Alkotmánybírósághoz fordul a Pedagógusok Szakszervezete

A PSZ novemberben tartott országos fórumot, ahol ömlött a panasz a kollégákból a Klik működési zavarai és a pedagógus-életpályamodell bevezetéséből rájuk nehezedő kötelezettségek miatt. Az elkeseredettség és a feszültség tapintható volt.

– Decemberben a PSZ kongresszusa három dokumentumot fogadott el. Egy helyzetelemzést, egy csomagot, amelyben a felvetett problémákra megoldásokat kerestünk, továbbá egy határozatot, amely felhatalmazta az elnököt arra, hogy tárgyaljon a kormánnyal, és ha az nem vezetne sikerre, tüntetést, további eredménytelenség esetén sztrájkot szervezzen – közölte Galló Istvánné, hozzátéve, hogy ötven munkaórát vett igénybe a kormánnyal folytatott tárgyalás. Az ötven óra alatt Balog Zoltán miniszter egyszer sem jelent meg. (A PSZ vezetőjével csak egyszer találkozott, amikor az érdekvédelmi szervezet informális találkozót kért tőle.) Ennek azért van jelentősége, mert a kormány részéről a tárgyalásokra delegált államtitkárok nem vesznek részt a kormányüléseken, így nem is tudják kommunikálni a miniszterelnöknek az ágazatot sújtó súlyos problémákat.

A PSZ 25 pontos követeléséből 19 tavasszal már „megállapodás közeli” állapotba került. Ezt követően érkezett a hideg zuhany: a köznevelési törvény módosításának parlament elé kerülő tervezete. Ebben nyoma sem volt a tárgyalások során körvonalazódott megállapodásnak.

– A

hétfőn elfogadott módosításnem rendezte a miniszter egyeztetési kötelezettségét, mint ahogy nem került be a jogszabályba az sem, hogy a nyolc általános elvégzése után a diákok továbbtanulásának biztosítására legyen kötelező felvételt biztosító iskola – sorolta Gallóné a hiányokat, hozzátéve: az intézményeknek továbbra sem lesz önálló költségvetésük. Lesz ugyan minden iskolának egy kerete, amelyből valamicskét gazdálkodhatnak az igazgatók, de hogy ez mekkora lesz, még semmit nem lehet tudni.

A PSZ elnöke rávilágított arra a jogállamiságtól teljes mértékben idegen és képtelen helyzetre is, hogy a kormány azelőtt hozott rendeletet az átalakított Klikkel kapcsolatban, mielőtt a Klik átalakításáról szóló törvénymódosítást a parlament elfogadta volna.

Felemás eredmények

Galló Istvánné hamisnak nevezte azt az érvelést, amellyel a kormány operált, amikor a teljes államosításról döntött. – Azt mondták, nem volt jó rendszer a kettős fenntartás, mert az a tanulói teljesítmény minőségének rovására ment. Ez abszurd. Inkább az új Nemzeti Alaptantervben lévő megtaníthatatlan mennyiségű tananyag, a tanulók és a pedagógusok túlterheltsége hat a teljesítményre – fejtette ki.

Galló Istvánné felidézte: januárban a Miskolci Hermann Ottó Gimnázium nyílt levelének hatására a szakszervezetek mozgolódásai mellett beindultak a civilek is, ami a sajtó segítségével az oktatási ágazatot közüggyé tette. Az elmúlt fél évben több akciót is szerveztek szakszervezetek, civilszervezetek, szülők, amivel azt akarták elérni, hogy a kormány vegye komolyan a követeléseiket. Galló Istvánné felelevenítette a szülők sztrájkját, a PSZ által szervezett esernyős tüntetést, illetve a Tanítanék Mozgalom március 15-i demonstrációját, majd a 25 ezer pedagógust megmozgató egész napos országos sztrájkot. Ez a sztrájk volt az elmúlt hat év legkomolyabb tiltakozó megmozdulása a kormánnyal szemben.

Az akciók eredményességéről azonban Galló Istvánné keserűen beszélt. – Abból a szempontból sikeresek voltak, hogy felrázták a társadalmat, illetve a kormány figyelmét az oktatásra irányították. Világossá tették: látszatintézkedések már nem elegendők. De mindez nem volt teljesen eredményes, hiszen a sztrájkbizottság 25 pontjából az ötvenórás tárgyalás ellenére semmi nem jelent meg a törvénymódosításban.

