Áll a bál: a kormány erre is rátenné a kezét

A főigazgató közölte továbbá, pénteken délután levélben válaszolt Gál András Levente kormánybiztosnak, aki korábban egy 1000-1500 négyzetméter alapterületű épületet ajánlott fel az irattár és a könyvtár elhelyezésére, annak ellentételezésére, hogy az intézet elhagyja az Országgyűlés szomszédságában található Igazságügyi Palotát, ahol a tervek szerint újra a Kúria kapna helyet. A kormánybiztos április 15-ig várt választ ajánlatára, amelynek része volt az is, hogy az intézetnek megtérítik az elmúlt húsz évben végzett értéknövelő beruházásokat. Földes András nem árult el részleteket leveléből, amelyet szerinte lehet, hogy kézbe sem vesznek majd. Mint mondta, nem nehéz ugyanis összefüggést felfedezni aközött, hogy a kormány felrúgta a magánlevéltárakra vonatkozó szokásjogot és előbb megvonta az állami támogatást a Politikatörténeti Intézet levéltárától, majd költözésre szólította őket, most pedig államosítaná is gyűjteményüket.

Földes György április 4-én az MTI-nek azt mondta, a Politikatörténeti Intézet megfelelő ellenértékért cserébe kész új helyre költözni, szerinte azonban a kormány ajánlata nem mérlegelhető, előbb ugyanis fel kell mérni, mennyit ér az intézetnek otthont adó Igazságügyi Palota használati joga, és csak ezután lehet egyeztetni elhelyezésükről. A belvárosi épületbe - amelyben a Néprajzi Múzeum is működik - kormányzati tervek szerint a Kúria költözne. A történész akkor azt is kijelentette, ha a kormány bizonyos, a PTI levéltárában található iratokat állami kezelésbe akar venni, akkor az egy jól működő baloldali szakmai műhely munkájának megzavarásaként lenne értékelhető.

Gál András Levente kormánybiztos február végén egyeztetett először Földes Györggyel az Igazságügyi Palota helyiségeinek későbbi kihasználásáról és a levéltári törvény végrehajtásáról. A kormánybiztos március végén a főigazgatónak küldött levelében azt írta: álláspontja az, hogy a Politikatörténeti Intézetnek az Igazságügyi Palota épületére bejegyzett használati joga semmis szerződésen alapul. A volt Igazságügyi Palotát eredetileg a Kúria használta, amely 1948-ig működött a Kossuth Lajos téren, a Parlamenttel szemben. 1957-ben az épület nagy részét a Magyar Nemzeti Galéria kapta használatba, míg az Alkotmány utcai szárnyat az MSZMP Párttörténeti Intézete, ennek a jogutódja a Politikatörténeti Intézet. 1973-ban az addig a nemzeti galéria által használt épületrészbe a Néprajzi Múzeum költözött. A Politikatörténeti Intézet épületében működik - a mintegy 150 ezer kötetes könyvtár mellett - a Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár. Ez a többi között a magyar munkásmozgalom 1945 előtti legális és illegális mozgalmainak, a második világháborút követő időszak pártjainak, a baloldali ifjúsági szervezeteknek, valamint e mozgalmakhoz és szervezetekhez kötődő személyiségeknek az iratait őrzi.

Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt mondta: a kormány elkötelezett abban, hogy a Kúria minél hamarabb ismét a régi épületét használhassa. A kormányfő beszédében rámutatott, ha a Kúria - korábbi nevén Legfelsőbb Bíróság - visszaköltözik az Igazságügyi Palotába, helyreállhat a Kossuth téren az az "alkotmányos háromszög", amelyet a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom alkot.

A nemzetierőforrás-miniszter által pénteken az Országgyűlésnek benyújtott javaslat szerint az általános levéltárak nemzeti szintű levéltári intézményrendszerré alakulnának. A megyei levéltárak beolvadnának a Magyar Országos Levéltárba, és annak megyei szintű szervezeti egységeiként működnének, az együttes szervezet Magyar Nemzeti Levéltár néven működne. A megyei levéltárak intézményi önállósága a módosítás által megszűnne, a közfeladat-ellátás tartalmi elemei azonban nem változnának. A javaslat a Politikatörténeti Intézet Levéltárában őrzött közokiratok Magyar Országos Levéltárnak (MOL) történő átadását is megalapozza. "Az 1944–1989 között működött Magyar Dolgozók Pártja (MDP), Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), ezek társadalmi szervezetei (Magyar Partizánszövetség, Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, Magyar Nők Országos Tanácsa), ifjúsági szervezetei (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, Dolgozó Ifjúság Szövetsége, Kommunista Ifjúsági Szövetség, Népi Kollégiumok Országos Szövetsége, Magyar Úttörők Szövetsége), valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a szakszervezeti tanácsok és ágazati szakszervezetek iratai az állam tulajdonát képezik" - olvasható az előterjesztésben.