A trafikok kirablása

Az egész ország megdöbbent, amikor áprilisban meggyilkoltak egy 21 éves kaposvári trafikoslányt. A minden arculati elemmel, szabályosan felszerelt trafikban, a lefóliázott kirakat nyújtotta biztonságban a rablógyilkos öt késszúrással végzett áldozatával. A tragédia után a gyászoló ország miniszterelnöke – érezve a lakosság elementáris, de tehetetlen indulatát – uralni kívánva a pillanatot, a halálbüntetés napirenden tartásáról kezdett beszélni, meg arról, hogy az általa bevezetett három csapásnak, illetve a tényleges életfogytiglani büntetésnek nincs visszatartó ereje. Ezért Orbán Viktor úgy látta, még az említetteknél is szigorúbb intézkedésre van szükség.

Tehát a halálbüntetés napirenden tartását mint lehetséges megoldást maga a kormányfő vetette fel, aki azonban egyetlen szót sem szólt az általa támogatott trafiktörvény szörnyű hibájáról. Említésre sem méltatta, hogy a jogszabály szigorú előírása szerint a dohányboltok ablaküvegeit átláthatatlanná kell tenni, hogy az utcáról senki ne láthassa a bent árusított cigarettát. A szabály következményeként az sem látható, ha kirabolják a kasszát, netán épp meggyilkolnak valakit az üzletben. Pedig erről is beszélhetett volna a miniszterelnök, esetleg le is válthatta volna a hibásnak bizonyult törvény beterjesztőjét, a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánost.

Mindenesetre Orbán politikai attrakciója után a közbeszéd már nem a bűncselekményt lehetővé tevő trafiktörvényről, hanem a halálbüntetés bevezetésének vagy elutasításának lehetőségéről szólt, megosztva ezzel a trafikoslány meggyilkolása miatt felháborodott országot.

Pedig a gyilkosság után a kaposvári polgármester, a Fidesz által jelölt Szita Károly is bírálta a trafiktörvényt, kérve a kormányt: vegyék ki a dohányboltok működését szabályozó törvényből a már idézett láthatatlansági szabályt. A város parlamenti képviselője, Gelencsér Attila a tragikus eset után azonnal felszólította a kaposvári trafikosokat, hogy biztonságuk érdekében távolítsák el a kirakatokról a védőfóliát. A Fidesz politikusa azt nyilatkozta a 168 Órának, hogy épségük megóvására, a fólia eltávolítására a kormányzat támogatásával biztatta az embereket. A képviselő a törvényt is módosítani szerette volna, el is készítette a jogszabály változtatására tett javaslatát, de a parlamentnek nem nyújtotta be. Azt mondja, ígéretet kapott a kormánytól, hogy a trafiktörvény hibáját rendeleti úton majd a kabinet javítja ki. Ami talán még gyorsabb megoldás is, mint újabb vitákat kezdeményezni a parlamentben. Egyelőre azonban a Fidesz kaposvári képviselője sem tudja, hol tart az ügy. Két hónapja ugyanis semmi nem történt.

A rendeletalkotás ideje alatt a trafikok kirablása folyamatosan zajlik. Legutóbb Veszprémben másfél óra alatt rabolt ki három trafikot egy férfi, aki a kezére zoknit, a fejére pedig bugyit húzott. A zsákmány több százezer forintra rúg, de ennek a bűncselekménynek szerencsére nem volt halálos áldozata. Az életveszélyes trafiktörvény ellen tiltakozó ellenzéki képviselő, Varju László, a DK politikusa lapunknak megerősítette, hogy az ügyben levelet írt Pintér Sándornak. A belügyminiszter válasza szerint a trafikrendszer átalakítása óta eddig 878 bűncselekményt követtek el a dohányboltok ellen, ezek egy része rablás. Varju felhívja a figyelmet Pintér levelének kevesek által értékelt mondatára: a belügyminiszter az ügyben nem érzi magát felelősnek. (Lásd fenn: a törvény valóban Lázár és társai műve.)

Varju László levelet írt a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánosnak is, aki válaszában ugyancsak elutasította a felelősséget. Varju emlékeztetett arra, hogy amikor Lázár ellenzékben volt, és a hódmezővásárhelyi mentőknél egy súlyos beteg meghalt, azonnal a politika szintjére emelve az ügyet kijelentette: az egészségügy szocialisták általi átalakításának megvan az első halálos áldozata.

