A szemét pénz és hatalom, a szálakat a kormány mozgatja

2018. november 16., 07:12

Szerző:

– Egyelőre nem látom, hova fut ki az ügy. Az is lehet, hogy egyszerűen politikai kérdésről van szó, el akarják lehetetleníteni Gémesi Györgyöt, Gödöllő polgármesterét, aki 1990 óta vezeti a várost. De az is lehet, hogy egy jövőbeli privatizáció első lépéseit látjuk, ami fideszes forgatókönyv szerint úgy történik, hogy előbb megmutatjuk a lakosságnak, a szemétkérdés megoldatlan, ellehetetlenítjük a szereplőket, mindent állami kézbe veszünk, aztán megszüntetjük a maximalizált szolgáltatási árakat, feltőkésítünk, majd az ágazatot eladjuk baráti vállalkozásoknak, akik aztán már szabadon szabhatják az árakat, s náluk ismét nyereséges lesz a hulladékgazdálkodás – magyarázza egy szuszra egy volt polgármester, aki belelát a szektor ügyeibe. Hozzáteszi, az is lehet, hogy Gémesivel példát statuálnak azoknak, akik a Fidesz beleegyezése nélkül hoznak döntéseket. Sőt szerinte az is előfordulhat: akkora bajban van a központi költségvetés, hogy évi 50-100 milliárd forintos kiadásokat megfontolnak.

Az már jó ideje tudható, hogy a hulladékgazdálkodás átalakítása nem tartozik a kormány legsikeresebb kezdeményezései közé. Van, hogy hetekig nem viszik el a szelektív szemetet vagy a zöld hulladékot, tudni lehet a számlázási problémákról. Egyértelmű, hogy a szeméthegy tetejére rakott Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV Zrt.) képtelen rendesen ellátni a feladatát. Az, hogy mennyire így van, csak október végén lett egyértelmű a nyilvánosság számára is. Akkor ugyanis az egyik legnagyobb regionális hulladékgazdálkodási közszolgáltató, az Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás tulajdonában lévő Zöld Híd Régió Nkft. 115 településen felfüggesztette a szolgáltatást.

Fotó: Hernád Géza

Nem előzmény nélkül persze: a cég ügyvezetője, Gyenes Szilárd minden fórumon jelezte a nehézségeket. Idén február végén tájékoztatta a polgármestereket arról, hogy korlátozó intézkedéseket tesz, és ezek hatással lesznek a lakosságra. Augusztusban levelet is írt ugyanerről. Akkor – 2018 első félévéig – 300 millió forint vesztesége volt a cégnek, a járműállomány alkalmatlan a munkába állításra, sőt egyenesen veszélyes. Ezért az ügyvezető azt javasolta, függesszék fel a szokásos lomtalanításokat, és megtiltotta a műszakilag nem megfelelő járművek útnak indítását. Indoklása szerint „noha fontos számunkra településeink ellátása, mindenáron nem tudjuk ezt teljesíteni, mert sem a felelős felső- és középvezetők, sem pedig a hulladék begyűjtését ellátó állomány nem szeretne börtönbe jutni mások évek óta tartó felelőtlensége nyomán”.

– A polgármesterek rémálma a házak előtt halomban álló szemét – mondja expolgármester-informátorunk. – A szemét mindenkit érint, olyan portéka, amivel választásokat lehet nyerni vagy elveszíteni, a szemét pénz, hatalom.És bármi történik, az a lakosság szemében a polgármester felelőssége vagy érdeme.

Mielőtt a kukaholding és az önkormányzati társulások tulajdonába került a hulladékkezelés, az ő településén helyben oldották meg a szemétszállítást.

– Eleinte jól ment. Bár teljesen szabálytalan, de a szemétszállításból származó bevételekből átmenetileg vagy akár véglegesen is finanszírozni tudtunk más önkormányzati feladatokat, így nem kellett hitelt felvennünk. A Fidesz azonban tett róla, hogy veszteségessé váljon az üzlet.

Történt ugyanis, hogy a hulladéklerakási járulékot tonnánként 3000 forintról 6000 forintra emelték, de a befizetett pénzt nem osztották vissza pályázatok formájában, pedig a szolgáltatók ebből tudták volna megoldani a szelektív hulladékgazdálkodást. Rezsicsökkentés címszó alatt meg befagyasztották az árakat.

– Ezzel több probléma is van – folytatja beszélgetőtársunk. – Miközben emelkedtek az adók, a munkavállalók számára a kötelező béremelések miatt többet kellett fizetni, mint korábban. Ráadásul az alacsony szolgáltatási díjak következtében a lakosságot semmi sem ösztönzi arra, hogy felelősen szemeteljen. Az uniós pályázatok miatt a korábbi ötmilliós helyett negyvenmilliós kukásautókkal kezdtek dolgozni a szolgáltatók, amelyek amortizációs költsége pont annyival magasabb, mint az áruk. Ki kellett rakni a szelektív hulladékgyűjtő edényeket, de ahelyett hogy az így kidobott szemét értékesítéséből bevételük lett volna a cégeknek, csak pluszmunka és költség van velük, ugyanis sokan oda dobják a háztartási szemetet is, de ilyenkor a kuka tartalma megy a többi hagyományos szeméttel a hulladéklerakóba, jobb esetben az égetőbe.

