Adatvadászok trükkjei

– Tudható, hogy bár a pártoknak a választás után mindig meg kellene semmisíteniük a megvett választói névjegyzéket, ezt nem teszik meg – így Karácsony Gergely, az LMP kampányfőnöke.
– Az MSZP még Ron Werber idején kezdte az adatbázis-építést, de 2006-ra a Fidesz beérte. Ma már az utóbbi pénzzel, önkormányzati felügyelő-bizottsági tagságokkal hálálja meg egy-egy jó adatbázis-karbantartó munkáját – súgja egy jobbikos.
– A Fidesz listázza, kitől nem kapott ajánlószelvényt – mondja egy szoci forrásunk.
(Kubatov Gábort is kerestük, hasztalan. Így csupán a korábban elhangzottakból idézünk: „A Fidesz csakis törvényesen gyűjt adatokat.”)

Vagyis mindenki benne van, csak mi (értsd a Fidesz, az MSZP, a Jobbik és az LMP) nem.

Pedig időről időre felröppennek hírek tiltott adatbankokról. 2006 tavaszán Gyulán 10 500 választó adatait, vélelmezett politikai szimpátiáját tartalmazta a gyulai kistérség térségfejlesztési menedzserének munkahelyi számítógépén tárolt dokumentum. Később elektronikus levelek kerültek elő, amelyeket az illető a Fidesz akkori országgyűlési képviselőjének, illetve legközelebbi munkatársainak írt. Az állásából utóbb elbocsátott menedzser azt mondta, megígérték neki, hogy kormányváltás esetén ő lesz a Gyulai Kistérségi Társulás elnöke.

Adatok és bázisok

Egy másik eset talán épp a Kubatov-lista gyakorlati alkalmazását példázza: a tavaly májusi pécsi polgármester-választáson a helyiek megfigyelték, hogy az egyik szavazókör előtt többször is egy piros Opel fékezett, az anyósülésen egy narancssárga felsős, listát szorongató emberrel, mögötte a választásra érkezőkkel. Utóbb felbukkant egy videofelvétel, amelyen a férfi egy benzinkút oldalában beszélget Hoppál Péter fideszes országgyűlési képviselővel és Kubatov Gáborral.

– Az MSZP 2002 óta foglalkozik adatbázis-építéssel. Még MIÉP-es szavazatszámlálóként láttam: a saját listájukat és a választói névjegyzéket figyelték, hogy ki nem jött el szavazni, aztán ment a riadóztatás – mondja egy jobbikos, és hozzáteszi, a kiábrándult fideszes aktivistáknak hála, az Orbán-párt módszereiről többet tud. – A Fidesz a 2004-es Nemzeti Petícióval kezdett nagyszámú aláírás gyűjtésébe. Kértek mobilszámot, vonalasat, e-mailt, mindent, ami kell. 2006-ra össze is állt a mozgósítórendszer. Azóta folyamatosan karbantartják, az időközi választásokon tesztelik.
Informátorunk szerint a listák szavazókörökre lebontott adatokat tartalmaznak, külön felelősökkel. Az ő dolguk a frissítés (változhat a cím, telefonszám, pártszimpátia). Az adatokat szerveren tárolják, minden szavazókört külön kóddal lehet elérni. A szorgalmas munkát díjazzák. Forrásunk azt mondja, az adatkarbantartás jutalma havi nettó százezer forint vagy valamilyen önkormányzati, felügyelő-bizottsági pozíció.

– A pártszimpátia nyilvántartása nemcsak a mozgósítás miatt hasznos. Negatív kampányra is jól használható. A hajrában elég lehet egy jókor, jó helyekre bedobott szórólap.
De a Jobbik persze sosem épített illegális adatbankot.
– MIÉP-esként korábbi kopogtatócédulákról kimásolt címek alapján jártunk ajánlószelvényeket gyűjteni. Az adatok nyolcvan százaléka használhatatlan volt. Jobbikosként azt látom, többet ér három jól szervezett helyi kezdeményezés, mint a rengeteg pénzt és energiát felemésztő adatbázis-barkácsolás.

Hozzáteszi: a párt helyzete is változott. 2003-ban még lakossági fórumokon, standolásokon gyűjtöttek a szimpatizánsoktól adatokat, amelyekre utóbb e-mailek, SMS-ek mentek párthírekkel. Aztán 2007–2008-tól a párt erőteljesen megjelent az interneten és más médiumokban, így a 14 ezres regisztrálti kör ma már kevésbé bővül.

Épp a Jobbikénak a felével, hétezer regisztrált címmel, telefonszámmal rendelkezik az LMP. Az adatokat kitelepülések fáradságos munkája eredményezte.
– A választások előtti napokban mozgósító SMS-eket küldtünk, másra azonban nem volt pénzünk – mondja Karácsony Gergely.

Így aztán az LMP, a Jobbikhoz hasonlóan, nem vette meg a választói névjegyzéket. De adatbázisuk bővítését azért tervezik. A kampányfőnök reméli, egy-két éven belül összeállhat egy százezer nevet tartalmazó, legális lista.

A Fidesz az olyan

Bár szoci forrásunk nem létező bajsza alatt somolyogva elismeri, hogy a kopogtatócédulák adatait minden párt rögzíti, egyéb turpisságról, esetleg pártszimpátiás listákkal a gangokat járó aktivistákról nem tud. Legalábbis saját pártjában. Mert a Fidesz, az persze olyan.

