Átléphető küszöb – Roma gyerekeknek nyílt gimnáziumi kollégium Miskolcon
1963. augusztus 28-án mondta el Martin Luther King a világtörténelem egyik legfelemelőbb beszédét. Az amerikai polgárjogi aktivista híres „Van egy álmom” beszéde" nagyban hozzájárult az emberi és polgári jogok kiteljesedéséhez az Egyesült Államokban. Martin Luther King, száz évvel azután, hogy Lincoln elnök eltörölte a rabszolgaságot, szembesítette országát „azzal a tragikus ténnyel”, hogy az afroamerikai közösség milyen távol van az egyenlőségtől. „A négerek a szegénység magányos szigetén élnek, miközben körbeveszi őket a jólét óceánja. Száz évvel később a négerek az amerikai társadalom homályos zugaiban sorvadoznak, és számkivetettként élnek saját országukban. Ma tehát azért vagyunk itt, hogy a világ elé tárjuk ezt a megdöbbentő állapotot” – szónokolta a washingtoni Lincoln-emlékmű előtt.
Majdnem napra pontosan e felrázó erejű beszéd elhangzásának 55. évfordulóján, egy észak-magyarországi városban, Miskolcon felavattak egy kollégiumot, amelyet a híres emberi jogi aktivistáról neveztek el. A kollégiumot a hátrányos helyzetű roma diákok érettségihez juttatását célul tűző Dr. Ámbédkar Iskola nyitja, néhány villamosmegállónyira azoktól az utcáktól, ahonnan jogsértően lakoltatott ki többségében roma családokat az önkormányzat, hogy a lerombolt házaik helyén ékeskedhessen a diósgyőri futball stadion. Az idei tanévben 30 középiskolás költözik a kollégiumba. A diákok zöme Miskolc melletti falvakból, rettenetes szegénységből érkezik.
A kollégium megnyitása elsikkadt a napi hírek folyamában, pedig a tény mérföldkőnek tekinthető abban a roma emancipációs küzdelemben, amelyet az Orsós János pedagógus és Derdák Tibor szociológus által 12 éve alapított Dr. Ámbédkar Iskola működése fémjelez. Az ügy jelentőségét Balog Zoltán romaügyi miniszterelnöki biztos – az előző kormányzati ciklusban humánerőforrás miniszter – is átérezte, mert lobbizásának köszönhetően az iskola 55 millió forintot kapott a miniszterelnöki keretből a kollégiumi megvételére.
A kollégium megnyitása friss kutatási eredmények felől közelítve is kitüntetett figyelmet érdemelne: nemrégiben hozták nyilvánosságra ugyanis a Magyar Ifjúság Kutatás 2016-ot, amely négyévenként vizsgálja a magyar fiatalok helyzetét. E kutatás adataiból született a Margón kívül című kötet, amely az oktatási és a társadalmi mobilitási adatokat elemzi. Ezekből kiderül, amit Orsós János és Derdák Tibor már évek óta minden létező fórumon, nyilvános felületen jelez: a 16 évre csökkentett tankötelezettség, a közmunka és a sehova nem vezető szakképzésben megszerezhető állami ösztöndíjak kiszippantják a diákokat a gimnáziumokból. A kutatásnak a 24.hu által idézett számaiban ez így jelentkezik: a roma fiatalok több mint hét tizede legfeljebb általános iskolai végzettségű, további egynegyede szerzett szakmunkás bizonyítványt, érettségije mindössze öt százaléknak van, diplomáig pedig egyetlen megkérdezett sem jutott el, ezzel szemben a korcsoporthoz tartozó nem roma fiatalok csaknem 40 százaléka már érettségizett, s több mint egytizedük le is diplomázott.
