Alkotmánybíróság: egy talárban az ellenséggel

Arra, hogy ki lesz az AB elnöke, azért is irányul különös figyelem, mert a Lázár-Balsai-féle alkotmánymódosítás - amelyet hétfőn a parlamentben megszavazott a kétharmados kormánytöbbség -, nem csak a korkedvezményes nyugdíjazás megszüntetése miatt vert hullámokat. Arról is döntöttek hét elején, hogy az Alkotmánybíróság elnökét a jövőben nem a taláros testület választja meg saját soraiból, hanem az Országgyűlés - méghozzá kétharmaddal. Vagyis a jelenlegi erőviszonyok mellett az lehet AB-elnök, akit a miniszterelnök, illetve a Fidesz és a KDNP szeretne - írta a

Az Alkotmánybíróság tagjaira és elnökére parlamenti eseti bizottság tesz jelölést. Jelöltté az válik, aki a tizenöt tagú eseti bizottságban - amelyben nyolc képviselő fideszes, kettő KDNP-s, kettő MSZP-s, kettő jobbikos, egy pedig LMP-s - legalább nyolc igen szavazatot kap.

Az új alaptörvény végrehajtásához szükséges törvényeket még idén el kell fogadni; annak érdekében, hogy már idén az abban előírt szavazattöbbséggel lehessen elfogadni ezeket a jogszabályokat, a jelenleg hatályos alkotmányban is rögzíteni kell ezt - olvasható Lázár János és Balsai István javaslatának indoklásában, amely szerint "ezzel egyértelművé tehető a későbbiekre nézve, mely törvények mely rendelkezései minősülnek sarkalatosnak".

Ügyes húzás

Balsai István és Lázár János alkotmánymódosítása következtében Balsai gyakorlatilag saját magát nevezi ki alkotmánybírónak - ő lesz a Fidesz erős embere a kibővült, de jogköreiben megcsonkított Alkotmánybíróságban. A módosítás egyértelműen politikai okokra vezethető vissza - kormánypárti emberekkel töltik fel az amúgy is meggyengített testületet. A Magyar Nemzet információját megerősítve, a Fidesz egyik vezető politikusa elmondta: Szívós Mária, a Fővárosi Bíróság tanácselnöke, Balsai István fideszes országgyűlési képviselő, Pokol Béla jogász, politológus, egyetemi tanár és Szalay Péter jogász neve szerepel a Fidesz alkotmánybíró-jelöltjeinek névsorában. A Népszabadság közlése szerint Paczolay Péter az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke maradhat.

Balsai, a Fidesz Keller Lászlója

Balsai István nem csak parlamenti és II. kerületi, önkormányzati képviselő, valamint bizottsági elnök. 1972-ben szerzett jogi doktorátust az ELTÉ-n, 1988-ban lépett be az MDF-be, 1990 óta képviselő. 1989-ben részt vett a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon. 1989-1990-ben a pártelnökség mellett működő jogi szakértő, választási felelős. 1990. május 24-től 1994. július 14-ig igazságügy-miniszter; 1998 és 2002 között MDF-es frakcióvezető, majd a Lakitelek-csoporttal "átigazol" a Fideszhez, 2005-ben.

2004-ben hangos botrányoktól kísérve rakták ki négy társával együtt az MDF-frakcióból. A kizárások szabálytalanságai miatt indított pert az MDF el is vesztette. Az Index információi szerint ő a Fidesz kormány Keller Lászlója, azaz feladatai közé tartozik az MSZP gyanús ügyeinek felemlegetése. 2010 elején talán ennek a jegyében foglalkozott többet bírósági ügyekkel mint előtte. Február elején jelentette fel Gyurcsány Ferencet és Veres Jánost a 2006-os költségvetési adatok meghamisítása miatt, legutóbb pedig a Moszkva téri Postapalota eladása és bérleti szerződése ügyében ismeretlen tettes ellen tett feljelentést.

Az ő nevéhez kötődik a 2006. őszi eseményekkel foglalkozó vizsgálat, amelyben a "szakértői munkacsoport" 150 oldalas jelentést készített és adott át Orbán Viktornak. A jelentés szerint a közterületen elfogott civilek elleni eljárások törvényes alapjai aggályosak voltak. A jelentés alapján Balsai nyújtotta be az azóta többször is megtámadott Semmisségi Törvényt, amely semmisnek nyilvánította az Országgyűlés a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, valamint garázdaság miatt meghozott, kizárólag rendőri jelentésre, illetve rendőri tanúvallomásra alapozott ítéleteket. Ez gyakorlatilag felmentette a a tévészékházat felgyújtó és kifosztó, a rendőrökre támadó zavargókat.

A törvénnyel kapcsolatban számos bíró és rendőr tiltakozott, megtámadták az Alkotmánybíróságon.

Balsai (és Lázár) indítványa volt a rendvédelmisek nyugdíjának elvétele, illetve átalakítása is - utólagosan is. Az alkotmánymódosítás lehetővé teszi a korkedvezményes nyugdíjak és a korhatár alatti rokkantnyugdíjak felülvizsgálatát és adott esetben megvonását. Ez ellen tiltakoznak a rendvédelmi dolgozók hetek óta az utcán.

A Blikk információi szerint a fideszes országgyűlési képviselő fia ügyvédi tevékenységet végez a Köztársasági Elnöki Hivatalban megbízási szerződés alapján. A lap nemrég azt írta: ifj. Balsai István ügyvéd nyílt pályáztatás nélkül jutott a közpénzes megbízáshoz.