„A zsidó lakosság nagyon jól érzi magát nálunk”
Schmitt Pál magyar államelnök a Presse munkatársával folytatott beszélgetésben a nemzetközi bírálatokkal és az antiszemitizmusra utaló vádaskodásokkal szemben védelmébe vette Orbán Viktor kormányát: „A zsidó lakosság nagyon jól érzi magát nálunk”. Az interjút Michael Laczynski készítette.
Die Presse: Az Ön (múlt csütörtöki ) bécsi látogatására olyan időpontban került sor, amikor zavar keletkezett a két ország közötti kapcsolatokban. Miként ítéli meg Ön a helyzetet?
Schmitt Pál: Változatlanul jók a kapcsolatok. Ausztria Magyarország harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere, közel 500 magyar vállalat van osztrák tulajdonban. Ilyen sok érintkezési pont esetén természetszerűen nagyobb a súrlódási felület is. A kisebb viták nem szoríthatják a háttérbe azt a tényt, hogy Ausztria a legmegbízhatóbb szomszédunk.
Die Presse: Bécsből nézve súlyosabbaknak látszanak a problémák. Nem utolsó sorban az is megterheli a kapcsolatokat, hogy nemrégen elfogadták a frankhitelek kötelező árfolyamon történő átváltását.
Schmitt Pál: A bírálatok ellenére sem szabad megfeledkeznünk arról a profitról, amit az osztrák pénzintézetek a magyar adófizetőknek köszönhetően kigazdálkodtak. Sem a kormány, sem a lakosság nem felelős a svájci frank rendkívüli megerősödéséért. Az intézkedések nemcsak az osztrák bankokat érintik, hanem a magyar hitelintézeteket is. A korábbi szocialista kormányok elfelejtették figyelmeztetni a magyarokat arra, hogy a devizahitelek veszélyeket is rejtenek magukban.
Die Presse: A törvényt már elfogadták. Időközben már csökkent a svájci frank árfolyama. Visszafelé tekintve, nem lett volna ésszerűbb, ha még kivárnak?
Schmitt Pál: Talán még kivárhattunk volna egy kicsit. Azonban azt senki nem tudta garantálni, hogy a frank védelmébe a Svájci Nemzeti Bank be fog avatkozni. A kormánynak az volt a kötelezettsége, hogy segítséget adjon azoknak a polgároknak, akik már nem képesek többé az adósságuk terhét cipelni.
Die Presse: A magyar-amerikai politológus,
Charles Gatinemzetközileg elszigeteltnek tartja magyar kormányt. Magányosnak érzik magukat Európában?Schmitt Pál: Nagyon sok barátunk van Európában. Jómagam az Európai Parlament alelnöke voltam, és pontosan tudom, hogy milyen sok európai szimpatizál velünk. A 2011. év első félévében betöltött soros EU-elnökségünk okán nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk. Egy dolog azonban világos: Európában az elmúlt 80 évben példátlan az, ami 2010-ben Magyarországon történt. A nép kétharmados többséggel átruházta a hatalmat egy pártszövetségre. Ez egyidejűleg esély és felelősség is. A többség erejével felruházva a kormány egy sor törvényt tudott megalkotni azzal a céllal, hogy helyreállítsa a rendet.
Die Presse: Azt állítja ezzel, hogy azelőtt a káosz uralkodott Magyarországon?
Schmitt Pál: Rosszak voltak a körülmények: rendkívül nagy volt az államadósság, a korrupció, a mindent elborító bürokrácia. És a külföldön élő magyarok érdekei is el voltak hanyagolva.
Die Presse: Lehet-e a volt miniszterelnök, Gyurcsány ellen indított eljárást ennek a múltnak a feldolgozásaként értékelni?
Schmitt Pál: Egész Európában található példa arra, hogy az egykori vezető politikusokat felelősségre vonják hibás döntéseik miatt. Gyurcsány esetében két kifogás fogalmazódott meg: Az egyik az, hogy kormányzása alatt elviselhetetlen mértékben növekedett az államadósság. A második eset már a bíróságra tartozik, és ezt nem kívánom kommentálni. Erről csak annyit, hogy egy ingatlanügyről van szó, amellyel kapcsolatban állítólag gazdasági veszteség keletkezhetett a magyar állam kárára.
Die Presse: Az első észrevétel egy demokratikusan megválasztott kormány döntéseire vonatkozik. Ezért mégsem lehetne utólag megvádolni Gyurcsányt.
Schmitt Pál: Hangsúlyozni szeretném, hogy az ehhez hasonló eljárással nem állunk egyedül Európában. Őrizetbe vették az egyik horvát miniszterelnököt, Franciaországban eljárás folyik az egyik pénzügyminiszter ellen, valamint hasonló esetek fordultak elő Írországban és Ausztriában is.
Die Presse: A legidőszerűbb párhuzam azonban Julija Timosenko elítélése Ukrajnában. Ebben az esetben is az ország állítólagos megkárosításáról van szó.
Schmitt Pál: Tartózkodnék az eset jogi megítélésétől. A Timosenko ellen folyó eljárás rendkívül összetett, és Nyugaton alaposan figyelemmel követik.
Die Presse: Mikor lesz döntés arról, hogy felelősségre vonják-e Gyurcsányt az eladósodottság növekedése miatt?
Schmitt Pál: Egyelőre nincs döntés, ez egy sokkal összetettebb ügy, amelynek erkölcsi vonatkozása is van.
Die Presse: Egy ideje nagyon rossz sajtója van Budapestnek, a kormányt még a fasizmushoz való vonzalommal is megvádolták. Mire vezethető ez vissza? Külföldön talán félreértik Orbánt?
Schmitt Pál: Nagyon sajnálom, hogy néhány külföldi médiában megjelennek ilyen megalapozatlan észrevételek. Pontosan mit értenek a fasizmus alatt? Esetleg az antiszemitizmust? A zsidó lakosság nagyon jól érzi magát nálunk. Magyarországon a zsidó vallási közösség meghatározó állami tényező. Tényleg nem tudom, hogy miként lehetne fasiszta egy olyan kormány, amelynek a keresztény hit, a konzervativizmus és a hazaszeretet az ideológiai alapja. Nálunk a kisebbségek jól kijönnek a magyarokkal, 13 elismert kisebbség létezik nálunk, és nagyra becsüljük őket. A kidolgozás alatt levő új magyar választási törvényben megerősítésre kerül majd a demokratikus képviseleti joguk. Magyarország 100%-ig demokratikus ország. Az európai emberi jogi karta csaknem teljes egészében bekerült az új alkotmányba. Határozottan visszautasítom a fasizmus vádját.
Die Presse: Befejezésül még egyszer visszatérnék a frankhitelek kérdésére. Számítások szerint közvetlenül vagy közvetetten akár négymillió embert is érinthetnek a külföldi devizában felvett hitelek. Ez azt jelentené, hogy csaknem minden második magyar érintett lehetne. Ön is közéjük tartozik?
Schmitt Pál: Nem. Én életemben még soha nem vettem fel hitelt.
(Die Presse, nyomtatásban 2010.10.20-án.)Fordította: dr. Gonda László
További cikkeket olvashat Ausztriáról a
Szervusz Ausztriahonlapon
