Adják a bankot

Egy szép márciusi reggel Rogán Antal arra riadhatott fel Pasa parki luxuslakásában, hogy a kormány bizony lehetne népszerűbb is. Erre leginkább munkaköri kötelességből gondol gyakran a propagandaminiszter, miközben milliárdokat költ a kabinet népszerűsítésére. A baráti közvélemény-kutatók ugyan hozzák a tőlük elvárt jó eredményeket, felméréseikben még vezet is a Fidesz, néhol utcahosszal, Rogán mégis nyugtalan maradt. Ugyanis a közhangulat állapotáról reális képet mutató Medián a Fidesz jelentős gyengüléséről számolt be, a tekintélyes Tárki pedig már korábban is tudatta, hogy sokak szerint rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon. Pedig a megszállt kormányzati és a kevés számú ellenzéki csatornákon is dübörög a jól fizetett reklám: A magyar reformok működnek! Igaz, ezt egyre kevesebben érzik saját bőrükön, a pedagógusok sztrájkra készülve az utcán, az orvosok külföldön, a szegények nyomorban, a hajléktalanokat már Tarlós is visszaengedte az aluljáróba, más reményük úgysincs.

Ezért aztán a propagandaminiszter úgy döntött, hogy további reklámokkal bombázza a nép agyát. Talán ha a csapból is a jól ismert szlogen folyik majd, akkor az emberek feladják a reményt, hogy inkább higgyenek saját tapasztalataiknak vagy a lapunknak korábban nyilatkozó Chikán professzornak. Az első Orbán-kormány gazdasági minisztere szerint ugyanis az ország egyáltalában nem teljesít jól, mert a magyar reformok valójában nem működnek. Nos, az ilyen elégedetlenkedő hangokat akarja túlharsogni Rogán. És bizony minden fillérre szüksége van, ha a hazugságból igazságot akar kreálni, ami ma egyáltalán nem lehetetlen, csak kicsit költséges mulatság. A propagandaminiszternek az jutott eszébe, hogy nem a kormánynak kellene fizetnie a reklámkampányt. Innen már csak egy lépés volt kitalálni, hogy az adósok körében meglehetősen népszerűtlen bankokra lehetne hárítani a cechet.

Rogán rendelete március 5-én, szombaton már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Ennek értelmében a hitelintézet köteles a családi otthonteremtési kedvezményre, illetve kamattámogatásra vonatkozó reklámjaiban a meghatározott formai követelményeket, arculati elemeket és jelmondatokat alkalmazni. Természetesen a rendelet mellékletét képező úgynevezett arculati kézikönyvből minden mennyiségben dől a Magyarország jobban teljesít szlogen, sőt még az alkalmazandó címer méretét is meghatározzák.

A rendelet mielőbbi visszavonását elsőként a Magyar Reklámszövetség sürgette, aggályosnak tartva a kormányzati beavatkozást a banki, kereskedelmi hirdetésekbe. A szervezet főtitkára, Fülöp Szilvia szerint ez az előírás növeli a banki hirdetés költségeit, amelyhez a kabinet nem járul hozzá. A jelenleg érvényes jogszabályok szerint a pénzintézetek felárat is fizethetnek, ha hiteleik reklámozása mellett más termékeket vagy szolgáltatást népszerűsítenek, jelen esetben a kormányzati reformokat. A hatalom tehát azonkívül, hogy áthárítja saját kommunikációs költségeit, többletkiadásra is kényszeríti a bankokat. Ezt az érvet simán lesöpörte a kormányzati kommunikáció azzal, hogy már a reklámszakemberek is a bankok uszályába kerültek, utóbbiak ugyanis a kormány által támogatott lakáshitelt árulják, amin „még pénzt is keresnek”. A reklámszövetség viszont állítja: a fogyasztó érdekeit az szolgálná, ha a kölcsönt és annak feltételeit hirdetnék, nem pedig a kormányt népszerűsítenék.

