Apud miért politizál még mindig?

„Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nem lehet az oroszokkal olyan megállapodást kötni, olyan szerződést aláírni, melyet tíz évre titkosítanak... Ez a mi életünk, ez nem a kormány biznisze, ez a mi életünk, kedves barátaim” – halljuk Orbán Viktor 2008-as hangját, és látjuk tátogni a 2014-es Bajnai Gordont egy videón. Bajnai saját hangján fordul a finisre: „Április hatodikán azt is mondjuk el...”, majd Orbánnal együtt szónokolja, „eddig és ne tovább, sőt hátrébb az agarakkal”.

Mire jó ez?

Az Alaptörvény szerint a kereskedelmi csatornák kizárólag ingyen sugározhatnának politikai reklámot a kampányban, ám egyikük sem élt a lehetőséggel, így a korteskedésben a 2010-esnél szélesebb tér nyílt a net, különösen a Facebook előtt.

– A Jobbik kommunikál régóta a legügyesebben a Facebookon: üzenetei mozgósítóak, közösségalakításra ösztönöznek. A Fidesz szintén felvette a ritmust, a baloldalon pedig a Milla fedezte fel leghamarabb a közösségi oldal erejét. Az MSZP reagált a legkésőbb, de mára felzárkózott a többiekhez – véli Félix Anikó, a Maven7 Hálózatkutató politikai elemzője.

A cég a Political Capitallel közösen végzett kutatást Politikai helyzetjelentés a Facebookon címmel, 260 ezer felhasználó „valódi politikai aktivitását” elemezve.

Mi méri a hatékonyságot?

– A lájkok száma nem releváns információ. Mi csak azokat a kedveléseket vesszük figyelembe, amelyek tényleges aktivitást hoznak a pártokhoz tartozó oldalakon: konkrét posztokra érkező tartalmakat, hozzászólásokat. Ezek ugyanis egyértelműen a szimpátia jeleként értelmezhetők. Fontos a téma és a megfogalmazás is. A baloldal rárepült ugyan Paks ügyére, de a feldolgozás nem sikerült túl jól.

Lévai Richárd közösségimarketing-specialista szintén úgy látja, a Facebookon is megmutatkozik a jobboldal fölénye.

– A Fidesznek és a Jobbiknak jóval nagyobb az aktív tábora, mint a baloldali pártoknak. Utóbbiak közül a DK rajongói a legaktívabbak és politikailag a leginkább mobilizálhatók – véli Lévai. – A Fidesz jelenleg 121 ezres rajongói bázisának a fele aktív. Az MSZP 90 ezer támogatójából 30 ezer, a Jobbik 197 ezerjéből 84 ezer. A DK-nál 34 ezerből 14 ezer, az Együtt–PM esetében a 170 ezerből 39 ezer. A számokat persze jelentősen befolyásolják az aktuális közéleti, politikai események. A Fidesz a 35–44 és 55–64, a Jobbik a 18–24, az LMP a 25–34, míg az MSZP, a DK és az Együtt–PM is az 55–64 közötti korosztályban a legerősebb.
Persze vannak tuti trükkök.

– Sokan nem tudják, hogy ha lájkolom egy párt oldalát, a hirdetésük mellett az én nevem is megjelenik az ismerőseimnél – magyarázza Lévai Richárd. – Sőt egy lájk után bárkit könnyen át lehet vinni egy kampányoldalra, így tartva napirenden azokat a témákat, amelyek iránt egyszer már érdeklődést mutatott.

Minél egyszerűbb a tartalom, minél civilebb és közelebb áll az emberekhez, annál jobb.

– A közösségi média lényege, hogy demokratikus – folytatja Félix Anikó. – Ezen a fórumon a politikus sokszor hétköznapi emberként jelenik meg, boldog családdal, mosolygós gyerekkel, kutyával, macskával. Ezekkel lehetetlen bukni, szimpatizánsokat, szavazatokat hozhatnak. Ellenpélda Bajnai Gordon. Nála alig találni civil tartalmat. Igaz, paksi videója új színfolt, ám attól tartok, sokak számára nem érthető.