Közben élénk vita alakult ki a trafikok homlokzati kirakatüvegét borító fóliáról, amely lényegében elszigeteli a világtól az üzletet. Lázár János áprilisban azt nyilatkozta, hogy a fólia alkalmazása nem kötelező, de a miniszter állítását szinte azonnal cáfolta egy debreceni trafikos. Ő nyílt levélben közölte, hogy amikor a homlokzatot más eszközzel próbálta átláthatatlanná tenni, a Nemzeti Dohány Zrt. ellenőrei kötelezték az üzlet üvegfelületeinek a fóliázására, amelyről a büntetés elkerülése végett fényképes dokumentációt kellett eljuttatni a felügyelethez. A szerkesztőség által megkeresett trafikosok többsége hasonló szigorról számolt be, épp ezért csak kevesen merik leszedni a fóliát.

Ellenőrzésként átlapoztuk a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. által összeállított arculati ajánlásokat. A csaknem kétszáz oldalas tanulmány egyértelműen mutatja a külső homlokzat átláthatatlanságát, amit szakértőink szerint legegyszerűbben a tükröződő fóliával lehet elérni. A kaposvári Gelencsér Attila is úgy gondolja, hogy a törvényben ugyan valóban nincs kötelezően előírva a fóliázás, de nem lehet véletlen, hogy a hatezer-kétszáz trafik szinte mindegyikének üvegfelületét azzal borították be. Ma már a legtöbb kormánypárti képviselő szégyelli hangoztatni azt a kormányzati álláspontot, amely szerint valójában az ellenzék a felelős a gyilkosságért és a rablásokért is. Ugyanis a trafikrendszer átalakításáról szóló vitában túlságosan sokszor emlegették, hogy a haverok zsebét hatalmas összegekkel béleli a kormány. Ergo: az ellenzék buzdítja a rablókat, hogy érdemes a trafikokat kirabolni. Ezt az érvelést az ellenzéki képviselők zöme arcátlan demagógiának tartja.

Az Orbán-kormány belügyminisztere szerint semmiféle összefüggés nincs a trafikok ablakait borító fólia és a kaposvári gyilkosság között. „Nem közbiztonsági szempontból fóliázzuk le a dohányboltokat, tehát ez a kérdés tárgytalan” – mondta Pintér Sándor a parlamenti meghallgatásán. A belügyminiszter álláspontját elfogadhatatlannak tartja Borai Ákos, a Belügyminisztérium egykori jogi főosztályának vezetője, aki lapunknak azt nyilatkozta: egyértelműen van összefüggés a trafikok ellen elkövetett bűncselekmények és a törvényi előírás hibája között. Ezt jelzi az üzletek ellen elkövetett bűncselekmények magas száma is. Szerinte a rablókat nem a kiszabott büntetés nagysága, hanem a lebukás valószínűsége tartja vissza a bűncselekmények elkövetésétől. Borai azt mondja, ezt Pintér Sándornak is tudni illene. Egy sötét trafik ugyanis minimálisra csökkenti a lebukás esélyét. Talán Borai véleményét osztja ma már Rogán Antal is, aki a fólia mielőbbi eltávolítására szólítja fel az érintetteket.

Kormánykörökben is felmerült, miszerint más módon is meg lehet akadályozni, hogy az utcán tartózkodó fiatalkorú a cigarettásdobozokat lesse. Némelyek szerint erre a célra megfelelne, ha boros- és pálinkásüvegekkel takarnák el az ablakot. Ezzel nem csak az a baj, hogy az alkoholt népszerűsítenék a fiatalok körében. Sokkal inkább az a probléma – hívta fel figyelmünket egy trafikos –, hogy bármivel teszik átláthatatlanná a kirakatokat, a rablókat mindenképp védi a törvényileg előírt homály.

Egyébként a kormány televíziós csatornája, a közszolgálatinak nevezett M1 Kosár című műsora a közelmúltban végzett egy tesztet. Egy 17 éves fiatalembert arra kértek, hogy menjen be négy nemzeti dohányboltba, próbáljon cigarettát és alkoholt venni, ugyanis a trafiktörvény úgymond a fiatalok védelme érdekében született. Nos, a fiatalembert négy boltból három helyen kiszolgálták.

Pedig állítólag az egész fóliázással ezt akarták elkerülni.