A roma családok felének már ennivalóra is alig futja
– A gyermekszegénység mára állapottá vált, egyre több gyerek az iskolai menzán kívül nem jut más ételhez – állítják a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnál. A Roma Sajtóközpont által összegyűjtött kutatási adatok szerint a roma családok több mint fele már az ezredforduló után olyan mélyszegénységben élt, hogy megfelelő táplálkozásra sem futotta.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tapasztalatai szerint nincs az országnak olyan megyéje, ahol az oktatási intézmények szakemberei ne hívták volna fel a figyelmet arra, hogy sok gyerek csak az iskolai menzán eszik egyszer egy nap – hangzott el csütörtökön a szervezet sajtótájékoztatóján. Vecsei Miklós a szeretetszolgálat vezetője a Roma Sajtóközpontnak gyerekek beszámolóira hivatkozva elmondta: nem ritka, hogy egy gyerek hétvégén egyáltalán nem eszik. A kétszáz intézményt és százötven önkéntes csoportot működtető szervezet vezetője szerint pontos adatok nincsenek az éhező gyerekekről, de szerinte ez mindegy is, mert az, hogy van ilyen gyerek, szégyen az országra nézve. Ugyanakkor Vecsei Miklós elmondta: a szeretetszolgálat tapasztalata szerint a '90-es években maximum 1-2 százalékban voltak hajléktalanok a romák, ám ez a szám mára elérheti a 20 százalékot is. Ezt a nyomort nem lehet egyszerű gazdaságfejlesztéssel rendbe hozni, mert emiatt az alapok esnek szét: a családok, a közösségek, mert lassan már nincs, ami összetartsa őket – vélte Vecsei Miklós, aki 2007-es lemondásáig korábban hajléktalanügyekért felelős miniszteri megbízott is volt. A szakember azt is hangsúlyozta: ahhoz, hogy a nyomoron segíteni lehessen a parlamenti képviselőknek például pontosan tudniuk kellene, hogy mire kell pénzt költeni. Ehhez pedig olyanokat kellene tudniuk, hogy mit jelent például fogyatékos gyereket nevelni, vagy hogy miért jár egy gyerek egy hónapig ugyanabban a ruhában az iskolába. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat az ország választókerületeiből egyébként összegyűjtötte a szegénységgel kapcsolatos panaszokat, amelyeket egy-egy, csomag, „a reményt szimbolizáló” virágmaggal elküldtek minden most megválasztott képviselőnek arra kérve őket, ültessék el azt, majd amikor az kihajtott, vigyék el egy álltaluk kiválasztott közösségnek, intézménynek, vagy civil szervezetnek.
