Áder János április 8-ra írta ki a parlamenti választásokat

Április 8-án tartják a 2018-as parlamenti választásokat Magyarországon – derül ki abból a közleményből, amelyet Áder János államfő nevében tettek közzé csütörtökön a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján. „Hazánk ötödik köztársasági elnökeként, élve az Alaptörvényben rám ruházott felelősséggel – külön köszöntve az először szavazó fiatalok százezreit, és tisztelegve az első szabad választások emléke előtt –, a 2018-as általános országgyűlési választásokat április 8-ára írom ki” – hangzik a közlemény. 1990-ben a parlamenti választások első fordulóját március 25-én, a másodikat április 8-án tartották.

Fotó: MTI/Mohai Balázs

Április 8. egyébként a parlamenti választások lehető legkorábbi időpontja. Az, hogy ekkor tartsák, a Fidesz-KDNP és az Orbán-kormány érdeke is, aminek a hátteréről ebben a cikkünkben írtunk részletesen. Menetrendje a választási törvény alapján így néz ki:

•  Február 17. A választás dátumát megelőző 50. napon elindul a hivatalos kampányidőszak, mialatt futnak majd a politikai reklámok a közszolgálati tévé- és rádiócsatornákon, illetve azokon a kereskedelmi csatornákon, amelyek vállalják, hogy ingyen biztosítanak reklámidőt a kampány céljaira.
• Február 9. A választást megelőző 48. napig a helyi választási irodáknak ki kell küldeniük az értesítőket azoknak a választópolgároknak, akik a választást megelőző 58. napon – azaz február 9-én – már benne voltak az úgynevezett szavazóköri névjegyzékben. Ugyanezen a napon, azaz eddig a határnapig kell átadnia a választási bizottságoknak a jelölő szervezetek részére az ajánlóíveket, amelyeken 500, a választókerületben lakó választópolgár aláírását kell összegyűjteni ahhoz, hogy valaki egyéni jelöltként indulhasson.
• Március 5. Az egyéni jelölteket a választást megelőző 34. napig, aznap délután 16 óráig kell bejelenteni, vagyis legfeljebb 14 nap alatt kell összeszedni az 500 aláírást.
• Március 6. Az országos listák bejelentésének határideje egy nappal később, azaz a voksolást megelőző 33. napon. Országos listát az a párt állíthat, amelynek sikerült – legalább kilenc megyében és a fővárosban elosztva – legalább 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állítania.
• Március 24. A választást megelőző 15. napig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező – határon túli – magyar állampolgárok. Aki levélben kíván szavazni – vagyis nem külképviseleten – annak szintén legkésőbb ezen a napon kell bejelentenie a szándékát. A levélszavazásra az Orbán-kormány ezekben a napokban is, sokadszor buzdítja a külhoniakat.
• Március 25. A levélben szavazók már 14 nappal a voksolás dátuma előtt elkezdhetik beküldeni az úgynevezett levélcsomagokat. Ha postán küldik, akkor arra kell vigyázniuk, hogy a választás napja előtti éjfélig megérkezzen a levél a Nemzeti Választási Irodához, a szavazás napján ugyanis már „csak" a külképviseleten, vagy bármely magyarországi választási irodában lehet leadni, igaz, nem feltétlenül kell személyesen. 
• Március 31. A választást megelőző 8. napig kell beérkeznie azok kérelmének, akik külföldön, valamelyik magyar külképviseleten kívánnak voksolni.
• Április 6. Azoknak, akik a szavazás napján Magyarországon lesznek, de nem a bejelentett lakóhelyükön, a választást megelőző 2. napon délután 16 óráig van lehetőségük átjelentkezni. Fontos változás, hogy az átjelentkező választók az eredeti lakcímük szerinti választókerület jelöltjeire szavazhatnak.
• Április 7. A levélben való szavazás határideje, azaz a külhoni választópolgárok szavazatának április 7-én éjfélig meg kell érkeznie a Nemzeti Választási Irodához.
• Április 8. A választás napja. Aznap éjjel már előzetes eredményt közöl majd az NVI, de a választás jogi eredményét csak a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott szavazatok megszámlálása után állapítják meg: az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 14-én, a választás országos eredményét pedig április 27-én.
• Május 8. Az új Országgyűlésnek legkésőbb május 8-ig kell megalakulnia, de természetesen ez függ attól, hogy Áder János kit és mikor kér fel kormányalakításra, hiszen a parlament alakulóülésén a hagyományok szerint a képviselők szavaznak a miniszterelnök személyéről, s általában még ugyanezen a napon meg szokott alakulni az új kormány, melynek tagjai a Sándor-palotában tesznek esküt.