A teljes apátia elkerülése a tét – Budapesten az utolsó kampánynapok dönthetnek
– Fontos lépés, de nem csodafegyver, hogy az ellenzéki oldal együtt tud működni, és a legtöbb helyen egyetlen közös jelöltet indítanak. 2014-hez képest valamivel jobb eredményre számíthatnak, de hatalmas áttörés nem várható – állítja Juhász Attila, a Political Capital elemzője.
Kiss Ambrus politológus, a Policy Agenda kutatóintézet vezetője szerint az ellenzéki összefogásnak az önkormányzati kampányban nem volt alternatívája. A 2014-es koordinált indulásnál az ellenzéki szavazók nem vagy csak nehezen találták meg saját pártjukat a szavazólapon.
Jelenleg négy megyei jogú várost és hat budapesti kerületet vezet nem fideszes polgármester. Ha ezek a számok csak néhánnyal emelkednek, Juhász Attila szerint az már előrelépés lenne az ellenzék számára. Úgy véli, most Szegeden, Salgótarjánban újra nyerhet az ellenzék, de az összefogással Miskolcon, Egerben és Szombathelyen is jobb helyzetben indulhat a választásokon. A Political Capital elemzője szerint a kisebb városokat tekintve nagy harc lesz Siófokon és Gyulán, az ellenzéknek reális esélye van a győzelemre.
– Úgy látom, Budapesten eltúlozzák az ellenzéki esélyeket. A hat kerületben aratott korábbi ellenzéki győzelemhez képest nagy ugrás ugyanis nem várható. Egyes kerületekben – például a hetedikben – nemrég még biztos befutónak tűntek az ellenzéki indulók, de a kormányellenes szavazókat megosztó ellenjelöltek miatt most már szinte biztos a Fidesz győzelme.
Erzsébetvárosban a DK-s Niedermüller Péter az ellenzéki közös jelölt, de mellette két független aspiráns is megméreti magát. Egyikük Hunvald György korábbi szocialista polgármester, akit ingatlanügyekben többször bíróság elé citáltak, hosszú ideig előzetes letartóztatásban is volt, a másik Moldován László, aki korábban régi pártjának, az LMP-nek az etikai bizottságával több prominens politikust is kizárt a zöldszervezetből.
Juhász Attila szerint nagy kérdés, hogy Karácsony Gergely megnyeri-e a főpolgármesteri választást. Ha így lesz, és az ellenzék a győzelmet fel tudja használni a politikájában, ha azt hangsúlyozzák vele, hogy a Fidesz hatalma megtörhető, akkor lesz gondja a kormánypártnak.
– A Fidesz nem szeret a választókkal szembemenni. Ha az ellenzék képes felmutatni, hogy lám, ott van mögötte több tízezer ember, akkor az eddigi gyakorlat alapján a kormánypárt hangereje mérséklődni fog – mondja az elemző.
A kívülről egységesnek tűnő ellenzéki oldal tagolt maradt az elmúlt hónapokban, nem lehet véletlen, hogy Karácsony Gergely az MSZP-t emelte ki mint azt a szervezetet, amely igazán segít a kampányában. Juhász Attila emlékeztet rá, hogy a Demokratikus Koalíció úgy vélte, az előválasztáson meg tudja verni Karácsonyt.
– Nekem úgy tűnt, a DK-nál meglepődtek, hogy saját jelöltjük, Kálmán Olga nem győzött. Karácsony megerősödve jött ki ebből a folyamatból – mondja Juhász Attila. Szerinte a főpolgármesteri tisztséget elhódíthatja az ellenzék, ennek egyik legfőbb oka, hogy Tarlós István nem jó jelölt. Eredményei 2006 óta folyamatosan csökkennek, erős aspiráns ellen nem nyert választást. 2010-ben az összeomlott szocialista párt jelöltje, Horváth Csaba ellen sem túl jó eredménnyel győzött.
Úgy – teszi hozzá –, hogy 2014-ben Falus Ferenc a nyakába öntötte a jeges vödröt, majd az a Bokros Lajos lett az ellenzéki főpolgármester-jelölt, aki az ország egyik legelutasítottabb politikusának számított. Még Bokros is összehozott 36 százaléknyi voksot a Fidesz támogatottjával, Tarlós Istvánnal szemben, aki 49 százalékig jutott.