Visszamenőleges törvényalkotás

A pedagógusok béremelésével kapcsolatban a PSZ az Alkotmánybírósághoz, illetve az ombudsmanhoz fordul. A bérfejlesztésnek ugyanis még két lépcsője van hátra, ezek 2016 szeptemberében és 2017 szeptemberében esedékesek. Csakhogy a 2017-es emelésnél úgy határozott visszamenőlegesen a kormány, hogy azt differenciáltan lehessen odaadni, azaz lesz olyan pedagógus, aki kap, és lesz, aki nem.

Gallóné részletesen beszélt arról, miért nem vesz részt a PSZ a kormány által gründolt köznevelési kerekasztal tárgyalásain. – A minisztériumnak törvény írja elő, hogy egyeztessen a reprezentatív szakszervezetekkel, tárgyaljon a sztrájkbizottsággal. A köznevelési kerekasztal viszont olyan grémium, ahová a kormány által meghívott szervezetek ülnek, működését pedig semmilyen jogszabály nem rendezi.

Visszautasította azt a kormányoldalról érkező vádat, hogy a PSZ együttműködne az ellenzéki pártokkal, és a megmozdulásokkal csak hergelni akarja az embereket. – Amikor elfogynak a szakmai érvek, ezt mindig elő lehet húzni a kalapból – jelentette ki, hozzátéve, egy normális országban persze nem lenne bűn, ha egy szakszervezet hozzá közel álló értékeket valló baloldali, szociáldemokrata pártokkal együttműködne.

A szakképzés csapdája

Galló Istvánné szólt a szakképzés átalakításáról is. Szeptemberben a szakközépiskolák szakgimnáziumként, a szakiskolák pedig szakközépiskolaként működnek tovább. Ezt az átalakítást is mindenféle előkészítés és szakmai egyeztetés nélkül, erőből vezetik be. Galló Istvánné szerint a legnagyobb csapás a gyerekeket éri majd, akik azt hiszik, hogy a szakgimnáziumban ugyanolyan érettségi szerezhető majd, mint korábban a szakközépiskolákban. Ez nem lesz így, a szakgimnáziumi érettségi csak bizonyos felsőoktatási intézményekbe enged belépést majd. Ahogy az is a gyerekek becsapása, hogy a szakiskolából szakközéppé nevezett intézményben majd a hároméves szakmai képzés után plusz két év alatt érettségit szerezhetnek a tanulók.

A sztrájkbizottságban szintén tárgyaló érdekképviselet, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke azt hangsúlyozta: egész évben azért harcoltak, hogy az intézményvezetők nagyobb autonómiát kaphassanak. – Ez nem valósult meg – összegezte keserűen Hajnal Gabriella, aki szerint a 198 tankerület helyett

felállítandó 58 központugyanúgy kiszolgáltatottá teszi az iskolákat. – Egy iskola sorsa a központ vezetőjén múlik – világított rá az esetlegességre.

Kritikusan szólt az oktatásirányítás nemrégiben felvetett ötletéről, hogy az alsó tagozatban harminc percre csökkenjen a tanóra ideje. – Harmincperces órákat nem lehet tartani, elég csak arra gondolni, hogy felső tagozaton is tanítanak ugyanabban az épületben – ha máskor csengetnek a kicsiknek és a nagyoknak, az rettentő káoszt okozna. – Azzal viszont egyetért, hogy a kicsik tananyagmennyisége óriási, ahogy szerinte a felső tagozatosoké és a gimnazistáké is. A megoldás – mondta – a tananyag csökkentésén túl az lenne, ha alsó tagozaton maximalizálnák a heti óraszámot, azaz tiltanák, hogy egy elsős gyereknek 28-30 órája legyen. Ezt szülői kérésre sem szabadna engedélyezni. – A piciknek írni, olvasni, számolni kell megtanulni, és arra van szükségük, hogy mozogjanak és szeressenek iskolába járni – tette hozzá.

A Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet nevében Tóth József elnök értékelte az évet. Leszögezte, hogy kollégáik egész nyáron azon dolgoznak majd, hogy a még mindig nem létező kerettantervekből az új iskolatípusokba megírják a pedagógiai programot. Érdekes kihívás. De mint Parragh László, a szakképzést lényegében irányító iparkamarai elnök a Magyar Nemzetnek elmondta: az „időablak” a szakképzésben évente egyszer nyílik meg: szeptember elsején. Továbbra is Parragh Lászlót idézve „ezért nem mindegy, mikor kezdjük a rendszer bevezetését”, amit akkor is bevezet a kormány, ha egyértelműen látszanak a „gyerekbetegségek”.