelyekből Európa felé indulnak egy jobb élet reményében az emberek – és nem az ásotthalomi mezőőrök fellépése, hanem a magyarországi jogi háttér szigorítása miatt. A műszaki határzár, vagyis a kerítés ötlete épp Toroczkai Lászlóé volt, jórészt ennek kiépítéséhez kapcsolódtak a többször jogszabály-szigorítások.
A rendőrség mindezt úgy fogalmazta meg lapunknak, hogy „a komplex intézkedéssorozat és a jogi szabályozás szigorítása egyértelműen meghozta a várt eredményeket, ezáltal leszűkítette az embercsempészek tevékenységének a lehetőségeit”. Tény: 2015-ben országosan 662 ilyen bűncselekményt regisztráltak, számuk tavaly csaknem a felére, 351-re csökkent. A 2017-es adatok még nem állnak rendelkezésre. A számok értelmezéséhez tartozik, hogy a népvándorlás 2015-ben tetőzött. (Lásd keretes írásunkat.)
Emelték a tételeket
Az embercsempészés tendenciáival és a büntetéskiszabási gyakorlattal kapcsolatban választóvonalat jelent a 2015. szeptember 15-én hatályba lépett Btk.-szigorítás. Utóbbi törvénymódosítás – a jogi határzár bevezetésén túl – jelentős mértékben emelte az embercsempészés büntetési tételeit.A tömeges illegális migráció előtt az embercsempészés bűntette alapesetének elkövetői – büntetlen előélet, illetve beismerő vallomás esetén – ritkábban kerültek előzetes letartóztatásba, általában szabadlábon védekezhettek. Ekkor az alapeset büntetési tétele még legfeljebb három év szabadságvesztés volt. A későbbiekben az embercsempészéses ügyek szaporodásával a gyakorlat is szigorodott. A tömeges migráció időszakában – 2015 nyarán és szeptember első felében – az esetek száma ugrásszerűen megemelkedett, az elkövetések egyre gátlástalanabbá váltak, gyakran jártak együtt a migránsok sanyargatásával.
Emiatt az érintett ügyészségek a minősített embercsempészés gyanúsítottjai esetében a legtöbb esetben az előzetes letartóztatás elrendelését indítványozzák. A 2015 szeptemberében hatályba lépett Btk.-módosítás pedig a legenyhébb minősített eseteket is kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti, így azóta a vádhatóság – a különös méltánylást érdemlő ügyektől eltekintve – fő szabályként minden esetben indítványozza az őrizetbe vett embercsempész előzetes letartóztatását.
A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség járási szintű ügyészségei 2015-ben 110, embercsempészettel kapcsolatos ügyben emeltek vádat 170 vádlottal szemben, 2016-ban pedig 46 ügyben nyújtottak be vádiratot 95 vádlottal szemben. A Csongrád Megyei Főügyészségtől nem kaptunk adatokat.
A szigorítások miatt megváltoztak az embercsempészek módszerei is: egyre ritkább a szervezetten, kísérők által vezetett csoportok átjuttatása a határvonalakon, a csempészek sokkal inkább kis létszámú csapatokkal próbálkoznak. A leggyakrabban úgy, hogy különféle, erre a célra átalakított járművekben bújtatnak el néhány embert, illetve hamis okmányokkal próbálják bejuttatni a menekülteket az országba, vagyis rajtunk keresztül az unió területére. Ráadásul, úgy tudjuk, épp a megerősített védelem miatt, jóval drágább is lett az embercsempészek tarifája, ami tovább csökenti a próbálkozók számát. Az ORFK egyik illetékesétől megtudtuk azt is, hogy a nemzetközi bűnügyi együttműködés sokkal hatékonyabbá vált, mint korábban, amit forrásaink egyértelműen a parndorfi tragédiához kötnek. Mint ismeretes, 2015. augusztus 27-én 71 menekült – 59 férfi, nyolc nő, négy kisgyermek – lelte halálát annak a hússzállító teherautónak a hermetikusan lezárt, belülről nem nyitható rakterében, amelyet Ausztriában magára hagytak az afgán vezetésű bűnszervezet bolgár csempészei. Kiderült azonban, hogy a bandát már figyelték a hatóságok, de a tragédiát ennek ellenére sem tudták megakadályozni. A tizenegy elkövető ellen minősített emberölés, valamint bűnszervezetben elkövetett embercsempészet miatt emeltek vádat, a per a közelmúltban kezdődött a Kecskeméti Törvényszéken.
