A városfejlesztési bizottságra bíznák a döntést, hogy tartsanak-e népszavazást a római-parti mobilgátról
A Fővárosi Közgyűlés jövő szerdai ülésén felkérheti városfejlesztési bizottságát, vizsgálja meg, hogy indokoltnak és szükségesnek tartja-e fővárosi szintű helyi népszavazás kezdeményezését a római-parti védműről. A Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes által jegyzett – a Budapest.hu oldalra csütörtökön felkerült – előterjesztésben az olvasható: a folyamatban lévő fővárosi szintű helyi népszavazási eljárás miatt csak a Kúria döntése alapján és a törvényben megfogalmazott moratóriumra tekintettel lehet újabb helyi népszavazási kezdeményezést benyújtani a témában úgy, hogy az kötelezettséget rójon a közgyűlésre.
A főpolgármester-helyettes ezért azt javasolja, a városfejlesztési, közlekedési és környezetvédelmi bizottság vizsgálja meg azt, hogy az adott témakörben – a törvényi moratórium lejártát követően – indokoltnak és szükségesnek tartja-e fővárosi szintű helyi népszavazás kezdeményezését. A döntésnél indokolt figyelembe venni azt a körülményt is, hogy a helyi népszavazás elrendelése a beruházás megvalósítását jelentősen késlelteti, valamint így a közvetlenül érintettek, a helyben lakók helyett többségében mások döntenek ebben a kérdésben – írta a főpolgármester-helyettes.
Az előterjesztésben ismertetik az ügyben április 5-én született közgyűlési határozatot alátámasztó szakmai dokumentumokat. A Fővárosi Közgyűlés akkor kimondta, hogy a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmét szolgáló árvízvédelmi létesítmény a Duna-part menti nyomvonalon, továbbá a Barát-patak és az Aranyhegyi-patak mentén kerüljön megvalósításra. A javaslatban ismertetett hat tanulmány, szakmai álláspont egyöntetűen a part menti árvízvédelmi mű megépítését javasolja, azt tartja szakmailag megalapozottnak.
Az előterjesztésben Lányi András író, filozófus által készített, a csillaghegyi-öblözet árvízvédelmére vonatkozó javaslatról azt írták: a dokumentum bírálja az említett szakvéleményeket, de anélkül hogy állításait, cáfolatait megfelelő mélységű számításokkal támasztaná alá. A javaslat a Nánási út–Királyok útja vonalában vezetett védművet részesíti előnyben azzal, hogy ott egy méter magas fix betonfalat építene, amely az út alapozásával vízzáró módon egybe lenne építve. A védmű alépítményéről részletes információkat a szerzők nem közölnek, csupán sekély résfalban jelölik meg a műtárgyat. Az egyméteres fix betonfalra tervezik felépíteni a mobil elemeket – olvasható az előterjesztésben, amely szerint téves a Lányi-féle dokumentumnak az a megállapítása, amely jogsértőnek minősíti a partélre tervezett védművet. Az engedélyezési terv szerint a védművet nem a partélen valósítják meg, annak érdekében hogy a meglévő kavicsos plázs megmaradjon.
A dokumentum állításával szemben azt írták: az engedélyezési terv mellékletei – geotechnikai és szivárgáshidraulikai vizsgálatok és ellenőrzés – igazolták, hogy a tervezett megoldás megvalósítása esetén nem lép fel talajtörés. Továbbá az előterjesztés szerint a Lányi-féle dokumentum tévesen tartalmazza, hogy „a mobilgát állékonyságát” a gyártó nem garantálja.
A Fővárosi Közgyűlés az előterjesztés elfogadásával kimondhatja, hogy változatlanul fenntartja a fentebb említett, április 5-i, a part menti nyomvonalat támogató határozatát.