– Bár 2010-hez képest valamennyi párt intenzívebben és többféle formában használja a közösségi médiát, a legtöbben ügyetlenül teszik – ezt már Lévai Richárd mondja. – Előfordul, hogy egy települési képviselő a Facebookon egész Magyarországot célozza meg a hirdetésével, ami alacsony hatékonyságú, költséges megoldás. Miközben, ha egy politikus vagy párt profi módon lövi be a célcsoportot, naponta akár milliókat is elérhet.

Lévai szerint Bajnaiék elsősorban programelemeikre hívják fel a figyelmet, egyebek mellett arra, milyen sok a külföldre szakadt magyar, mi a probléma Pakssal, mennyire brutális a korrupció. Céljuk az aktivizálás. A régóta és tudatosan hirdetéssel kombinálva kommunikáló Fidesz és Jobbik azonban hatékonyabban mozgósítanak.

Lévai dicséri Vona Gábor álruhás országjárásos kisfilmjeit, melyekben pizzafutárnak, betegszállítónak, közmunkásnak, kőművesnek, fakitermelőnek állt a Jobbik elnöke.

Félix Anikó is kreatívnak tartja a „nép közé járást”: – Bár az álruhás klipekről azt gondolnánk, ilyeneket rég nem vesznek be az emberek, Vona mégis ütősen oldotta meg a feladatot.

Jegyezzük meg, maradandót alkotott vizslakölykökkel és cicával pózolva is.

Rajta kívül Rogán Antalt kell megemlíteni ebben a műfajban.

– Ő a „gyerek és Cili” tematikában különösen erős – állítja Lévai Richárd. – Minapi pár másodperces, a Ferenciek terén készült videója szintén ötletes. Egy autós üldözés volt az apropó, „ezt az oszlopot rombolták le, itt sérült meg jelentősen a burkolat, de két nap alatt sikerült mindent helyreállítani” szöveggel.

Persze ha a politikus rosszul kapja el a pillanatot, bukni is lehet az „emberi oldal” mutogatásával. Ilyen volt, amikor anno a meglepett Orbán Viktor hagyta, hogy egy idős asszony kezet csókoljon neki. Orbán azóta kikupálódott, pontosabban – mivel maga állítólag még ma sem használ számítógépet – a stábja van tisztában a közösségi oldalak jelentőségével.

Emlékezetes A mecenzéfi erdő titka című videója, melyben ősrégi bőrruhába öltözve „kikovácsolt egy mesteri darab ásót, ahogy azt az itteni mesterek 670 éves tradíciója megszabja”, s még mesterlevelet is kapott.

A Feleségek is gyűjtik az aláírásokat című kisfilmben pedig külföldi delegációval találkozik, és angolul nyomja, hogy „Yesterday I had a bottle of red wine, so I need a coffee...” A mezei magyar néző a feliratból értheti meg: a kormányfő késő este hazaérvén észreveszi, nincs otthon a felesége. Gyerekei elárulják: aláírásokat gyűjt. Ezért éjszaka meg kellett innia egy üveg bort, így aztán a reggeli tárgyaláson elkél az erős kávé.

Egyik legutóbbi posztjából pedig megtudtuk, Ercsiben ultizott is.

– A kreatív ötlet hozhat, de vihet is szavazatot. Például a kovácsolós videó negatív felhangokkal is terjedt – véli Juhász Attila, a Political Capital munkatársa. – Igaz, az adott hálózatból ritkán jut ki a politikai üzenet, az interneten a pártok felségterületei jól elkülöníthetők.
Juhász úgy látja: a legnagyobb aktivitást kiváltó posztok hatását nem feltétlenül a kreatív tartalom okozza, hanem az olyan politikai események, döntések, amelyek a közösségi médián kívül is nagy érdeklődést váltanak ki.

– Januárban az összefogás bejelentéséből sokat profitált az MSZP és a DK. Az a legfontosabb, hogy egy párt milyen erős közösséget képes létrehozni. A kreativitás másodlagos.

De azért ugye emlékszünk Gyurcsány Ferenc elhíresült videójára, amelyben a brit miniszterelnököt alakító Hugh Grantet kopírozza? A magyar kormányfők közül Gyurcsány publikált először videoblogot. A 2006-os kampány finisében bemutatott, a BBC által is méltatott kisfilm bekerült a Reuters hírei közé, írt róla a Guardian. Az akkor vadonatúj technikának számító kampányötlet hatását sokak szerint nem sikerült fölülmúlni.

