Alkotmány a kétharmad árnyékában

A fórummal záruló vitaesten felmerültek olyan konfliktusos és heves vitát kiváltó kérdések, mint a Szent Korona, az ideológiai semlegesség, a történelmi vívmányok értelmezése, a köz és magánszféra határai, vagy a politikai megosztottság problémája.

Az alkotmányatyák sem tudják mit jelent

A vita leghevesebb pontja az új alkotmányba bekerülő történelmi vívmányok kifejezés szóba kerülése volt. A csaknem egy órája folyó disputa közben a hallgatóság soraiból egy feldühödött fiatalember bekiabált, megkérdezvén végre, mi az a történelmi vívmány. Halmai Gábor hozzátette, ő sem tudja mit jelent, Hack Péter pedig kérte az új alkotmány atyáit, fejtsék ki, mit értenek a kifejezés alatt. Gulyás Gergely úgy válaszolt, ez nem több mint csupán értelmezési keret, s ő történelmi vívmány alatt érti például az 1848-as III. és IV. törvénycikkelyt. Salamon László hozzátette, történelmi vívmányok alatt mindazokat a történelmi jogszabályokat értik, amely a polgári társadalom fejlődését segítették elő. Hack Péter ezután megszondáztatta az egyetemista közönség jogász hallgatóit, hányan értik, s tudnák a gyakorlatban alkalmazni a kifejezést, mire a zsúfolt teremben nagy csend lett, s egy kéz sem emelkedett a magasba.

Ideológiai neveléstől tartanak a joghallgatók

Hack Péter szerint az új alkotmány legnagyobb hibája, hogy hiányzik a normavilágosság kritériuma, amely a jogállamiság alapja, így pedig teret nyit a bírói önkénynek. Halmai Gábor szerint veszélyes, hogy nem tudjuk, melyik leendő alkotmánybíró fogja holnap-holnapután úgy gondolni, a zsidótörvények, vagy akár a Werbőczy törvények is bennfoglaltatnak történelmi vívmányaink sorában. A bírónak, ha döntenie kell, melyik korhoz, törvényhez fog visszanyúlni? Dr. Salamon László, az Alkotmányozó Bizottság elnöke szerint rosszindulatúság ilyet feltételezni, különben is a történelmi vívmány kifejezés beleillik az Európai Unió szóhasználatába. Előnye, hogy ebben nincs minősített többségű, sem a hierarchia csúcsán álló törvény, de ide tartoznak a szokásjogok is. Kifejtette, a történeti alkotmány kifejezéssel a jogászok felkészültségében bíznak, a helyes értelmezés tehát a jogásztársadalom megfelelő nevelésén múlik. Arra az ingerült joghallgatói kérdésfelvetésre, miszerint a fentiek fényében ezentúl ideológiai nevelés folyik majd az egyetemen, azért hogy mindenki megfelelően értelmezze a történeti vívmány kifejezést, Salamon úgy reagált, nem ideológiai nevelésre célzott, csupán az alapos felkészültségre.

Hack Péter szerint a vita hevessége rávilágít arra, hogy a jogalkotók nehezen és különféleképpen értelmezhető kérdéseket emelnek az alaptörvénybe, holott a normavilágosságon alapuló jogállam lényege pontosan az, hogy a törvényeket egyféle módon lehet csak értelmezni.

Kereszténynek lenni hagyomány

A különféle egyetemekről és főiskolákról érkezett fiatalok zöme arra is kíváncsi volt, hogyan azonosulhatnak egy keresztény szellemiségű alaptörvénnyel, ha nem keresztények; s hogy az alkotmányozók miért hivatkoznak arra, hogy a kereszténységet nem vallási alapon, hanem kulturális hagyományként kell csupán értelmezni, ha a Szent Koronát hazánk annak idején magától a pápától kapta?

Gulyás Gergely úgy válaszolt, még az ateistáknak is el kell ismernie, mekkora jelentősége van hazánk történelmében a kereszténységnek és a Szent Koronának, tehát kulturális hagyományként értelmezendő. Halmai Gábor alkotmányjogász ekkor búcsút intett a liberális, modern jogállami demokráciának, ugyanis elfogadhatatlannak tartja, hogy egy modern demokrácia jogfolytonossága a Szent Koronából eredjen. Az alkotmányjogász ugyanakkor hozzátette, valójában ez nem az alkotmányozók hibája, hanem a választóké, hiszen úgy tűnik, nem haladja meg a társadalom ingerküszöbét a jogállamiság leépítése.

