A Vacsora Párttól a Földlakók Pártjáig
Törpepártban sem csak törpék gyülekeznek, a fantompártban sem csak fantomok. A parasztpártban sem volt mindenki paraszt. A demokraták közt is akadt antidemokrata. A névválasztást korok és politikai divatok befolyásolták. Jellemzően: „keresztény és nemzeti” elnevezésű párt a Horthy-korszak előtt nem volt. Igaz, antiszemita pártból korábban is akadt vagy három... Magyar voltukat a politikai alakulatok csak 1919 után kezdték hangsúlyozni, kirakatba rakni. Vajon a Magyar Kommunista Párt és a Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom ugyanúgy magyar-e? Egyaránt? Egyformán? S a „fajvédők”? De pártok nélkül nincs modern politikai élet (legyen bármilyen véleményünk is az aktuális alakulatokról). A magyarországi politikai pártok lexikona 1846–2010 első könyvében csak azokat a parlamenti pártokat találjuk, amelyek képesek voltak legalább egy jelöltet állítani az országgyűlési választások alkalmával (bármily csekély szavazatot kaptak is). Háromszázötven szócikk igazítja el az olvasót. Közöttük kereste a különöseket BÖLCS ISTVÁN.
A reformországgyűlések nemzeti és liberális célú küzdelmeiben létrejött az első magyar politikai párt is. Méghozzá egy kontramozgalom. Az Ausztriával együttműködő, „fontolva haladásban” érdekelt, arisztokraták vezette Konzervatív Párt, a bécsi udvar sugalmazására, 1846-ban.
Később kilombosodtak a pártcsaládok. Tanulságos, hogy milyen neveket választottak önazonosításukra a politikai csoportosulások. Mi számított jó hívószónak, toborzónak, ígéretesnek?
Leginkább 1848. Vagy tíz párt nevében járt vissza sokáig. Még 1924-ben is kitették a zászlóra (48-as Kossuth Párt), nem tartották avíttnak. Pedig közben történt egy s más: forradalom, Világos, passzív ellenállás, kiegyezés, koronázás, millennium, világháború, ellenforradalom, Trianon. De mindezeken át, ezek felett is hathatott a két-három emberöltő előtti politikára való hivatkozás. A kurta 1956 nem vált ilyen szilárd orientációs ponttá. Amikor 1998-ban Pongrátz Gergely elindult a képviselő-választáson, az ajánlószelvényeket sem tudta összegyűjteni, amiképpen 2011-ben Mécs Imre halálraítélt sem...
A negyvennyolcasnál is divatosabb volt a „független” jelző. 1874 és 2005 között 29 csoportosulás nevében szerepelt, igencsak sokféle összetételben. (Itt mindenki mindig csak független akart lenni? Külön? Mindahányan?)
Keresztény pártokat 1919 előtt csak elvétve láttunk. Utána jelentek meg tömegesen, amikor Horthyék kidolgozták a keresztény-nemzeti politikát. 1990-ig összesen 33 világnézeti párt hordta nevében hitvallását. Nemzeti programot pedig 27 csoportosulás ígért.
Akadnak a pártlexikonban egészen különleges nevek is. Ilyen például a „Habarék Párt” (1878–1881), ez a 19. századi gúnynév az Egyesült Ellenzék (neokonzervatívok és a független szabadelvűek) tömörülésére.
A kormányhű „Vacsora Pártot” (1874–1875) Lónyay-pártként is emlegették. Infrastruktúrájuk nem volt, sem központjuk, sem székházuk. De mégsem ezt tartották a leghaszontalanabb pártnak, ugyanis elitjét hetente rendre megvacsoráztatta.
Torgyán Tyukodon (videó)
