Altatódalt énekel a kétarcú Orbán

Orbán Viktor külföldi lapoknak adott angol nyelvű interjúban árulta el, hogy mégiscsak lesznek megszorítások, és a nyugdíjak, a közösségi közlekedés, a gyógyszerkassza és a munkanélküli segélyezés területén is szigorítások, takarékosság, elvonás lép életbe a februárra ígért Orbán-csomag értelmében.

A megszorítások hírére Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője gyorsan cáfolta saját főnöke szavait: – A megújulás gazdaságpolitikájába nem férnek bele a megszorítások, ezért nem is lesznek, strukturális átalakításokra viszont szükség van - a miniszterelnök szóvivője szerint erről szól az az interjú, amelyet Orbán Viktor adott a Dow Jonesnak és a The Wall Street Journalnak. A kormányfő ebben egyebek mellett arról beszélt, a kabinet a nemzetgazdasági miniszter előterjesztése alapján február 15-ig megvitatja a nyugdíjrendszert, a munkanélküli segély csökkentését, a gyógyszertámogatásokat és a költséges tömegközlekedési rendszer reformját.

Fordításból értesültünk

A Népszava arra hívta fel a figyelmet: a magyar közvélemény így fordításból értesülhetett, csak másodkézből arról, hogy a Fidesz, amely nyolc évig tagadta a megszorítások szükségességét, választás nyert az ígérettel, hogy megszorítások pedig nem kellenek, mégiscsak a lakosság pénztárcájához kell folyamodjon annak érdekében, hogy folytathassa az elődje által megkezdett gazdasági reform-programot.

– A megszorítások esetében is megfigyelhető az orbáni kettős beszéd, hiszen miközben a belföldnek szánt megszólalásokban szó nem esett megszorításokról, a külföldi sajtóban mégis csak kénytelen volt beismerni - emlékeztetett Katona Tamás a

Népszavának adott nyilatkozatában. A volt pénzügyi államtitkár, egyetemi tanár hozzátette, a kormány már eddig is alkalmazott megszorításokat, elegendő csak a "válságadókra, bankadóra" gondolni. Ez a lépés szétveri a magyar gazdaság struktúráját, hiszen négy ágazat fizet annyit, 360 milliárd forintot, mint amennyit az összes többi szegmens társasági adóként. Legalábbis ennyi szerepel a 2011-es költségvetésben. Azt pedig egyre többen érzik, hogy ezek az extra adók megjelentek a fogyasztói árakban: az üzemanyagban, a pénzintézeti szolgáltatásokban, vagy az élelmiszer árakban. Rengetegen majd csak februárban találkoznak a megemelt gázárakkal.

Jegybank: húzd meg- ereszd meg

Orbán Viktor Brüsszelben a jegybank függetlenségének fontosságáról beszélt. Eközben nemzetgazdasági minisztere törvényjavaslatot nyújtott be, és kezdeményezte, hogy az Országgyűlés választhassa meg, és menthesse fel a jövőben a Monetáris Tanács négy tagját, a parlament gazdasági és informatikai bizottsága javaslatára - írta ugyancsak a Népszava.

A Monetáris Tanácsot a négy külsős tagon kívül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke és két alelnöke alkotja. A jelenlegi szabályok szerint a négy külsős tagból kettőt az MNB elnöke, és kettőt a miniszterelnök javaslatára nevez ki a köztársasági elnök. Matolcsy György indoklása szerint a változtatásra azért van szükség, hogy a tanács külsős tagjainak megválasztásával "a különböző szempontok átfogó mérlegelése, ennek révén a döntések megalapozottsága tovább javuljon." A most beterjesztett törvényjavaslat - amelynek értelmében az Országgyűlés hat évre választaná meg a monetáris tanács külsős tagjait - az elfogadását követően azonnal hatályba lép.

A gazdasági bizottságban és a parlamentben természetesen a kormánytöbbség szava dönt, egyeztetési kötelezettséget senkivel nem írna elő a jogszabály. Valószínűsíthető, piaci körökben szinte egyértelműnek veszik, hogy a módosítással a kormányoldallal szimpatizáló személyek többségbe kerülhetnek a monetáris tanácsban.

Kisebb kamat, magasabb inflációs cél

A négy új tag a héttagú testületben többségbe kerül (a tanács tagjai automatikusan az elnök és a két alelnök, így Simor András, Karvalits Ferenc és Király Júlia). Ennek az adja a jelentőségét, hogy a kormány az utóbbi időben többször is jelezte, elégedetlen a monetáris politikával. Feleslegesnek minősítették a legutóbbi kamatemeléseket, emellett pedig általában is kívánatosnak mondták, hogy a jelenlegi 3 százalékos inflációs célnál magasabb pénzromlási ütem élhessen. (Simor András ez utóbbi lehetőségnek még a felvetését is veszélyesnek minősítette, a nagyobb infláció tervét pedig a nemzetgazdasági tárca nemhogy nem cáfolta, hanem egyenesen kérkedett vele.)

Így elképzelhető, hogy az új tagok esetleg kevésbé szigorú monetáris politikára bírják az MNB-t, ami kamatcsökkentésekben, vagy kamatemelések elmaradásában testesülne meg. A piac félelme éppen ez, ami a kormány és a jegybankelnök közötti súrlódás újbóli felerősödésében csapódna le, ez pedig önmagában is forintgyengüléshez vezethet. Ahogy a kamatcsökkentéseknek is könnyen lehet ilyen hatása, illetve az inflációs cél esetleges megemelésének is. Az inflációs cél meghatározása a jegybank hatásköre, nyáron pedig esedékes is a szokásos háromévenkénti felülvizsgálata - írta az

Index.

A kormány szerint nem akarják befolyásolni az MNB-t

A kormány mindenestre igyekszik elhárítani annak a vádját, hogy megsértené a jegybanki függetlenség Európai Unióban is védett elvét, és növelni szeretné a kormányzati befolyást a jegybanki működésre. Orbán Viktor miniszterelnök nemrég eképpen nyilatkozott: "szeretnék kimaradni a jegybank és a jegybankelnök irányításából. Ma az a helyzet, hogy a jegybankot egy testület irányítja, amelybe a miniszterelnök is delegál embert. Én nem akarok delegálni egyet sem. Én azt javaslom, hogy a parlament delegálja a tagokat" – mondta. Szerinte az MNB feletti felelősséget az országgyűlésnek kell viselnie, a parlamentnek kell megválasztania a jegybankelnököt, a monetáris tanács tagjait. "A jegybank függetlensége a kormányzattal szemben kell, hogy fennálljon, és ezt én garantálom" – mondta a kormányfő.