A konszenzusra évszázadokig várhatnánk

Salamon László sajnálatosnak tartja, hogy a vitaasztalnál is akkora a politikai szakadék, hogy egy húsz éve zajló folyamatra pontot téve, egy legitim alkotmány létrehozását a jogállam leépítéseként értékelnek. Az Alkotmányozó Eseti Bizottság kereszténydemokrata elnöke szerint az új alkotmányt a 21. század kérdéseire választ adó, modern alapjogi szabályozás, amely egyszerre támaszkodik a múltra, felel meg a jelen és a modern Európa követelményeinek is. Olyan aktuális kérdésekre reagál, mint a globalizmus, a környezetvédelem, a túlköltekezés, a demográfia, a fogyatékossággal élők jogai, az emberi egyedmásolás tilalma, a szervkereskedelem tilalma. Ezen plusz értékek miatt az alkotmány elfogadása evidens még akkor is, ha a politikai megosztottság miatt nem érzi majd mindenki a magáénak az alapdokumentumot. Az alkotmányatya szerint azért lesznek szeplők, mert a politikai osztály egy része minden gesztus ellenére sem állt szóba az alkotmányozókkal. A konszenzus eléréséig Salamon szerint örökre várhatnának, akár száz éveket is.

Az új alkotmánnyal nem vennének fel az EU-ba

Halmai Gábor a készülő alaptörvény legnagyobb hibájának azt tartja, hogy betolakodik az emberek magánszférájába, ugyanis szerinte nem az államnak kell rendelkeznie a házasságról, a gyermekvállalásról vagy akár a szülők és a gyermekek egymás iránti elkötelezettségéről.

Az alkotmányjogász a privát szféra feletti befolyás árulkodó jelének tulajdonítja hazánk új nevét, amely Magyar Köztársaságról Magyarországra változik, mivel az ország nevében való jogállami forma meghatározása jelzi, az állam kik felett akar hatalmat gyakorolni.

Hack Péter pedig felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar intézményrendszerben már nincs a mindenkori kormánytól független intézmény, 2012-től pedig a kormány, tőle független értékek alapján már nem jár el. Úgy véli, ha az új alkotmány lett volna érvényben az EU-s csatlakozáskor, nem vettek volna fel minket. Felhívta a hallgatóság figyelmét arra is, hogy Európában hétfőtől Magyarországé lesz az egyetlen egypárti alkotmány, amelyet egyedül a kormány készített elő, szövegezett, s végül fogadott el.

Hitbizományért hitbizományt adnak

Dr. Gulyás Gergely, fideszes képviselő és Salamon László is megegyezett abban, hogy szimpatizánsaik beültetése az egyébként független, fékeket képző intézményekbe, nem jelent hitbizományt, valamit kérték, „ezeknek a szuverén embereknek az alapvető autonómiáját, tisztességét ne vonjuk kétségbe”. Gulyás Gergely úgy látja, az adózás és a nyugdíj kétharmados törvények közé emelése nem a bebetonozás jele, hanem a családok számára egy biztos pont például a gyermekvállalás tekintetében.

Hack Péter szerint az alaptörvénynek a minimumra kellene szorítania az államhatalommal való visszaélés lehetőségeit. - Kétségtelenül jóindulattal akarnak meggyőzni bennünket, hogy higgyük abban, hogy létrejövő államszerkezet működni fog, higgyünk abban, hogy a költségvetési tanács tagjai nem fognak visszaélni a hatalmukkal, higgyünk abban, hogy azok az alkotmánybírók, akikről azt sem tudjuk, kicsodák, majd visszaélés nélkül, jól fogják értelmezni az alkotmányt, higgyünk abban, hogy az állam nem fogja a kelleténél jobban korlátozni az emberek jogait, higgyünk abban, hogy minden szereplő jó szándékkal értelmezi a jogait és egyetlen hatalom sem lesz, aki visszaél azzal a pozícióval, amit ez az alkotmány biztosít a számára. Viszont erre a hitre a történelem nem ad okot. Tudjuk, hogy minden hatalom addig megy el, amíg korlátba nem ütközik… – zárta gondolatait Hack Péter, egyetemi adjunktus.