Atomot a magyarnak!

Az MVM szerint az energiapolitikai terv három fő szempontot, „az ellátásbiztonságot, a versenyképességet és a fenntarthatóságot” tartja szem előtt; többek között markánsan meghatározza a kormány feladatait a paksi atomerőmű (2032–37-ig) meghosszabbított élettartamú blokkjait kiváltó új blokkok létrehozására, a nukleáris hulladék végleges elhelyezése tekintetében és a gázimport diverzifikálását elősegítő nagy kapacitású gázvezetékek és gáztározók rendszerének kialakításában.

Jelenleg úgy néz ki, hogy a kormány elszánta magát a cselekvésre és tényleg lesz új blokk Pakson. Az Energiaklub a hír hallatán azonnal nyílt levelet intézett Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz, amelyben kétségbe vonták a terv kivitelezhetőségét. „Megdöbbenve értesültünk arról, hogy kormánya az idei év első felében döntést kíván kikényszeríteni a Parlamenttől egy új atomerőműről” – írja a szakmai csoport. Így folytatják: „Az Ön által említett 2000 MW-os új atomerőmű ára a jelenlegi devizaárfolyamokon számolva elérheti a 4000 milliárd forintot. Miből finanszíroznák ezt a hatalmas beruházást? Magyarországnak jelenleg sincs, és az elkövetkező években sem lesz pénze arra, hogy egy ekkora volumenű, kétes gazdaságosságú ötlethez anyagi forrást biztosítson. Sehol a világon nem épült még tisztán piaci alapon atomerőmű. A bankok már a pénzügyi válság előtt sem támogattak atomerőművi beruházásokat, miért gondolja, hogy a pénzügyi és gazdasági válság közepette ezt mégis megteszik?”

Két éve nem veszik észre?

Az MVM maga is kiadott egy hírt a témában, amely az MTI-n volt olvasható. Eszerint a Paksi Atomerőmű bővítését megalapozó szakértői munkálatok már két éve folynak, így a szükséges parlamenti döntést követően megkezdődhetnek a tényleges előkészületek, többek között az engedélyezési eljárás.

A közlemény szerint a szakértői munkálatokon belül a műszaki, gazdasági, kereskedelmi, jogi és társadalmi szempontok elemzése is megkezdődött már.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök február 16-án jelentette be, hogy a kormány a paksi atomerőmű kapacitásának megkétszerezését javasolja.

A közlemény hangsúlyozza, hogy a kormányfő által megfogalmazott célok időben jól ütemezhetőek, az MVM csoport felkészült arra, hogy a szükséges beruházásokat alapvetően saját forrásokból, a cégcsoport erőforrásainak mozgósítása révén valósítsa meg.

Energiaklub: ne a lakossággal fizettessék meg!

Az Energiaklub reagálása az ügyre vészjósló: szerintük elképzelhető, hogy a kormány „ismét a magyar lakossággal fizetteti meg az óriási nemzetbiztonsági kockázatokat jelentő, súlyosan szennyező radioaktív hulladékokat termelő és az egész magyar energiarendszert eltorzító, gigantikus beruházás árát”.

Az Energiaklub ezen felül kifogásolja azt is: az új blokk nemhogy csökkentené, de növeli az ország energiafüggőségét.

„Az atomerőművek üzemanyagát Magyarország nem képes előállítani, azt csak külföldről – jelenleg Oroszországból – tudja beszerezni. Tehát a függőségünk egy új atomerőművel csak növekedne. Az atomerőmű nagyaktivitású hulladékainak sorsáról Magyarországnak szintén nincs koncepciója, azokat jelenleg a paksi atomerőmű területén őrzik. Az atomszemét nemcsak ma, hanem a jövőben is problémát fog okozni, hiszen a több százezer évig szennyező kiégett fűtőelemek kezelése óriási kiadásokat hagy örökül unokáinkra.” – írta az Energiaklub.

Fenntartható energiapolitikát atomerőművön keresztül?

Az MVM közleménye szerint a vállalatcsoport középtávú ületi stratégiájának meghatározó eleme a nemzeti energiapolitikai célkitűzések megvalósítása, a versenyképesség biztosítása és a fenntartható fejlődés követelményeinek együttes érvényesítése.

Mindezeket elsősorban a megújuló energiaforrások növekvő alkalmazásával, a hazai lignitbázisú energiatermelés fejlesztésével és a nukleáris alapú villamosenergia-termelés részarányának növelésével képzelik el.

Könnyedén belátható: sem az atomhulladék, sem a lignit elégetése nem jelenti a megújuló energiaforrások nagyobb kihasználását – erősen gyanakodhatunk tehát, hogy az MVM vezetősége nem kifejezetten erre a területre szeretne koncentrálni, hanem már az új atomerőművet tervezi.