– Régóta készülünk arra, hogy ezt a küszöböt átlépjük – mondta az avatóünnepség előtt az igazgató, Derdák Tibor. Kezében – utalva az iskola fenntartójára –buddhista imakönyvet tartott. – Ebben nem csak buddhista szövegek vannak, hanem keresztények is, köztük Martin Luther King híres beszéde – mondta az igazgató, ezzel mintegy kijelölve az ünnepség sodrásának irányát is: az őt követő felszólalók mindegyike utalt arra, hogy a romáknak is van egy álmuk.
aHang
Fontos közügyekben fellépni és új utakat, eszközöket biztosítani a változás eléréséhez. Megszólítani mindenkit - online, az éterben vagy az utcán – így szól az aHang elnevezésű kezdeményezés bemutatkozója. A 2017-ben indult közösségi vállalkozás azzal hívta fel magára először a figyelmet, amikor az ápolási díj emeléséért folyó küzdelembe bekapcsolódtak. A tiltakozás – többek között az aHangnak is köszönhetően – egyre erőteljesebbé vált, és pártokon átnyúló céljaival több tízezer embert szólított meg és állított az ügy mellé. Az aHang ezúttal az Ámbédkar Iskola céljainak elérésébe és problémái felhangosításába is bekapcsolódna. Mik ezek a problémák? – Jelenleg ott tartunk, hogy ha 16 évesen egy diák ott hagyja az iskolát és bekopogtat a munkaügyi hivatal kapuján, azzal, hogy munkanélküli, akkor azonnal kap havi szinten 50 ezer forintot, de inkább többet. A közmunka és a leszállított tankötelezettség eltünteti a cigány fiatalokat a gimnáziumból, ez a helyzet. A zsákutcás szakképzésben is több tízezer forint a megszerezhető ösztöndíj, míg a gimnáziumi tanulmányokat az állam alig támogatja. A szakképzés pedig sehova nem vezet – magyarázza Orsós János. - Az aHang itt kapcsolódna be. Szeretnénk felhívni a társadalom figyelmét arra, hogy a 16 évre csökkentett tankötelezettség, a közmunka milyen kilátástalanná teszi a hátrányos helyzetű fiatalok jövőjét. A következő hetekben előkészítünk egy országos kampányt és további intézményeket keresünk, akik hasonló problémával küzdenek a közmunka és a szakképzés átalakítása miatt – mondja Papp Dóra aktivista, a kezdeményezés vezetője.
Az iskola igazgatójának beszédét követően a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke szólt. Vecsei Miklós felidézte, hogy Derdák Tiborral sokat dolgoztak együtt. – Azaz: sokat küzdöttünk, estünk-keltünk. Dolgoztunk együtt egy szociális munka tankönyvön is, és arra jutottunk, hogy csak annyit kéne megtanítani, hogy „ott kell lenni”. A többi ebből fakad. Még meg kell említeni a bizalmat is. A bizalom kockázatos, de bizalom nélkül minden halott – fogalmazott, hozzátéve, hogy az elmúlt évtizedekben sokszor összeért az útja az Ámbédkar Iskolával, aminek köszönhetően barátokra, harcostársakra lelt.
Beszédet mondott a Badur Alapítvány képviselője, Gulyás Erzsébet is. Az angliai alapítású – és angol adományozók által fenntartott - szervezetnek különleges szerepe van a Dr. Ámbédkar Iskola életében: három éve a Badur segítségével vásárolták meg a miskolci épületüket, és ezzel a sajókazai cigánytelepről beköltöztethették az iskolát Miskolcra. „Intézményestül kiléptünk a gettóból” – fogalmazott akkor Orsós János. Gulyás Erzsébet beszédében nem a bizalmat, hanem a hitet emelte ki. – Hiszek a Dr. Ámbédkar Iskolában – szögezte le.
Örömének adott hangot Kállai Ernő, egyetemi tanár, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos kutatója is. – Az ilyen iskolák hozzásegítik a roma fiatalokat ahhoz, hogy egy szebb jövőt álmodjanak maguknak. Az általános iskola befejezését követően a roma diákok is elkezdik a középiskolát, de nekik valahol a felénél véget ér az iskola. Ez nagyon rossz, ezen túl kellene lépni – mondta, hozzátéve: jó hallani azt, hogy „romák építették fel ezt az országot”, hiszen valóban sok roma munkás dolgozott útépítéseknél, lakótelepek építésénél. De már nagyon örülne, ha azt hallaná, hogy a tudományos, művészeti életben is építik a romák az országot. Reményének adott hangot, hogy azok a fiatalok, akik most az iskolapadot koptatják, nemsokára bekopogtatnak egyetemi szobájába, és ott találkoznak újra.