Október 26-án az Észak-Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás területén, 116 településen leállt a szemétszállítás. Gyenes Szilárd november 2-án az érintett polgármestereknek azt írta:

„Most azonban fordulóponthoz értünk. (…) Fel szeretném hívni az Önök figyelmét, hogy valószínűleg most jött el az utolsó pillanat, hogy a hulladékgazdálkodás jövőjével érdemben foglalkozzanak. Most nagyon sokat lehet nyerni vagy veszíteni önkormányzati szinten is a települési, polgármesteri befolyással kapcsolatban, tulajdonosként és felelős szolgáltatást választóként egyaránt.”

S hogy hogyan jutottunk el a fordulóponthoz? Gyenes Szilárd szerint a történet akkor indult, amikor a kormányzat egy tisztán önkormányzati feladatot állami és önkormányzati kezelésűvé tett. Esetében az önkormányzatok adják a földterületeket, az ingatlanokat, az ingóságokat, a gazdasági, szervezeti kereteket, a szakmai, adminisztratív és fizikai munkaerőt, az állam pedig a szabályozási környezetet és a működtetéshez szükséges pénzt. A hulladékgazdálkodás téves jövedelmezőségi felmérés áldozata lett, majd bekerült a rezsicsökkentési programba, és 2012-ben befagyasztották a díjakat. Közben, miképp informátorunk is elmondta, megnövekedtek a feladatok, a költségek, az adók, viszont csökkent a lakosságtól származó bevétel. Erre rakódott, hogy 2012 óta az amortizációs pénz drámaian csökkent, a rendszerfejlesztések leálltak. A Zöld Híd műszaki fejlesztési hiánya 2500 millió forint felett van.

Gémesi György és Gyenes Szilárd
Fotó: Gödöllői Hírek

Miközben az ellátott települések száma folyamatosan növekedett, új hulladékgyűjtő járművek nem érkeztek. A meglévőket két-három műszakban kezdték terhelni, valamint kibérelték a rendszerből kikerülő, korábbi vállalkozások elavult autóit. Mivel a közszolgáltatók önálló árbevétele megszűnt, szinte minden hónapban baj volt a munkabérek kifizetésével, tavaly novemberben a külső szállítói tartozások már meghaladták az 500 millió forintot.

Az idei első-második negyedévben már számszakilag is bizonyítható volt, hogy baj lesz. Az NHKV Zrt. olyan szerződést kötött a közszolgáltatókkal, miszerint a cégek utólag, negyedévente kapják meg költségeik fedezetét. A havonta biztosított összegek alatta maradtak az üzleti tervben elkölteni tervezetteknek, a működéshez sem voltak elégségesek. A Zöld Híd üzleti terve szerint a 2018-as költségvetés főösszege 4,78 milliárd forint volt, az NHKV Zrt. által biztosított havi előlegek összege 269 millió forint volt havonta, ami alig több mint évi 3,2 milliárd forint. Vagyis a cég havonta csaknem 130 millió forinttal (egész évre 1,55 milliárd forinttal) kapott kevesebbet annál, mint amennyi pénzből működni tudott volna. (Az amortizációs költséggel együtt 5,2 milliárd forintra volna szükség.)

Szeptemberben jelezte a társaság, hogy gazdasági szükséghelyzet alakul ki, a kelleténél kisebb előfinanszírozás miatt halmozódtak a kifizetetlen számlák, s egy nagyobb adóbefizetés előtt álltak. Egyre nagyobb lett a baj.

A szolgáltató négy alkalommal kért időpontot az NHKV-tól. Az október 29-én 11 órára összehívott tárgyalást okafogyottságra hivatkozva lemondták, arra hivatkozva, hogy a katasztrófavédelem az eljáró állami szerv. Ez pedig azt jelentette, hogy még meg sem született a szükséghelyzetről szóló határozat – az október 30-i –, de már eldőlt a Zöld Híd sorsa.

Más furcsaságok is történtek. A közszolgáltató cég többször is kért műszaki segítséget az NHKV Zrt.-től. A kukaholdingon keresztül ajánlat érkezett négy gyűjtőautó megvásárlására. A járművek többsége azonban rosszabb műszaki állapotban volt, mint azok, amelyeket ki akartak váltani velük. Amikor azonban kihirdették a szükséghelyzetet, az NHKV Zrt. a katasztrófavédelemnek sorra ajánlotta fel a segítséget: amikor meg kellett kezdeni a szolgáltatást, tizenegy járművet biztosítottak.