Krízishez vezethet a magyar energiapolitika

Még 2007-ben, jóval a pénzügyi válság és az orosz-ukrán gázvita előtt Dennis Meadows amerikai ökológusprofesszor, amerikai ökológiaprofesszor arra figyelmeztetett: Magyarország körvonalazódó energia- és klímapolitikája elkerülhetetlenül gazdasági krízishez vezet, amelynek megelőzőséhez legfeljebb az oroszországi energiaimport-függőség fokozásával lehet időt nyerni.

Dennis Meadows kifejtette: az ország döntéshozói tisztában vannak azzal, hogy a jelenlegi fejlődési pálya fokozatos energiaigény-növekedéssel jár. Az akkor elkészült és azóta elfogadott kormányzati hosszú távú stratégiák azonban ennek a kedvezőtlen tendenciának a megváltoztatására mégsem kínálnak megoldást. A két évvel ezelőtt, az Origón megjelent írásban a professzor kifejti: nem szabadna belenyugodni ebbe a helyzetbe, hiszen egyre inkább nyilvánvaló egy olajválság, ennek következtében pedig egy világgazdasági válság kialakulása. Bejött, állapíthatjuk meg ma.

Magyarországnak a stratégiáiban felvázolt fejlődési pályája ha ideiglenesen is, de úgy tartható, ha még inkább, lehetőleg teljes mértékben orosz energiaimportra támaszkodik - vélekedett akkor Dennis Meadows. Magyarázata szerint ugyanis Oroszország saját napi olaj- és földgáz-kitermelése az elkövetkező tíz évben valószínűleg még nem tetőzik, s a világpiaci áraktól függetlenedve esély lehet a magyarországi energiaszükséglet fedezésére. Azonban akármilyen döntést is hoz Magyarország, 25 év múlva mindenképpen jelentős energiahiánnyal kell számolnia - hívta fel a figyelmet a tudós. Érvelése szerint ezért ésszerűbb lenne már most a körvonalazódó stratégiáitól eltérő koncepciót követni, és drasztikus változtatásokat eszközölni a jelenlegi pazarló fogyasztási szokások megváltoztatására.

Nem jó megoldás az atomenergia

Az egyetemi tanár már akkor sem látta jó megoldásnak az atomenergiát, sem környezeti, sem pedig gazdasági szempontból. A nukleáris energiából áramot lehet előállítani, ez pedig rövid távon a közlekedés meredeken növekvő energiaigényére nem ad választ - fűzte hozzá. Dennis Meadows véleménye alapján a kialakuló "gazdasági katasztrófa" megelőzi azokat a környezeti és szociális krízishelyzeteket, amelyet a fogyasztói társadalom fenntarthatatlan fejlődése miatt bekövetkező globális felmelegedés a jövőben előidéz.

A gazdasági válság viszont hozzájárulhat ahhoz, hogy a klímaváltozás korábban feltételezett legextrémebb forgatókönyvei ne következzenek be. A professzor szerint a világ népessége már nem nő jelentősen a jelenlegihez képest, hiszen az energetikai korlátok, és az előrejelzések alapján már 2020-tól visszaeső élelmiszertermelés nem tesz lehetővé további jelentős bővülést.

Paks alkalmas egy új blokknak – de miért erőltetjük az atomot?

Az MVM közleménye emlékeztet arra, hogy a csoporthoz tartozó Paksi Atomerőmű Zrt. telephelye alkalmas akár a jelenleg üzemelő létesítmény kapacitásával megegyező új erőmű befogadására. Jelenleg az erőműtársaság négy blokkja közül három 500 megawatt kapacitású, míg a negyediket az év végéig növelik 500 megawattra.

Az Energiaklub kérdése egyértelmű Gyurcsány Ferenchez: ha Önnek valóban a függőség csökkentése a célja, akkor miért nem a lakossági és intézményi gázfelhasználás csökkentésére ír ki programokat, és alapvetően miért nem a megújuló energiaforrások terjedését akarja Ön segíteni.

Az Energia Klub szerint új energiapolitikára van szükség, amelynek kulcsa az energiahatékonyságban és a megújuló energiaforrásokban rejlik. A kormány elsődlegesen az energiaellátás biztonságáért felel, nem feladata, hogy új erőműveket építsen – állapítja meg a szervezet. Szerintük kormánynak olyan politikát kell folytatnia, amely a pazarlás fenntartása helyett növeli az energiahatékonyságot, és segíti a megújuló energiarendszerek elterjedését.