Pedig Gyurcsány azóta is pörög. A felcsúti Keresztapa I. című videója után a minap Esztergomban, Meggyes Tamás egykori polgármesterről készítette el a Keresztapa II. című moziját.

És hol a vége?

„Gyurcsány Ferenc az apukád?” „A nagymamám” – szól Gyurcsány Anna poénnak szánt válasza az Ask.fm nevű közösségi portálon, ahol bárki bárkitől bármit kérdezhet.

Posztjait tízezernél is többen figyelik, nyilván nagy részben fiatalok. Alább egy kis ízelítő.

„Egyébként apud mért politizál még mindig?” „Mert divattervezőnek nem elég jó.” „Orbán-csajokkal találkoztatok? Ismeritek egymást? Lagziba nem mentetek?” „Nem ismerjük egymást. És most őszintén, te komolyan gondoltad a második kérdést, vagy csak a humorodon kell javítani?” „Veled lehet komolyan beszélni, vagy mindent elviccelsz, ahogy itt?” „Lehet komolyan, de csak élőben. Annyira nem szeretem ezt azt internetes kommunikációt, hogy azt elmondani nem tudom, ezért inkább csak rövid hülyeségeket írok.”

– Orbán fia is aktívan foglalkozik közélettel a Facebookon, ami jelzi, milyen rohamosan terjed a politika a közösségi médiában – jegyzi meg Juhász Attila. – Olyan, mint a magánbeszélgetés, csak így a nyilvánosság számára is láthatóvá válik. Nem korlátozható, a mindenkori ellenzék fontos fóruma, tömegek érhetők el vele. A közösségi média és a hagyományos utcai kampány – az ellenzék számára ez a két módszer lehet hatékony.

Félix Anikó szerint Gyurcsány tánca a maga idejében valóban extrém példa volt, ma viszont már mindenki próbál feltűnő akciókkal előállni.

– Hasonló próbálkozás volt a Mesterházy Attila életéről szóló kisfilm, ami nem túl kreatív ugyan, mégis a pártelnök új oldalát mutatta be. A gyerekek bevonása a civilséget erősíti.

A szakértő kutatásukból meglepő eredményeket is említ.

– A többfelé pozitív aktivitást mutatók tevékenységét vizsgálva kiderült: Gyurcsány és az MSZP hivatalos oldalainak táborai között nagyobb az átfedés, mint Gyurcsány és Mesterházy oldalainak rajongói között. És az is érdekes, milyen jelentős az átfedés az Együtt 2014, azaz Bajnai Gordon és Orbán Viktor oldalainak aktív használói között. Ez azt jelentheti, hogy sok mostani Együtt-szavazó korábban konzervatív volt.

Félix Anikó megjegyzi: az LMP esetében a korábbi adatokból is látszott, a zöldeknek egyetlen más párttal sincs számottevő közös tábora. Most az derült ki, hogy rajongóik száma és aktivitása eltörpül még az Összefogás legkisebb pártjai mellett is. Schifferéknek még Paksra sem sikerült „ráülniük” az online térben.

A Facebook komoly erő, az események meglehetősen pontos indikátora, már csak azért is, mert a lakosság közel fele, 46,7 százaléka facebookozik.

– Ráadásul van átjárás az offline térbe, amire a DK a legjobb példa – mondja Félix Anikó. – A DK előretörését már tavaly augusztusában látni lehetett, rendkívül felülreprezentált volt a Facebookon, s ez később, a közvélemény-kutatásokban is jelentkezett.
Sőt egy Facebook-csoport akár politikai tényezővé válhat, ahogy az a Milla esetében történt.

– Ugyanezt lehetett tapasztalni, amikor a 2010. augusztusi árvíz idején Facebook-csoport alakult, azt követelve, hogy a tűzijátékra szánt pénzt az árvízkárosultak kapják. A kormány engedett is meg nem is. A tűzijátékot megtartották ugyan, de szerényebben – emlékeztet Lévai. – Hasonlóan nagy aktivitást hozott a tavaly márciusi rendkívüli hóesés. Obama óta tudjuk, a Facebookkal választást lehet nyerni. Bár Magyarország nem Amerika, a példák jelzik: a közösségi oldalakban politikailag is óriási erő rejlik.