Gyenes Szilárd szerint a katasztrófavédelem professzionálisan avatkozott be. Október 31-én reggel hatkor a Zöld Híd telephelyein 40-50 fős adminisztratív és műszaki állománnyal jelent meg. Azonnal megindultak a járműjavítások, gumizások, műszaki vizsgáztatások, az üzemanyag-ellátás megszervezése. Lezajlott a pénzügyi elkülönítés, mert a szükségellátás elrendeléséről kezdve minden költséget a katasztrófavédelem áll.

Nem mellékes: a megfelelőségi nyilatkozatot, ami feltétel a közszolgáltató működéséhez, még az előtt visszavonták, hogy a tulajdonos önkormányzatok dönthettek volna róla.

Gyenes Szilárd szerint az események láncolatából egyértelmű, hogy a gazdasági társaság közszolgáltatói körből való kivezetését már a polgármesterek előtt eldöntötték valahol valakik.

Az ügynek már van politikai következménye. Megelőzte eltávolítását, ezért Gémesi György maga mondott le a Zöld Híd Kft.-t tulajdonló társulás elnöki posztjáról. Míg hatályba lép a lemondás, a polgármester azt tervezi, hogy egy nemzetközi auditáló céggel átvilágíttatja a Zöld Hidat, hogy kiderüljön, ki a felelős a szemétszállítási krízisért.

Ez az eset csak az első nagy botrány, jöhetnek újabbak is. Nagykanizsán például ugyan még elviszik a szemetet, de a cég költségvetéséből 300 millió hiányzik – ennyivel kevesebbet kaptak a kukaholdingtól. Ahhoz, hogy tovább tudjanak működni, hitelt vettek fel.

Szemétügyben viszont épp a kormányzat az, amely politikai támadást lát. Előbb Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára beszélt arról, hogy szerinte a céget irányító „LMP-s Gémesi György gödöllői polgármester politikai játszmába kezdett”, majd Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nyugtatta azzal a kedélyeket, hogy „nem engednek az üzleti érdekű zsarolásoknak, s megoldják, hogy legyen elég pénz a helyzet rendezésére”.

Fotó: Hernád Géza

Mindenképp állami akarat kérdése, mi fog történni. A november 10-i Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat alapján 1,5 milliárd forintot csoportosít át a kormány azonnali hatállyal a hulladékok elszállításának akadozása miatt kialakult kaotikus helyzet felszámolására. Nem ez az első eset idén: október végén összesen 26,4 milliárd forintot különítettek el a szemétszállítási munkákra.

S hogy hogyan kerül az egész folyamatba a katasztrófavédelem, amikor a koordinációs feladatokra ott a kukaholding?

– Erődemonstrálás – mondja a neve elhallgatását kérő volt polgármester. – A katasztrófavédelemmel kapcsolatban az embereknek az a kép él a fejükben, amit a filmekben látnak. Amikor igazán nagy baj van, a szervezet megjelenik, intézkedik, kezeli a szükségállapotot. A katasztrófavédelemnek nem mondunk ellent, mi sem kérdezünk tőle, hanem csináljuk, amire utasít.

Biztosi intés

Szemétkérdésben elvi állásfoglalást adott ki néhány napja Bánhidi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes is. A jelentés szerint a feladatokat és a hatásköröket illetően a hatályos jogszabályok ellentmondásosak és követhetetlenek, a hulladéktörvény hatálybalépése óta legalább 400 ponton változott.

Szerinte a rendszer működésképtelenségének fő oka, hogy miközben a törvény a települési önkormányzatok feladatává teszi a hulladékgazdálkodást, az ehhez szükséges szabályozási és gazdálkodási jogosítványaik nagy részét az NHKV Zrt. birtokolja.

Bánhidi levezeti a helyzet bonyolultságát is: a jogalkotó a közszolgáltatásra összetett, négyszereplős rendszert hozott létre, amelyben többféle jogviszony működik. Az önkormányzat köt szerződést a közszolgáltatásra, a közszolgáltató közszolgáltatást nyújt az ingatlanhasználónak, az ingatlanhasználó megfizeti a közszolgáltatás díját az NHKV Zrt.-nek, az önkormányzat kifizeti az NHKV-nak az ingatlanhasználóknak biztosított díjkedvezményeket, az NHKV Zrt. a közszolgáltatónak kifizeti a közszolgáltatásért járó szolgáltatási díjat.

Tesz egy érdekes megállapítást is: a jogszabályok magánjogi kötelmi jogviszonyt hoznak létre, ahol az NHKV jogosult és egyben kötelezett is a közszolgáltatási díj beszedésére az ingatlanhasználótól és az ingatlanhasználónak adott díjkedvezményre az önkormányzattól, míg a közszolgáltatóval szemben kötelezett a szolgáltatási díj megfizetésére. Ebből pedig az következik, hogy ha az NHKV Zrt. a közszolgáltatónak nem fizeti meg a szolgáltatási díjat, akkor azzal kötelmi jogviszonyból fakadó kötelezettségének teljesítését mulasztja el, és viselnie kell ennek magánjogi jogkövetkezményeit.

Orbán Viktor miniszterelnök Berlinbe utazott, ahol pénteken tárgyalást folytat Olaf Scholz német kancellárral - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke csütörtökön.