Magasabbról nyilatkozó szegfűs informátorunk is azt mondja, központilag csakis legális forrásokból származó adatokat tartanak nyilván.
– Törvényellenes módon szerzett adatokat központilag kezelni nagyon rizikós. Az elmúlt években nekünk is voltak olyan eseteink, amikor valaki nehezményezte, miért kapott tőlünk e-mailt, vagy miért hívogatjuk.

Az első esetben például kiderült, hogy a férfi e-mail címével a felesége regisztrált egy játékoldalon, ahol persze bepipálta, hogy hozzájárul adatainak kiadásához, így került hozzánk a címe, amelyet egy alvállalkozótól vettünk. A hívásról pedig kiderült, hogy még évekkel korábban egyszer az unokájára vigyázott a lánya lakásában a nagymama, aki felvette a telefont, és a gépi megkeresésre megnyomta a hatos gombot, így bekerült az adatbázisunkba mint szimpatizáns. A lánya meg csodálkozott. Minden megkeresést, hozzájárulást napra, órára naplózunk, hogy védjük magunkat.

Mobilszámtrükk

Korábban leveleket küldtek, de ma már százból jó ha öten postázzák vissza az adatlapot. Úgyhogy átálltak a vonalas telefonszámokra. A sztenderd kérdés: „Akar-e tájékoztatást kapni az MSZP-től?” A találati arány húszszázalékos. Az igazi trükk a mobilszám legális megszerzése. Segítőnk szerint leginkább a „nincs véletlenül mobilja, küldenénk SMS-t, hogy el ne felejtse a rendezvényt?” válik be. Illegálisan szerzett, titkos mobilszámokkal veszélyes operálni, hiszen kinek ne tűnne fel, ha a szerelmének vagy az anyunak fenntartott számon egy párt jelentkezik be.

Bejelentkezett viszont a pártokhoz – adatbázisok után érdeklődik – Jóri András adatvédelmi ombudsman. Jobbikos forrásunk is részt vett egy ilyen látogatáson, amelyen – elmondása szerint – a biztoson és munkatársain kívül informatikus is jelen volt. Megkérdezték, milyen adatokat tartanak nyilván és honnan, majd bekapcsoltatták a számítógépet.

Az ombudsmannak említjük, kissé kétkedünk a módszer hatékonyságában.
– Megnégyszerezhetnénk az apparátust, véletlenszerűen szállhatnánk ki a pártokhoz, de ez sem garantálná, hogy – ha léteznek – minden, pendrive-ra kimentett illegális adatbázist megtalálnánk. És sokba is kerülne. A munkám elsősorban a párbeszédről szól. Emellett javítana a helyzeten, ha megszűnne számos, könnyen hozzáférhető, csábító adatforrás. Vagyis változna az ajánlószelvényes rendszer, és a választók a lakcímadataiknak nemcsak direkt marketing célú felhasználását tilthatnák meg, de a pártok részére történő továbbítását is.

A szankciók rendszere is megérett a változtatásra. Jelenleg az ombudsman elrendelheti a jogszerűtlen adatok törlését. Javaslatára a Btk.-ba új tényállás került be, amely a tiltott adatkezelést jogosulatlan haszonszerzés és jelentős érdeksérelem megvalósulása esetén bünteti. A Ptk.-ban pedig megjelenik a sérelemdíj fogalma, amelynek megítéléséhez semmilyen kárt nem kell bizonyítani, elég a tiltott adatkezelést.

Azt persze az ombudsman is hozzáteszi: meglátjuk, a bírói gyakorlat miképp értelmezi a paragrafusokat. Konkrét döntést nem akart véleményezni, pedig elmondtuk neki: a már említett gyulai ügyben indult büntetőperben első fokon a gyanúsítottat bűnösnek mondták ki. Másodfokon viszont felmentették, mondván: nem okozott jelentős érdeksérelmet azoknak, akiknek személyi adatait tárolta, és ez nem is állt szándékában. Az ítélőtábla az utóbbi ítéletet hagyta helyben.

Nem voksolhatnánk

És egy újabb döntés: a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította a Kubatov-féle hangfelvétellel kapcsolatos MSZP-s feljelentéseket, mert szerinte „nem merült fel a jelentős érdeksérelem megvalósulására vonatkozó adat”. Másképp látja Majtényi László volt adatvédelmi biztos. Közleménye szerint „a nyomozást azzal az indoklással megtagadni, hogy a tényállás felderítése eleve indokolatlan az érdeksérelem hiánya miatt, jogi tévedés.” Majtényi állítja, tekintettel arra, hogy a hangfelvétel nem tervezett, hanem létező és felhasznált adatbázisról szól, az a hivatkozás, amely szerint egyébként csupán az érdeksérelem veszélye állhat fenn, ugyancsak hibás. „Ha a cselekményt elkövették, és ez bizonyítható, az adatvédelem fogalmi logikája, előfeltevései alapján a jelentős érdeksérelem biztosan megállapítható.”

Marad elég kérdés. Például ez: vajon miért változtatna a parlament a pártok számára kényelmes kiskapukat hagyó szabályozáson?

Jóri optimista:
– Ha a pártok maguktól nem lépnek, az Alkotmánybírósághoz fordulok. A testület a megváltozott körülmények miatt vélhetően megsemmisítené például a választási eljárási törvénynek az ajánlószelvényekre vonatkozó passzusát. Ezzel kikényszerítené a törvényalkotást, hiszen szabályozás híján nem voksolhatnánk.

Így lehetne egy kiskapuval és sok-sok lakcímmel kevesebb.