Enyedi Zsolt, a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora a Dr. Ámbédkar Iskolával közös értékeikről beszélt. Mindkét intézmény hisz az emberi méltóságban, a demokratikus jogállamban és a társadalmi igazságosságban. Fontosnak nevezte, hogy ne vesszenek el tehetségek, hiszen ezen múlik a jövő. Elmondta, hogy a CEU-n 15 éve folyik munka roma fiatalokkal: a világ minden tájáról fogadják őket, hogy egy éven keresztül felkészítsék őket a mester és doktori programok felvételijére. Egy ideje Dr. Ámbédkar-os fiatalokkal is dolgoznak a CEU munkatársai, a program a CEU-n tanuló diákok és az ott tanítók lelkesedésén nyugszik. – Az ilyen kollégiumok azok, amelyek igazán lendíteni tudnak egy országon. A magyar történelem megmutatta, micsoda erő sarjad a kollégiumokban – tette hozzá, és mindenki értette, milyen áthallása van mondatainak.
A Martin Luther King Kollégium díszszalagját a Lungo Drom képviseletében Farkas Félix, a parlament roma nemzetiségi szószólója vágta át.
Az ünnepségen megjelent és köszöntő beszédet mondott Európai Buddhista Unió elnöke, Ron Eichhorn. Személyesen nem, de üdvözlő beszédével köszöntötte a kollégium megnyitását Váradi Gábor, a miskolci roma nemzetiségi önkormányzat elnöke is.
Megy a láng Sajókazára
A Dr. Ámbédkar Iskola alapítói azt szeretnék, ha nem csak úgy „magában állna az iskola és a kollégium”, s az itt tanuló gyerekek nem csak az iskolából, hanem a megyéből, más városokból, esetleg az országhatáron kívülről is barátokra, társakra lelnének. – Ma három karrierút nyílik meg a roma fiataloknak. Közmunkások lesznek, jobb esetben gyári munkások itt a városban vagy vendégmunkások külföldön. Akik ebbe az iskolába jelentkeznek, többre vágynak. Mi sem tudjuk, mi az a több, de azt látjuk az országban, hogy bárki, aki eljut az érettségiig, más társadalmi osztályba kerül. Mi itt azt szeretnénk a tanulóinknak ebben az iskolában biztosítani, hogy a szűk, borsodi karrierlehetőségeiken messze túl is lássanak. Például azt, hogy az érettségi megszerzését követően az egyetem már nem egy megközelíthetetlen világ – fogalmazott Derdák Tibor, hozzátéve, hogy ehhez a munkához partnereket keresnek. Olyan partnereket, akiknek segítségével az itt tanuló diákok a magyar társadalom ugyanolyan tagjává tudnak válni, mint bárki más. Erről szól Martin Luther King üzenete. Ezt az üzenetet megértve ajánlotta fel Tompa Gábor, a rákosligeti 264. számú Hunyadi János Cserkészcsapat egyik vezetője segítségét az iskolának.
– Ez egy 95 éves csapat, amely igyekszik a cserkészek aktuális vezetői garnitúrájától függetlenül, a saját értékei szerint működni. A küldetésünk arról szól, hogy értelmes elfoglaltságot kínáljunk a fiataloknak. A cserkészet a pályaorientációban is segíthet. Az operaház nyugalmazott karigazgatója például ezzel a cserkészcsapattal volt először operában, ahol egész életét meghatározó élményt szerzett – mesélte. Tompa Gábor elmondta azt is, csapatuk segít képezni az Ámbédkar Iskola cserkészeit. – Segítünk elvinni a lángot Sajókazára – tette hozzá.
