Alkotmánymódosítás B. Zs. Úr részére
Alkotmányt módosít a Fidesz: a módosítás korlátozná a leszerelt hivatásos állományúak politikai szerepvállalását. Az Index tudta meg, hogy a módosításba baki csúszott: a bizottság fideszes tagja, Borkai Zsolt kérdésére kiderült, hogy az alaptörvény új rendelkezése már az ősztől megtiltaná a volt katonáknak és rendőröknek, hogy kilépésük után öt évig jelöltessék magukat polgármesternek. A győri polgármester 2006-ban szerelt le. A fideszes alkotmánymódosítók végül változtattak a szövegen, az ötöt három évre javították. A Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége szerint az egész módosítás felesleges, az Eötvös Károly Intézet pedig maró gúnnyal reagált az esetre.
A honvédelmi és rendészeti bizottság hétfői ülésén tudatosult a Fidesz vezető politikusaiban, hogy a párt saját maga zárná ki az egyik fontos, nyugat-magyarországi emberét, Borkai Zsoltot a polgármesterségért indulók köréből, ha elfogadtatja a frakcióvezető és a bizottsági elnök alkotmánymódosító javaslatát - számolt be az esetről az Index.
Lázár János és Kocsis Máté múlt héten nyújtotta be az új szöveget, amely azt mondaná ki, hogy a honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt és annak megszűnését vagy megszüntetését követő öt évig nem indulhatnak jelöltként az országgyűlési képviselők választásán, az európai parlamenti választáson, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán.
Az alkotmány eddig csak azt tiltotta, hogy a fegyveres testületek hivatásos állományú tagjai munkájukkal párhuzamosan politikai szervezetek tagjai, aktivistái vagy jelöltjei legyenek.
Az Index úgy tudja, hogy a javaslat hétfőn a bizottságban tartott tárgyalásán Borkai Zsolt, a testület fideszes tagja kérdezett rá, hogy elfogadása esetén a módosított alkotmány melyik választástól lép majd érvénybe. A KIM helyettes-államtitkára tájékoztatta a képviselőt, hogy már az őszi önkormányzati választáson hatályos lesz a tiltás.
Borkai azonban csak négy éve szerelt le. Az egykori olimpikon tornászt 1999-ben a győri Béri Balogh Ádám Honvéd Középiskola igazgatójává nevezték ki alezredesi rangban, a posztot 2006-ig viselte. A 2006-os önkormányzati választáson a Fidesz jelöltjeként indult Győr polgármesteri címéért, és el is nyerte.
Az Index információi szerint a bizottsági elnök a probléma láttán tárgyalási szünetet rendelt el , majd a képviselők öt évről háromra csökkentették a moratóriumot.
Eötvös Károly Intézet: A forradalmi idők azonban érthető módon újszerű megközelítést indokolnak
A nemzetközi alkotmányfejlődésben minden bizonnyal mérföldkőnek számít majd a július 7-én kelt T/649. szám alatt Lázár János és Dr. Kocsis Máté képviselők által jegyzett törvényjavaslat. Az előterjesztők maguk is hangsúlyozzák, az Alkotmányt módosító törvényjavaslatuk illeszkedik a jelenlegi Országgyűlés leghőbb törekvéséhez: Tegyük a hatalmi ágak elválasztásának elvét még teljesebbé!
Ez veretes gondolat, mely megfelel az alkotmányozó atyák eredeti 1989-es törekvéseinek, nem is áll távol attól a nézettől, amely az Alkotmányra mint a szilárd társadalmi értékek és a jogrendszer stabilitásának biztosítékaként tekint, a változtatás az eddigi garanciákat óhajtja csupán erősíteni - közölte a 168 Órával az Eötvös Károly Intézet.
A forradalmi idők azonban érthető módon újszerű megközelítést indokolnak - írta a közlemény. A mai helyzetben a módosításnak egyszerre kell szolgálnia azt az általános alkotmánypolitikai célt, hogy a hatalmi ágak egymástól tisztán elválasztva működjenek, és ennek megfelelően a (megnevezett) fegyveres testületek tagjai szolgálati jogviszonyuk megszűnése után öt évig ne lehessenek választott képviselők, valamint azt, hogy Borkai Zsolt nemes Győr városának azért mégis polgármestere maradhasson. Az előterjesztők a kényes helyzetet úgy vélik megoldani, hogy a tilalmi időt öt évről három évre csökkentenék. Ez viszont az elérni kívánt hatalommegosztási célt fájdalmasan korlátozza. Mint mindenre, erre is van megnyugtató megoldás, melyet jó szívvel ajánl megfontolásra az Eötvös Károly Intézet:
Az Alkotmány 40/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Magyar Honvédség, a Rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos
állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, politikai tevékenységet nem folytathatnak,
továbbá ─ kivéve a B. Zs. monogrammal rendelkező állampolgárokat ─ szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt és annak megszűnését vagy megszüntetését követő öt évig nem indulhatnak jelöltként az országgyűlési képviselők választásán, az európai parlamenti választáson, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán .”
Rendvédelmi Dolgozók: a mostani törvények is elegendőek a politikamentességhez
Elfogadhatatlannak tartja a Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége azt az alkotmánymódosítást, amely korlátozná a leszerelt hivatásos állományúak politikai szerepvállalását.
Kónya Péter, az érdekvédelmi szövetség elnöke a
Klubrádió Reggeli gyors című műsorábanazt mondta, hogy a jelenlegi jogszabályok elegendőek ahhoz, hogy a fegyveres testületeket távol tartsa a pártpolitikától.Az elnök szerint nem feltétlenül kell ahhoz pártpolitikához kötődnie ahhoz valakinek, hogy a közösség érdekét szolgálja, pl: az önkormányzatokban - és mint fogalmazott: miért ne indulhatna független képviselőként egy egyébként elismert katona vagy rendőr - például az önkormányzati választásokon? Szerinte ebben nem lenne szabad korlátozni a leszerelt állományt.