Szerinte nem kizárt, hogy Karácsony megnyeri a választást, de nem valószínű, hogy meglesz hozzá a közgyűlési többsége. Juhász Attila a mostani jelekből arra következtet, hogy a választások után az önkormányzatok cselekvési terét még tovább szűkíti majd az Orbán-kormány. Eddig is számos jogot elvontak tőlük, és a centralizáció várhatóan folytatódni fog. A kisebb települések már most is állami lélegeztetőgépen vannak, kiszolgáltatottak. Az elemző úgy véli, a kormány azt üzeni a helyi vezetőknek, ha nem mozgósítják a lakosságot a Fidesz mellett, a település működtetéséhez szükséges pénzek nem érkeznek majd meg a számlájukra, így a fizetéseket sem tudják utalni az alkalmazottaknak. Szerinte ez a fenyegetés a több saját forráshoz jutó megyei jogú városokra kevésbé vonatkozik. Ha hét-nyolc nagyváros és Budapest jelentős része ellenzéki kézbe kerül, őket már nem lehet olyan könnyen sakkban tartani.
A Policy Agenda megvizsgálta a 2014-es uniós választások eredményeit, és összehasonlította őket az akkori őszi önkormányzati egyéni eredményekkel. A Fidesz jelöltjei szinte teljesen ugyanazt érték el tavasszal, mint a párt önkormányzati indulói ősszel. Ez akkor 44 százalékot jelentett.
– Erre jön rá a hivatalban lévő polgármester-aspiránsok ismertsége, elfogadottsága – magyarázza Kiss Ambrus. – Tarlós István akkoriban öt százalékponttal tudta meghaladni az őt támogató kormánypárt eredményét. Persze hozzá kell tenni, hogy akkoriban Budapesten kisebb volt a részvétel, mint az országos átlag, ami azt jelzi, hogy az ellenzéki szavazótábor otthon maradt, mivel nem érezte, hogy lenne tétje a választásnak. A megyei jogú városokban kuszább a kép: nagy hatásuk van a pártpreferenciáknak, de a helyi közélet állapota is fel tudja borítani az előrejelzéseket. Most az a kérdés, hogy mi történik a billegő körzetekben, ahol kormánypártiság kontra ellenzékiség határozza meg az eredményt. Igaz, Szombathelyen például teljesen mást jelent a kormánypártiság, mint másutt. Ott a regnáló helyi hatalommal szemben fogalmaznak meg kritikát az ellenzéki pártok. Ilyen egy kicsit Pécs is. A megyei listákon elsöprő fideszes fölény várható, ott ugyanis sok kicsi ellenzéki pártlista áll szemben a kormánypártokéval. Persze az eredmény értékét csökkenti, hogy a megyei közgyűlések jelentősége kiüresedett.
Kiss Ambrus szerint a fővárosi választást az dönti el, hogy a Fidesz valójában hogyan áll Budapesten: ha azon a szinten, mint a májusban megtartott uniós választáson – akkor 41 százalékot kapott –, és Tarlós ismét öt százalékpontot hozzátesz az eredményhez, akkor az így kevés lesz.
– Több közvélemény-kutató cég most magasabbra méri a Fideszt, mint az uniós választásokon. Ha ez igaz, akkor nehéz lesz megállítani Tarlóst. Jelenleg döntetlen a helyzet. Az utolsó napok történései viszont sokat változtathatnak majd – teszi hozzá Kiss Ambrus.
Karácsony az előválasztás után győztesként vághatott neki a Tarlós elleni harcnak, senki sem mondhatja az őt jelölő ellenzéki pártok oldalán utólag, hogy ő jobb jelölt lenne.
– Kérdés, hogy a rögzült pártpreferenciával bíró szavazók mennyire mozgósíthatók, van-e átszavazási hajlandóságuk. Bármilyen furcsa, de van olyan ellenzéki szavazó, aki az egyéni önkormányzati képviselő, illetve a kerületi polgármester személyéről a pártpreferenciája alapján dönt, majd végül átszavazna Tarlósra. Nincs mérés arra sem, milyen hatása lesz annak, hogy Karácsony Gergely az ellenzéki jelöltekbe kapaszkodva kerületi kampányokat folytatott. Ezzel szemben Tarlós nyilatkozott néhány újságnak, rádiónak, de ennél többet nem tett hozzá a kampányhoz.
Kiss Ambrus úgy véli, a választások után helyi ellenzéki, politikai közösségek jöhetnek létre, jelentőségük pedig abban áll majd, hogy létükkel megmutathatják: az ellenzék nem bohóckodik és kormányképes. Ha nemcsak több megyei jogú várost tud megszerezni az ellenzék, hanem azt is hihetővé teszi, hogy neki feladata van a kistelepüléseken, ahol eddig nem vetették meg a lábukat, akkor tovább tudnak építkezni. Ha a főpolgármesteri posztot az ellenzék nem szerzi meg, elkerülhetetlen, hogy a kormányellenes oldalon apátia jöjjön. Úgy gondolják majd a szavazók: megpróbáltuk, de esélyünk sincsen a Fidesszel szemben. Ezért van nagy politikai tétje a budapesti választásnak.