Minderről egyelőre hallgat a bankok érdekvédelmi szervezete, a bankszövetség; kommunikációs vezetője, Sütő Ágnes egy hét alatt egyetlen hívásunkat sem kívánta fogadni. Miután sokadszor telefonáltunk, már a 168 Óra nevének puszta említése hallatán közölte a titkárnő, hogy sajnos a főnöke tárgyal vagy külső helyszínre ment. Végül szigorúan névtelenül annyit sikerült megtudnunk, hogy a szakmai szövetségnek még nincs állásfoglalása az ügyben. Igaz, a rendelet kihirdetése óta az otthonteremtési kedvezmény, a csok egyetlen hirdetését sem láttuk, de a reklám hiányát tekinthetjük a bankok átmeneti, diplomatikus reagálásának is.

Oszkó Péter volt pénzügyminiszter szerint kicsi az esélye, hogy a bankszektor nyíltan tiltakozik majd a politikai reklám kényszere miatt. Ez a szektor a jelenlegi kormánytól rengeteg sarcot elviselt már; miközben a gyurcsányi időkben kivetett, lényegesen alacsonyabb mértékű bankadóval szemben még harcos megnyilvánulásokra volt képes, addig a mostani kurzus egyre ismétlődő sarcai mindig érdemi visszhang nélkül maradtak. Nem valószínű, hogy a bankszektor éppen ilyen jelképes ügyben rúgná össze a patkót a kormánnyal. A kormányprogram törvényekkel kötelezővé tett dicsőítése persze nem újdonság ebben a kurzusban, láttunk erre példát a rezsicsökkentés esetében, még ha ott tapasztalhattunk is egy-egy cégtől harcosabb vagy dacosabb kiállást. Az egykori pénzügyminiszter szerint mára a jogszerűség Magyarországon elvesztette értelmét. Ma már bármi jogszerű lehet, amit a Fidesz vezetése beterjeszt parlamenti frakciója elé, hisz ott mindent vakon megszavaznak. Elveik mellett kiállni mostanság leginkább azok szoktak, akiknek szinte már semmi vesztenivalójuk nincs, tüntetni is a leginkább kiszolgáltatott rétegek, a tanárok, az egészségügyi dolgozók vonulnak ki a névtelenek tízezreivel. A bankárok inkább meghajlítják elveiket, hogy rövid távon minél kevesebbet veszítsenek, amit persze a kurzus újra és újra szemérmetlenül kihasznál.

A helyzetet bonyolíthatja az írás elején említett tény, miszerint Chikán professzor – több konzervatív tudóssal együtt – állítja, hogy a kormány szájbarágós reklámjával ellentétben a magyar reformok egyáltalán nem működnek. Ebből következően Magyarország nem teljesít jól – hosszú távon semmiképp. Ha ezt az állítást tekintjük igaznak, akkor a kormányzati reklám félrevezető, vagyis a bankok kormányzati előírásra törvényt sérthetnek. Ugyanis a megtévesztő reklámokat a hatóságok a jelenlegi gyakorlat szerint keményen bírságolják. Ha például az ígért marhahús helyett csirkéből készül egy konzerv, akkor a reklámozót komoly pénzbüntetéssel sújtják. A politikában viszont, úgy tűnik, büntetlenül lehet hazugságot árulni. Ráadásul normális esetekben az is törvénysértő, ha a politikai piacon szerzett erőfölényt a kabinet gazdasági térbe helyezi át. Ma azonban aligha várható, hogy mindezért a kormányzati befolyás alatt álló médiahatóság és versenyhivatal megbüntesse a kormányzati hirdetést rendeletben előíró Rogánt. Egy neve elhallgatását kérő jogász – aki egyébként a kormánynak is dolgozik – úgy látja, hogy miután a politikai reklámok valóságtartalmát Magyarországon a kutya sem ellenőrzi, ezért a kormány büntetlenül bevállalhatja, hogy politikai hazárdot játsszon. Amivel persze másokat is törvénysértésre ingerel.