Ellenzéki esélyvárosok
Szegeden kisebb botrány után végül megállapodott az ellenzék, és egységesen felsorakozott Botka László szocialista polgármester mögött. Az összefogást bejelentő első sajtótájékoztatón nem jelent meg a DK, a szocialisták szerint Gyurcsány helyi emberei felrúgták a megállapodást, a Demokratikus Koalíció szerint viszont még javában zajlottak a tárgyalások.
A két párt között korábban sem volt harmonikus a viszony, a Botka körül tömörülő erők azt nehezményezték, hogy a DK többször ellenük szavazott a közgyűlésben, vagy legalábbis tartózkodott a voksoláskor. Gyurcsányék szerint Botka és a DK közötti rossz viszony még a szegedi polgármester miniszterelnök-jelöltsége idejére datálható, Botka ugyanis akkoriban arra törekedett, hogy kiszorítsa a DK-elnököt az összefogásból. Az indulás körüli viszály hátterében az állt – ez több városra, fővárosi kerületre is jellemző volt –, hogy az uniós választási sikereiken felbuzdulva a DK és a Momentum több körzetet szeretett volna kapni a korábban kialkudottnál. Végül megállapodtak abban, hogy a DK-é lesz négy körzetben az indulás lehetősége, cserébe lemond arról a kérésről, hogy megkapja az előzőleg a Momentumnak ígért egyik körzetet.
Salgótarjánban újra indul Fekete Zsolt, a 2016 óta hivatalban lévő polgármester, aki az előző szocialista városvezető, Dóra Ottó halála után tartott választáson vehette át a település irányítását. Mögötte felsorakozott az összes ellenzéki párt. Ellenfele Szabó Csaba mérnök, városi képviselő a Fidesz–KDNP színeiben indul.
Szombathelyen széthullott a várost irányító Fidesz, ennek nyomán a közgyűlésben az ellenzék került döntő pozícióba. Nemény András, az MSZP megyei elnöke és az Éljen Szombathely! frakcióvezetője, az ellenzék polgármesterjelöltje beterjesztett egy indítványt, amely szerint a túlóratörvényt ne alkalmazzák az önkormányzat intézményei és százszázalékos tulajdonú cégei. Molnár Miklós, a Pro Savaria Egyesület képviselője, jobboldali alpolgármester is megszavazta a napirendet, és ezután már csak egyszerű többség kellett az indítvány elfogadásához. Molnárt árulónak kiáltotta ki a helyben Hende Csaba által irányított Fidesz. Az ellenzék végül leváltotta a szombathelyi tévé vezetőjét, kinevezte a helyére a megyei lap volt főszerkesztőjét, majd újraindították a város újságját, a Savaria Fórumot. Közben a vasi megyeszékhelyet hivatalosan irányító fideszes képviselők migránsoztak, húzták az időt, ismeretlenek szobanövényekkel torlaszolták el a közgyűlés termének bejáratát. Végül Koczka Tibor, a korábban már háttérbe szorított fideszes alpolgármester (menet közben ki is zárták a pártból) Hendével szembefordulva bejelentette, elindul a polgármesteri címért a fideszes megyei főjegyző, Balássy Péter és a szocialista Nemény ellen.
Egerben öt polgármesterjelölt indul, köztük az ellenzék által támogatott jobbikos Mirkóczki Ádám, aki az Egységben a Városért Egyesület színeiben veszi fel a küzdelmet. A 2010-ig balos Miskolcon most Veres Pál gimnáziumigazgató az ellenzék közös jelöltje, a várost eddig irányító fideszes Kriza Ákos súlyos betegsége miatt nem indul, helyette a városi jegyző, Alakszai Zoltán száll ringbe. Galbács Mihály, Gyula exfideszes alpolgármester levelet írt Orbán Viktornak, Kövér Lászlónak és Kubatov Gábornak a helyi visszásságokról. A dokumentum nagy botrányt okozva nyilvánosságra került. A városnak öt polgármesterjelöltje van. Kezdetben úgy tűnt, az ellenzék Galbács mögé áll be, végül úgy döntöttek, a DK-s Leel-Őssy Gábort támogatják.
Siófokon Lengyel Róbert független polgármester mögé sorakozott fel az ellenzék, ő eddig fideszes többségű testülettel volt kénytelen együtt dolgozni. Ellenfele Gruber Attila (Fidesz–KDNP) lesz, aki három cikluson át volt országgyűlési képviselő, de dolgozott Ausztráliában nagykövetként is.
